Back to top

Csupán három százaléka érintetlen a Földnek

Az eddig műholdas felvételek alapján, bolygónk felszínének megközelítőleg 20-40 százalékát még nem érintette jelentősen emberi tevékenység. Egy új kutatás szerint azonban nagyobb a baj, mint gondolnánk. Mint kiderült, az ökoszisztéma pontos állapotát műholddal nem lehet megfelelően megmérni, hiszen attól, hogy az erdő érintetlennek látszik, kulcsfontosságú fajok még hiányozhatnak belőle.

A vizsgálat során a korábbi emberi természetkárosításról készült felméréseket vetették össze azokkal a térképekkel, amelyeken azok a területek láthatók, ahol az őshonos vagy adott esetben kulcsfontosságúnak tartott állatok állománya megritkult. Mivel több olyan állatot is bevontak a vizsgálatba, amelyek már rég eltűntek az adott területről, illetve a pontos elterjedésükről nem maradt fenn megbízható adat, más kutatók szerint a mostani 3 százalékos becslés túl alacsony.

De mi a pontos meghatározása az érintetlen területnek?

Andrew Plumptre, a tanulmány vezető szerzője szerint az a terület, ahol 1500 óta ugyanolyan létszámban ugyanazok a fajok élnek, elfogadható érintetlennek – és ilyenből nem sok akad.

Ezek alapján a Nouabale-Ndoki Nemzeti Park Kongóban, a Szerengeti-Ngorongoro Tanzániában, az Alto Rio Negro Amazóniában, Szibéria egyes vidékei és a Kawésqar Nemzeti Park Chilében azok a területek, melyek a mai napig érintetlennek számítanak. Ezen vidékek 11 százaléka részesül speciális védelemben. A kutatók véleménye szerint a vadászat és/vagy az invazív fajok megjelenése okozta az őshonos fajok állományának csökkenését.

A helyzet elkeserítő, ugyanakkor a kutató véleménye szerint, nem reménytelen. A hiányzó fajok visszatelepítésével növelhető a biodiverzitás, és a megfelelő telepítések következményeképpen akár a Föld 20 százalékán is helyreállítható lenne a rend.

Andrew Plumptre pozitív példaként hozta fel az amerikai Yellowstone parkban végrehajtott farkastelepítési programot, ami mint már korábban kiderült, hogy a farkasokon kívül a fáknak, a cserjéknek és a talajnak is hasznosnak bizonyult.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.