Back to top

Előrelépés a fenntarthatóságban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat segítséget mind klímavédelmi, biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaja védelme szempontból.

Szilágyi Alfréd, a MATE doktorandusz hallgatójának gazdaságok fenntarthatóságával kapcsolatos kutatásai igen ígéretesek.

Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet közel három éve vizsgálja, hogy a különböző gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai, a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás, valamint a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre épülő konvencionális gazdaságok milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak nyújtani és milyen mértékben.

„Feltételezésünk szerint az extenzív gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai és permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásai nagyobbak lehetnek és ezek jobban is teljesíthetnek a környezeti fenntarthatóság terén”

– mutat rá kutatásának lényegére Szilágyi Alfréd, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója.

Fotó: MATE

„A Szentendrei-szigeten történt előzetes méréseink igazolták is ezeket a várakozásokat, ugyanis ezeknél a gazdaságoknál több beporzó- és giliszta-egyedszámot regisztráltunk, valamint a talaj humusztartalma is jelentősen nagyobb volt, mint a konvencionális gazdaság esetében. A tavalyi évben nagyobb mintaelemszámmal, 15 kertészeti üzemben (öt konvencionális, öt ökológiai és öt permakultúrás gazdaságban) meg tudtuk ismételni a terepi vizsgálatokat, s az új adatok alapján is hasonló trendek mutatkoznak” – folytatja a fiatal szakember, akinek kutatásait Dr. Centeri Csaba Tormáné Dr. Kovács Eszter egyetemi docensek irányítják.

„A terepi vizsgálatok mellett interjúzást is végeztünk a kutatásban részt vevő gazdálkodókkal, ami fontos adatokat szolgáltat számunkra a gazdálkodás módja és a gazdálkodói attitűd feltárásához. Ezek az információk nagyban segítik majd a terepi adatok értelmezését és tovább színesítik kutatási eredményeinket”

– tette hozzá a fiatal kutató.

A MATE szakértői az adatok alapján az üzemek fenntarthatóságát is értékelik, amelyhez a FAO által kidolgozott Fenntarthatósági keretrendszert veszik alapul.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Mit tud a len?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

Egyesíti az előnyöket

Az amerikai pot in pot (konténer a konténerben) faiskolai termesztési rendszer egyesíti a szabadföldi és a konténeres termesztés előnyeit. A módszer lényege, hogy két konténer süllyesztenek a talajba, az egyik az úgynevezett állandó, a másik pedig a növényt tartalmazó termesztőcserép.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Hallgatótoborzó képviseletet nyitott a MATE Ghánában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói toborzóirodát nyitott Ghána fővárosában, Accrában. A MATE toborzóiroda megnyitásával az afrikai és ghánai fiatalok beiskolázási tevékenysége még inkább megélénkülhet, hozzásegítve ezzel a felsőoktatási intézményt nemzetköziesítési törekvéseinek eléréséhez.

Több mint száz vállalati partnernél tanulhatnak a MATE duális hallgatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 315 656 528 Ft támogatással fejlesztette duális és kooperatív képzéseit 2017 szeptembere és 2021 májusa között. A projekt kapcsán az Egyetem számos új duális alap- és mesterszakot indított, megduplázta a duális hallgatókat fogadó vállalati partnereinek számát és tizenhat újgenerációs digitális tananyagot is kidolgozott.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.