0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 26.

A hazai görögdinnye idénye is később indul

Az áprilisi fagyok miatt megfáztak a fóliába vagy az alagutakba kiültetett palánták. Így ha nem lesz extrém meleg május-júniusban, várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés, azaz július 5-10. előtt legföljebb hajtatásból vehetünk hazai görögdinnyét, jelezte Sándor László, a Nunhems vetőmagcég termékfelelőse.

Az időjárás a dinnyetermesztőkhöz sem volt kegyes. Akik még az április eleji fagyok előtt kiültették a palántákat a fólia alagutak alá, a szokatlanul hideg, néhány napon mínusz 4-5 °C-os hajnalok miatt 50-100 százalékos fagykárt könyvelhetnek el.  De a nagyobb légterű fóliasátrakban is fázott a dinnyepalánta, a hideg ott is visszavetette a fejlődésüket. Így már biztos, hogy várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés.

A szedések Spanyolországban, Észak- és Közép-Olaszországban is késnek.

Amit jelenleg a hazai áruházak és nagybani piacok kínálnak, az  a görögdinnye Szicíliában, vagy még délebbre, Marokkóban, Iránban, esetleg az almériai fóliasátrakban termett.

A vetőmag-eladásokból az látszik, hogy a tavalyinál mintegy 10 százalékkal, kb. 400 hektárral kisebb felületen termesztenek idén görögdinnyét. A 3450 hektárból a becslések szerint 2200 hektáron lesz oltott állomány, ami természetesen mind hibrid. Saját gyökerű hibrideket körülbelül 700 hektárra ültetnek, konstans fajtákat pedig terv szerint 550 hektáron termesztenek, ennek a zöme helyrevetett.

Az oltott palánták termesztése nemcsak a nagyobb hozam érdekében, hanem a hideg okozta stressz kivédésében is előny.

Amíg ugyanis a dinnyepalánták saját gyökéren 18, a lopótökre oltva 16 °C-os átlagos napi talajhőmérséklet alatt már megfáznak, a leggyakrabban használt interspecifikus alanyra oltva elviselik a 14 °C-ot. A 4 °C különbség nagy előny az ideihez hasonló években.

Persze az sem mindegy, hogy meddig tart a hideg. 3-4 napnál hosszabb lehűlés esetén már biztosan sérülnek a palánták, és hosszú idő kell, amíg a gyökérzet, majd pedig a lomb újra megerősödik, ami a nagy termés alapja.

A tavalyi szezon eleji értékesítési gondok rányomták a bélyegüket a fajtaválasztásra is. A hűvös április, május, majd a Medárdot követő esős időszak következtében ugyanis minden fajta elaprósodott, a termések a szokásosnál kisebbre nőttek, így akár 10-15 százalék lett méreten aluli, azaz eladhatatlan. Ezt a veszteséget idén mindenképp szeretnék elkerülni a termelők, ezért az előző évinél egy méretosztállyal nagyobb dinnyéket adó fajtára váltottak.

A belföldön amúgy is intenzív a nagy termések(10-15 kilogrammos) kereslete, mert a hagyományos piacokon több dinnyét adnak el szeletelve, mint egészben. Németországban azonban továbbra is a 3-5 kilogrammos, elsősorban mag nélküli terméseket várják. Lengyelországban pedig az 4-7 kilogrammos dinnyék népszerűek, amelynek a kisebb hányada már szintén mag nélküli.

Továbbra is cél a hazai, kb. 10 kilogrammos fejenkénti dinnyefogyasztás növelése, és persze az exportot is szeretnénk bővíteni. Ez utóbbi az összes termés bő harmadát tette ki tavaly, tudtuk meg Sándor Lászlótól.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu