Back to top

Téli túra a bakonyi erdők mélyén

A Bakony hazánk egyik legismertebb tájegysége, mely számtalan természeti értéket és turisztikai látnivalót rejt, így remek úti cél azok számára, akik a felgyorsult hétköznapok után élményekben gazdag erdei kikapcsolódásra vágynak.

Ezúttal az Országos Kéktúra egyik igen izgalmas és sok történelmi vonatkozással bíró szakaszának bejárására hívjuk az olvasókat a Bakony fővárosának is nevezett Zirctől a szélmalmokról híres Tésig.

Dunántúli-középhegység legnyugatibb és egyben legnagyobb tagja a Bakony, mely mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység.

A 21 kilométer hosszú Kéktúra-szakasz során érintett erdők jelentős részén a VERGA Zrt. végzi a tervszerű erdő- és vadgazdálkodást.

Emellett turisztikai látnivalókkal, pihenőhelyekkel és ismeretterjesztő tanösvényekkel igyekszik a kezelt erdőterületein a természetjárók számára hasznos és zavartalan időtöltést kínálni. Ajánlott kiindulópontunk, Zirc nagy történelmi múltra tekint vissza éppúgy, mint a kirándulásunk során útba eső, legendák övezte Római-fürdő, vagy a jásdi zarándokhelyként ismert Szent-kút. Zirc hazánk legmagasabban fekvő városa, történelme több mint 800 éves, így számos látnivalóval szolgál.

Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a Sziléziából érkezett ciszterci szerzetesek

Ciszterci apátság

A hatalmas erdőségekkel körülvett medencében eleinte csak néhány házból állt a település, ahová a ciszterci szerzetesek letelepedtek. Így királyi segítséggel középkori templom és monostor épült, melynek rendkívüli szerepe volt a ciszterci apátságok között.

A hosszú évszázadok során a település és vele együtt az apátság is szinte teljesen elnéptelenedett, majd romokban hevert, az 1700-as évektől német telepesek kezdték újraépíteni mindkettőt.

Napjainkra nemcsak a barokk stílusban megépült ciszterci basilica minor várja a látogatókat, hanem a Bakonyi Természettudományi Múzeum is, hazánk egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. Zircen működik továbbá a híres Reguly Antal Műemlékkönyvtár, valamint a régi idők sörfőző mesterségét korszerű eszközökkel újjáélesztő, 2015 óta működő Zirci Apátsági Manufaktúra.

Akár kerékpárral is

A kék turistajelzésről kisebb-nagyobb kitérőket téve még több a látnivaló. A kék jelzésen a Bakony fővárosát a Pintér-hegyi Parkerdőn keresztül érjük el. Az egész évben gyönyörű parkerdőben erdőismereti tanösvény, fedett és fedetlen pihenőhelyek, és játszótér várja a túrázókat, kirándulókat. Bakonynánától nyugatra az aszfaltozott úton eljutunk Alsóperére, ahol Park Szálló, panzió, arborétum működik, betérhetünk a kápolnába, a gyerekek pedig birtokba vehetik a játszóteret, de előtte még útközben felmászhatunk a Csengő-hegyi kilátóba is.

A Bakony ezen térsége nemcsak a kirándulóknak, hanem a kerékpárosoknak is kiváló úti cél lehet. A VERGA Zrt.
területén, szinte a Károly-lak turistaháztól egészen Alsóperéig, közel 30 kilométer hosszan kanyarog a jelzett országos kék kerékpárút, melynek mentén a bringások megtelkinthetik a Vadalmás-forrást, a Római-fürdőt, végül megpihenhetnek az alsóperei Nádasdy Arborétum fedett pihenői alatt.

Utunkat Zirctől keletre, Nagyesztergáron át folytatjuk. A település határában ered a Gaja-patak, amely a Bakony egyik legfontosabb vízfolyásaként a későbbiekben hosszasan kísér minket. A turistaút erdők és szántóföldek határán halad, ahol egy magtár romja, valamint egy temető emlékezteti a kirándulókat arra, hogy ott egykoron virágzó gazdasági település lehetett, melyet Veim pusztának hívtak.

A Gaja-völgy melletti, a kedvező feltételek hatására 1488-ban kialakult Nána települést 1564-ben a törökök felégették, így az lassacskán elnéptelenedett.

A később a faluba érkezett német telepesek leginkább az erdő nyújtotta lehetőségeket kezdték kihasználni: meszet és szenet égettek, melyet a közeli nagyvárosok piacain adtak el.

A mai Bakonynánáról azonban a legtöbb természetkedvelőnek, kirándulónak a Római-fürdő jut eszébe, aminek nevét több szóbeszéd is övezi. A legtöbben azt állítják, hogy a római korban a provincia egyik útvonala vezetett keresztül a környező erdőkön, és az utazók fürdőhelyként használták a patakot és annak vízesését. Olvashatunk olyan feltevéseket is, hogy egykoron a római katonák fürdőhelye volt, ezekről azonban nincs megerősített, írásos igazolás. Mivel a szurdokvölgy és a vízesés hivatalosan nem szolgált fürdőként, így nagy valószínűséggel a névadást a sziklafalak között áttörő Gaja-patak által formált medencék inspirálták.

Bakonynána településről utunkat a kék turistajelzésen folytatjuk, egy csodálatos, szűk szurdokvölgyben haladva rövidesen elérjük a völgy fő látnivalóját, a vízesést.

A kirándulók pihenését a VERGA Zrt. által kialakított fedett, illetve fedetlen pihenőhelyek és tűzrakók teszik még komfortosabbá. Társaságunk 2020-ban egy parkolót is kiépített Bakonynána szélén, így akár kellemes délutáni kikapcsolódásnak is kiváló úti célja lehet családoknak, baráti társaságoknak.

Jásd felé haladva érintjük az erdőgazdaságunk által a Vadalmási-forrásnál kialakított pihenőhelyet, és a kiépített Vadalmási cserkésztábort.

A múlt völgyében

Jásd település és a cserkésztábor között félúton, a Tési-erdők lábánál Árpád-kori kettős sáncú földvárat rejtenek a fák, melyet korábbi kutatások cserépdarabokkal is igazoltak.

Mielőtt beérünk a faluba, a határában megtekinthetjük a még ma is virágzó búcsújáró helynek számító jásdi Szűz Mária-kápolnát.

A több mint 600 éves kápolna hazánk egyik legrégebbi és legjelentősebb középkori kegyhelye.

A jásdi Szent-kút kialakulása Szűz Máriához köthető, aki megjelent a bűnei miatt már hosszú ideje szomjazó Jásdi Péter remete előtt. Mária, karján a kis Jézussal, megmondta Péter remetének, hol kell ásnia ahhoz, hogy vizet találjon, ám ő napokig sikertelenül próbálkozott. Egy szombati napon Péter remete a rózsafüzért imádkozta, melynek Mária-érme beleesett az egyik kiásott gödörbe, ahol egyszer csak víz fakadt föl, alatta pedig fénylőn tündökölt az érmén Szűz Mária. Az ott fakadó víz a legendák szerint egy sánta embert is meggyógyított, így azóta rengeteg gyógyulni vágyó és Mária-tisztelő látogatja meg évről évre a Szent-kutat, sokan igen messze földről érkeznek.

Római-fürdő látványos vízesése

Tésre fel

Utunkat a Gaja-patakon átkelve déli irányba folytatjuk. Jásdról kiérve még pihenhetünk egyet a Siska-forrásnál, mielőtt megkezdjük túránk legnehezebb részét. Jásd ugyanis majdnem 200 méterrel alacsonyabban fekszik, mint az úti célunk, Tés.

Félúton feltűnik előttünk a turistajelzéstől pár száz méterre található Széchenyi Zsigmond-kilátó, melyről csodálatos panoráma tárul elénk, tiszta időben még akár a Vértes vonulatait is megpillanthatjuk.

A VERGA Zrt. által 2014-ben épített 20 méter magas kilátó a Tési bükkös erdőismereti tanösvény mentén áll, ami keresztezi a kék turistajelzést is, így a kilátót is útba ejthetjük, és akár a tanösvényen keresztül is felérhetünk Tésre. A település leghíresebb látványosságai a Dunántúlon ritkaságnak számító holland típusú szélmalmok, melyek közül az egyik még ma is működik. Különlegességük, hogy a tetőszerkezetük forog, így bármilyen széljáráskor működhettek.

Ha valaki jobban meg szeretné ismerni a Bakony tájait, érdemes több napra készülni, hiszen rengeteg a látványosság.

Tíz fő szállhat meg egy időben a Károly-lakban

A kék jelzést követve elérjük a Tűzköves-árkot, ahonnan másfél kilométerre található a VERGA Zrt. által 2016-ban felújított és kibővített 10 fő befogadására alkalmas Károly-lak Turistaház.

Bakancsos turisták számára kitűnő szálláslehetőség tavasztól őszig.

Onnan indulva felfedezhetjük a Burok-völgyet is, mely hazánk jellegzetes és különleges kanyonjellegű tájvédelmi területe.

Legyen szó bármely évszakról, a Bakony minden időben csodálatos élményeket kínál a kirándulóknak!

Zeitler Levente

VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.