Back to top

A kukorica precíziós termesztése (I. rész)

A kor követelményeinek megfelelően gondolkodó mezőgazdasági termelőknek három célt kell szem előtt tartania. Az első, hogy színvonalas termeléssel minél nagyobb terméseredményt érjenek el, a második a termelési költségek féken tartása, a harmadik pedig, hogy eközben eleget tegyenek a fenntarthatósági elvárásoknak.

A helymeghatározó rendszer és az automatikus kormányzás segítségével egy pontból kiindulva és egy másik pontot meghatározva nagyon pontos egyenest kapunk
A precíziós gazdálkodás ezeket a célokat képes kielégíteni, sőt, ennél többre is képes, ugyanis egy-egy beavatkozással néha egymásnak ellentmondó célokat is képes megvalósítani.

A precíziós gazdálkodásnak van néhány jellemzője, amelyeknek köszönhetően lényegesen eltér a korábbi művelési módoktól, az akár több évszázados mezőgazdasági berögződésektől. Egyik megkülönböztető jegye, hogy objektív mérésekre, észlelésekre alapozza az agrotechnikai beavatkozások irányítását és folyamatát.

Egy másik jellegzetessége, hogy objektív mérési eredmények alapján képes és akar beavatkozni a termelés folyamatába.

A technológia harmadik sajátossága a mérési, objektív észlelési pontok sűrűsége, ami alapján táblán belüli térképet és cselekvési tervet lehet készíteni.

Ebből következik, hogy ha a táblán belül heterogenitást mutatnak a mérések, akkor ez a heterogenitás térképszerűen megjeleníthető, és ennek megfelelően heterogén, az adott helyen mért adatoknak megfelelően lehet lokalizálni a beavatkozást.

Mindennapos alkalmazások

Korábban a táblára vonatkozóan átlagolták az észlelésekeket, és ez az átlag határozta meg a feladatokat. Természetesen saját és mások korábbi termelési tapasztalatait, valamint a kísérleti eredményeket ma is felhasználják a termelők, elvégre csak ezek alapján lehet megtervezni és elindítani a termelést.

A precíziós gazdálkodás nagymértékben kötődik a tudományos technikai és technológiai eredményekhez, illetve a tudományos eredmények tárgyi megvalósulásaihoz.

Jó példák erre a helymeghatározó rendszerek és a hozzájuk szorosan kötődő automatikus kormányzás, vagy a szenzorok rendkívül szerteágazó változatai és a hozzájuk szorosan kötődő adatgyűjtési és adatátviteli technológiák alkalmazása.

A megvalósulás első eleme a helymeghatározó rendszerekre épülő és a hozzájuk kapcsolódó szoftveres alkalmazások gyűjteménye. A helymeghatározó rendszerek az életünket ma már teljesen behálózzák, nagyon sok területen alkalmazzák őket. Mindennapossá vált, hogy a járművek, az okostelefonok, az okosórák helymeghatározó rendszerrel működnek. A helymeghatározó rendszerek váltották fel a geodéták eddigi műszereit, a háromdimenziós munkálatoknál a lézert is kiszorították.

A mezőgazdaságba is nagymértékben bevonult helymeghatározás a precíziós gazdálkodás első generációjában szorosan összekötődik az automatikus kormányzással.

Sorelzárt precíziós vetés
Többféle helymeghatározó rendszer létezik. A valós idejű kinematikus helymeghatározás (RTK) széles körben és a mezőgazdaság igényeinek megfelelően alkalmazható. Ennek az a különlegessége a többihez képest, hogy a helymeghatározás időtől független és nagyon pontos. A helymeghatározó rendszerekre általában jellemző, hogy egy adott pontnak, egy adott pillanatban a meghatározott koordinátaértékek egy idő – pl. 0,5 óra,
1 óra vagy akár 1 év – elteltével nem ugyanazokat az értékeket mutatják. Az RTK az egyetlen olyan rendszer, amely időponttól függetlenül mindig pontosan ugyanazt a koordinátaértéket adja adott pontra vagy egy adott útvonalra. Ennek az a jelentősége, hogy így időtől függetlenül, helyileg rendkívül pontosan egymásra épülhetnek az agronómiai beavatkozások.

A másik ehhez kötődő előnye ehhez nagyon hasonlít. Elsősorban a széles sorközűeknél – és a kukorica ide tartozik – nagy a jelentősége, hogy a sor és a sorköz nagyon pontosan meghatározható, és ez alapján külön funkciót és külön művelést kaphat. Ez volt az egyik legfontosabb agronómiai előrelépés a kukoricatermelésben.

Hármas cél, hármas funkció

Nézzük sorra, hogy a helymeghatározó rendszerekre milyen alkalmazások születtek! Önmagában rendkívül fontos, hogy a helymeghatározó rendszer és az automatikus kormányzás segítségével egy pontból kiindulva és egy másik pontot meghatározva nagyon pontos egyenest kapunk. Ehhez az egyeneshez a távolságot meghatározva automatikusan tudunk párhuzamosokat leképezni. Párhuzamosok automatikus képzésére képes akkor is, ha az első út nem egyenes, hanem íves vagy görbe vonal volt.

Ez lehetővé teszi, hogy ha egy meghúzott egyenessel vagy görbe vonallal párhuzamosan akarunk műveletet végezni, akkor a művelőeszközök centiméter pontosságú szélességével tudjuk meghatározni a párhuzamos vonalat, vagyis a műveletek csatlakozása tökéletesek lesz.

A gyakorlatban az RTK-s helymeghatározó rendszerű és automatikus kormányzású önjáró gépek – elsősorban a traktorok – azért arattak sikert olyan gyorsan, mert a műveletek pontos csatlakozásának köszönhető megtakarítás már néhány, alig 3–3,5 év alatt megtérítette az automata kormányzás ráfordításait.

A következő applikáció a fordulók automatikus végrehajtása. Amikor a tábla végén a traktoros megcsinál egy fordulót, azt a gép automatikusan le tudja másolni. Konkrétan, amikor kiér a tábla végére, magától kiemeli a munkagépet, megfordul, beáll a következő fogásra, majd leereszti a munkagépet. Ennek a kényelmen kívül fontos agronómiai előnye, hogy a munkagépek munkába állítása és munkából való kivétele mindig ugyanabban a vonalban történik, így egyértelmű, hogy mi marad forgónak, amit meg kell művelni.

Szintén nagyon fontos alkalmazás a szakaszvezérlés. A szakaszvezérlés azt jelenti, hogy különböző munkagépeknél automatikusan vezérelhető, hogy mikor dolgoznak és mikor nem, illetve hogy melyik részük, mekkora hányaduk dolgozzon és melyik ne. Ha a terület egy részét már megművelte a munkagép, de egy következő menetben keresztezi vagy ismét érinti, akkor ott automatikusan kikapcsol.

A kukorica vetésénél ez azt jelenti, hogy amikor kiér a vetőgép egy szabálytalan tábla szélére, és a következő menet valamelyik sora a már elvetett részt fedi, akkor ott a vetőgép vetőeleme automatikusan kikapcsol.

Ugyanerre képesek a precíziós növényvédő gépek és műtrágyaszórók, sőt, ma már ekék és sorközművelő kultivátorok is alkalmasak szakaszvezérlésre.

A hármas cél, a hármas funkció megvalósításának egyik kézzelfogható módja tehát, ha az elvetett vagy megművelt területet nem vetjük vagy nem műveljük újra, mivel így költséget takarítunk meg. A kétszeres tőszám termésdepressziót okozna – ám ha nem vetünk rá, akkor ezt elkerüljük. A növényvédő szerek, a műtrágyák ismételt kijuttatásakor különösen nagy környezeti kár érhet egy területet. Ha ezt el tudjuk kerülni, eleget teszünk a fenntarthatósági követelményeknek.

Fontos helymeghatározó rendszerre alapozott alkalmazás, amikor a szakaszvezérléssel tudatosan, speciális információk alapján jelöljük ki, hogy a gép hol dolgozzon és hol ne. Ilyen lehet a gyomfoltok gyomirtása.

Ekkor a gyomfoltok fölött áthaladva csak azok a szórófejek kapcsolnak be, amelyek érintik a foltot, és amikor kiérnek a foltból, akkor automatikusan kikapcsolnak.

Hasonló alkalmazás, amikor erodált területen valamilyen többletkezelést, például többlet-szervestrágyázást akarnak megvalósítani. A gép az erodált foltra érve bekapcsol, azt elhagyva kikapcsol. Ez mind költséget takarít meg, kedvezően befolyásolja a termés alakulását, és teljesíti a fenntarthatósági elvárásokat is.

Heterogenitásra heterogén válasz

A kukorica a legnagyobb termésproduktumú és szárazanyag-előállító növény
Ha egy területen heterogenitást észlelünk, akkor műszaki megoldással heterogén választ tudunk adni rá. A heterogén válaszadás alapfeltétele, hogy tisztában legyünk a heterogenitás okával. Nagyon sok minden okozhat táblán belüli heterogenitást. A heterogenitás okait csoportosíthatjuk aszerint, hogy egyéves és több éves hatású okok-e.

Egy éves hatású ok lehet agrotechnikai hiba, vadkár, különböző növényvédelmi problémák foltos megjelenése, gyomfoltok vagy kártevők foltos kártétele.

Ha ezeket idejében észleljük, akkor a termelés folyamán be tudunk avatkozni. A több éves okok lehetnek talajeredetűek vagy víz okozta problémák. A legfontosabb, hogy pontosan meghatározzuk, mi okozza a talajfoltot, és az hogy a tábla térképén pontosan jelöljük a helyét. Ehhez nem elégséges – és rendkívül drága – a nagyon sűrű talajminta-vételezés, a talajfúrás, a mintagödör ásása, illetve ezek laboratóriumi vizsgálata.

A térképen való jelöléshez különböző talajszkennerekkel próbálkoznak. Vannak biztató eredmények, amelyekkel a táblák talajtulajdonságait rendkívül sűrűn lehet felvételezni, ami alapján térkép készíthető. A talajtulajdonságok alapján térképen feltüntethető, hogy melyik folton várható nagyobb vagy kisebb termés, de az eltérés mértéke, a folt kiterjedése évjáratonként nagyon változó lehet.

Foltot jelent a víznyomás, a belvíz is. A korábban említett talajtulajdonságok hatása minden évben konzekvensen egy irányba mutat.

Amikor esős évben jelenik meg belvíz egy belvizes folton, akkor a hatás ugyancsak negatív, viszont nem esős évben, amikor a belvíz nem jelenik meg, ezeken a területeken nagyobb a termés – legalábbis a környezetüknél mindenképpen nagyobb –, mert a száraz területekhez képest kedvezőbb a vízgazdálkodásuk.

Érdemes szólni még két heterogenitást okozó okról. Az erózió elleni védekezés leghatásosabb módja a rétegvonal mentén történő művelés, amit a helymeghatározó rendszerrel ellátott, automatikus kormányzású gépek könnyedén végre tudnak hajtani.

A belvizes foltokról a víz táblán belüli elvezetése szintén jól megoldható. Az RTK helymeghatározása háromdimenziós, akár a tábla munka közbeni bejárása során felvételezhetők vele a magassági pontok, ami alapján szoftverrel magassági térkép készíthető. Ezen a térképen kirajzolódnak azok a teknők, amelyekben belvíz keletkezhet. Egy másik szoftverrel megtervezhető a víz kivezetése a tábla szélére, ami a levezetés útvonalát és az elvezető csatorna mélységét is megmutatja. Az így kapott koordinátákat be lehet táplálni a traktorba, hogy azoknak megfelelő útvonalat járjon be és azoknak megfelelően vezérelje az ároknyitó mélységét.

A heterogenitás okának megállapítása után könnyű eldönteni, hogy mi a teendő a különböző foltokkal.

A foltokat a térképen pontosan meg kell jelölni, ezek rajzolják ki a különböző menedzsmentzónákat. A heterogenitás okainak felderítése mellett fontos az eltérő tulajdonságú területek várható termőképességének megállapítása. Ehhez adnak támpontot a hozamtérképek (ha lehet, több év adata), műholdas termésbecslések (több év). Ha a termőképességi különbségek tartósak, akkor a technológiai szintet (tápanyagmennyiség, tőszám) is hozzá kell igazítani.

Szakaszvezérlés

A kukoricánál néhányat érdemes kiemelni. Az automata kormányozással elérhető párhuzamos mozgás a kukoricánál azt jelentheti, hogy a vetőgépeknél fölöslegessé válik a nyomjelző. A pontos csatlakozást a helymeghatározó rendszerekkel az automata kormányozás produkálni tudja.

Nagyon fontos a szakaszvezérlés, hogy a szabálytalan alakú táblákon az egymásra futó soroknál, vagy a szabályos táblákon is a hosszanti sorok forgójánál ne legyen a vetés vagy a növényvédelem kétszeres.

Ne legyen kétszeres a műtrágyaszórás, vagy amikor kultivátorozunk, a hosszanti irány végeztével a forgó szélénél a kultivátort a gép automatikusan emelje ki, és ne vágja ki a forgót. Precíziós kukoricatermesztésnél a fogások nagyon fontosak, mert a párhuzamos mozgások lehetnek 1, 2 vagy még több, 3–4 munkagép szélességűek is.

Ha a forgás 3–4 munkagépenként történik, akkor a végén az egész területen nagyon pontosak lesznek a csatlakozások – és ugyanígy a művelés és a vetés is.

Ennek következtében, ha több munkaszélességben tudunk fordulni, és nem csak az előző művelés mellé, akkor elmarad a szűk terület miatti rendkívül nehézkes forgás, ipszilon-tolatás, így a vetés is kedvezőbb lesz. Ez nagymértékben javítja a munka termelékenységét, és hosszú gépkapcsolattal is lehet fordulni. Természetesen ugyanez vonatkozik a kultivátorozásra.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Felderít, adatot gyűjt, beavatkozik

A KITE Zrt. az elmúlt 10 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a nagy szántóföldi kultúrákra a precíziós technológia minden elemét kifejlessze és egymásra építse. Ennek a folyamatnak a legújabb állomása a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-ja volt, ahol a KITE Zrt. együttműködési megállapodást írt alá a Duplitec Kft.-vel, és amelynek értelmében a vállalat a kínai DJI felvételező és kijuttató drónjainak viszonteladójává vált.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

A magas élelmiszerárak még velünk maradnak

A növényi olaj, a gabona és a cukor ára meredeken emelkedett, ennek oka, hogy világszerte újraindul a gazdaság, mely élénkíti a keresletet, azonban a késői betakarítás és a vártnál kisebb termés globális szinten sok aggodalomra ad okot.

A szántóföldekre már ráfér az öntözés

Az elmúlt napokban már nyárias hőmérsékletek és sok napsütés teremtett kedvező időjárási körülményeket a legtöbb termesztett növényünk számára. Ugyanakkor az ország egyes részein ismét csapadékhiány kezd kialakulni, Békés megyében például közel három hete nem esett. Sokfelé lenne szükség egy kiadós csapadékra a szántóföldi növényeink számára.

Oklevél- és díjátadó a NAK Szántóföldi Napokon

A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításának első napján (06.09.) a nagyszínpadon átadták a pandémia miatt tavaly elmaradt kukorica, búza és repce ajánlati fajtalista okleveleket és díjakat. Az átadás során részt vett többek között Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is.

Kedvezőbbek az aranykalászos gazdaképzés feltételei

Az új szabályozás alapján nem kell jogosítvánnyal rendelkezni az aranykalászos gazdatanfolyam elvégzéséhez - mondta Nagy István agrárminiszter kedden az MTI-nek.