Back to top

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Az idei enyhébb tél a szőlőkárosítók áttelelésének is kedvezett. Sokat vitatott kérdés, hogy a szőlőben kell-e a tenyészidőszak megindulása körül permetezni, amire a válasz mára egyértelműen: igen!

A szőlő nyugalmi időszakban végzett metszése, bár növényvédelmi jelentőséggel is bír (gyéríti a szőlőlevélatkák egyedszámát, az amerikai szőlőkabóca tojásait, a lisztharmat elsődleges fertőzési lehetőségeit), egymagában nem oldja meg a szőlő növényvédelmét, mert a művelésmódnak megfelelően kialakított tőkeforma fás részein, valamint a rügypikkelyek alatt még sok telelő alak megtalálható.

Csak a szőlőn él a szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka, mindkettő kifejlett nőstény alakban telel.

A szőlőlevélatka az 1-2 éves részek határán, több éves fás részek kéregrepedéseiben, rügypikkelyek alatt, a szőlőgubacsatka viszont a rügyekben a rügypikkelyek alatt.

A soktápnövényű takácsatkák az alma, őszibarack, cseresznye, meggy és mandula mellett a szőlőt is károsítják. A piros gyümölcsfa-takácsatka téli tojásai a szőlő fás részein, vesszőkön, rügyek tövénél láthatók. Kifejlett nőstényként telel a kétfoltos takácsatka és a galagonya takácsatka a fás részek kéregrepedéseiben, de a kétfoltos takácsatka a gyomokon, gyommaradványokon is áttelel.

Hazánkban kizárólag a szőlőn fordul elő a lapos szőlőatka, aminek ugyancsak a kifejlett nőstényei vészelik át a telet a rügypikkelyek alatt, rügyek tövénél.

A szőlő fontos tápnövény a gyapjas pajzstetű és az akácpajzstetű számára, de gyümölcsfákon is megtelepednek. Kifejlett nőstények és lárvák telelnek a fás részek repedéseiben, a vesszőkön.

Kéregrepedésekben és a szőlőkarók repedéseiben is megtalálhatjuk a szőlőilonca telelő fiatal hernyóinak 2-3 mm-es fehér gubóit.

A szőlő fitoplazmás betegségét terjesztő amerikai szőlőkabóca tojásalakban telel, az 1,3 mm hosszú, barnás színű, néha lapos tojások a kétéves fás részeken, a kétéves részek foszló kérge alatt találhatók.

A lisztharmatfertőzés korai tünete
A metszés befejeztével tehát lássunk neki a lemosó permetezésnek, ami a szőlő azon károsítói ellen nyújt védelmet, amelyek a tőkék különböző részein (pl. a törzsön, annak repedéseiben, a vesszőkön, az egyéb fás részeken, és a rügyek környékén) telelnek át.

Az említett kártevőkön kívül a törzs- és a kordonkar elhalását okozó gombák, a lisztharmat és a fakórothadás szaporítóképletei, micéliumai is ide tartoznak.

A metszéssel levágott nyesedék kihordása és elégetése, vagy felaprítva a talajba forgatása szintén fontos teendő, amennyiben ezt elmulasztjuk, tavasszal a fertőzött növényi részekből kiszabaduló gombaspórák, illetve kirajzó kártevők (pl. szőlőilonca-hernyók) újra megfertőzhetik a tőkéket.

Fontos, hogy lemosásszerűen, nagy lémennyiséggel (de úgy,hogy ne folyjon) permetezzünk, hogy a permetlé mindenhol befedje a rügyeket, rügypikkelyeket, valamint a tőke fás részeinek (törzs, tőkefej, kordonkarok, csapok) felületét, repedéseit. A szersodródást elkerülhetjük, ha a permetezést szélcsendes, száraz időben végezzük.

A lemosó permetezés időpontjait, készítményeit a táblázatban soroljuk föl. Ezenkívül felhívjuk a figyelmet, hogy a szőlőlevélatka és szőlőgubacsatka azon egyedei ellen, amelyek a rügyekben a rügypikkelyek alatt telelnek át, csak a rügypattanás-gyapotos állapot körül elvégzett permetezés hatásos, pl. a Nevikén vagy az Agrokén lemosószerek valamelyikével.

Ez a kezelés egyúttal a lisztharmat rügypikkelyek között áttelelt micéliumos alakja, valamint a fás részek kérgén áttelelt ivaros szaporítóképletei ellen is jó gyérítőmódszer.

A piros gyümölcsfa-takácsatka és az amerikai szőlőkabóca áttelelő tojásainak gyérítésére az olajos szerek (pl. Vegarep EC) alkalmasak, amelyekkel a rügyfakadáshoz közeli időpontban védekezzünk.

A törzs- és a kordonkarelhalást okozó kórokozók (pl. szőlő eutípás tőkeelhalása, szőlő feketefoltossága, szőlő sztereumos tőkeelhalása) ellen hatásos a réztartalmú szerekkel (pl. Bordóilé Neo SC) a nyugalmi időszakban elvégzett lemosó permetezés.

Fontos még, hogy a későbbi fertőzések megakadályozására a nagy metszési felületeket fasebkezelő anyaggal (Fadoktor, Fagél) zárjuk le, a beteg, elszáradt tőkerészeket pedig fűrészeljük le, majd égessük el.

A szőlőtőkék fás részein telelő, és kora tavasszal a fakadó rügyeket lerágó kártevők (pl. szőlőilonca-lárvák, kormospille-lárvák, ékköves faaraszoló-lárvák) ellen közvetlenül a rügyfakadás után végrehajtott rovarölő szeres kezeléssel védekezhetünk eredményesen.

Tavasszal figyeljük a fakadó rügyeket, hogy a hernyók megkezdték-e már rajtuk károsításukat.

Mivel a szőlőilonca hernyói a nagyobb gyommaradványokon, kórókon is áttelelnek, a terület gyommentesítésével is csökkenthetjük a korai kártétel mértékét.

Olyan helyeken, ahol a kártevő atkák (takácsatkák, levélatkák) nagymértékben felszaporodnak, érdemes megpróbálkozni a ragadozóatkák (pl. Typhlodromus pyri) mesterséges betelepítésével: fakadó hajtással, idősebb, cser tőkerésszel vagy filccsíkkal lehet átvinni a hasznos atkákat a szőlőnkbe. Ebből a fajból szőlőleveleként 1-2 példány már képes a kártételi küszöb alatt tartani a káros atkapopulációt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Elfogadhatatlan árat kínálnak a meggyért a konzervgyárak

A Penta Familia Szövetkezetben meggypiaci megbeszélést tartottak termesztők és a konzervgyárak képviselői részvételével. Keczkó Pétert, a szövetkezet elnökét kérdeztük, mire jutottak a rendezvényen.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.