Back to top

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

A levéltetvek a felvett táplálék emésztése során nagy mennyiségű cukrot (mézharmatot) ürítenek szervezetükből, ami nemcsak a növények felületét borítja be, hanem rengeteg hangyát is odavonz.

A mézharmaton a korompenész gomba telepszik meg, ami az asszimilációs felület csökkenéséhez vezet.

A szinte összes gyümölcsfajon (almán, őszibarackon, cseresznyén, meggyen, szilván) előforduló levéltetvek a közvetlen kártételükön túl sok súlyos vírusos betegséget is terjeszthetnek, ilyen gyakran terjesztett vírusos betegség pl. a szilvahimlő, ami a szilva és a kajszi egyik legveszélyesebb kórokozója.

Hasznos segítőnk a levéltetvek ellen a közönséges zengőlégy

A levéltetveket életmódjuk szerint lehetnek egygazdás fajok, amelyek minden nemzedéke azonos növényfajon él, ilyen pl. a zöld alma-levéltetű és a fekete őszibarack-levéltetű. A gazda­növénycserés (migráló) fajok, mint pl. a fekete meggy- és cseresznye-levéltetű, a sárga szilva-levéltetű vagy a szürke almafa-levéltetű, csak tavasszal károsítanak a gyümölcsfákon. Nyár elejétől a nyári tápnövényeikre vándorolnak, és csak ősszel, tojásrakás céljából térnek vissza a fő tápnövényeikre, a gyümölcsfákra.

A nem migráló fajok kártételére az egész tenyészidőszakban számíthatunk.

Nyugalmi időszakban, olajos szerrel (Catane, Agrokén, Nevikén) elvégzett tél végi lemosó jellegű permetezéssel az áttelelő tojások egyedszámát az esetek többségében hatásosan tudjuk csökkenteni. Természetesen olyan levéltetvek ellen, amelyek tojásai a kéregrepedésekben, a kéregpikkelyek alatt telelnek (pl. a közönséges levélpirosító alma-levéltetű), ez a permetezés nem nyújt megnyugtató védelmet. Tavasszal, április elején-közepén, a fák egérfül állapotában a tojásokból kikelő ősanyalárvák ellen végrehajtott védekezéssel az egész nemzedéksor kifejlődését megakadályozhatjuk (pl. Pirimor 50 WG-vel). Virágzásban rovarölő szeres kezelés csak kivételes esetekben szükséges, de a sziromhullás után a besodort levelekben élő egyedek ellen, felszívódó vagy mélyhatású szerrel végzett permetezés (Mospilan 20 SG, Pirimor 50 WG, Teppeki) nagy levéltetű egyedszám esetében nem maradhat el. Ezért közvetlenül a virágzás után feltétlenül vizsgáljuk meg a fiatal leveleket!

Ha levéltetveket találunk rajtuk, célzott kémiai védekezés szükséges, mielőtt szaporodni kezdhetnének és elterjednének.

Amennyiben tavaszi védekezésünk hatékony, az egygazdás fajok esetében nyáron már csak a betelepülő egyedek és felszaporodó utódaik ellen szükséges néhány alkalommal permeteznünk.

A levéltetveknek sok a természetes ellenségük, többi között a katicabogarak és lárváik, a fátyolkák és a zengőlegyek. Ha a levéltetvek csak kis számban vannak jelen, akkor a természetes ellenségekkel egyensúlyt tarthatunk fenn. E természetes ellenségek azonban csak akkor juthatnak a levéltetű-telepekhez, ha a hangyák nem ápolják és védelmezik a mézharmatot termelő tetveket. Emiatt is fontos, hogy a gyümölcsfák közelében védekezzünk a hangyák ellen.

A levélpirosító alma-levéltetű kártétele inkább látványos, mint veszélyes

Alma

A levéltetvek közül az almát a zöld alma-levéltetű, a levélpirosító alma-levéltetű és a szürke alma-levéltetű károsítja.

A levélpirosító alma-levéltetű már kora tavasztól a fiatal levelek csúcsi részét szívogatja.

A megtámadott levélrészek a fonák felé besodródnak, és fajtától függően sárgásra vagy élénkpirosra színeződnek, és már a nyár elején lehullanak. A levélpirosító alma-levéltetű a fejlődése során mindvégig az almafán marad. Tojásalakban telel át az ágakon, valamint a törzsön és a kéreg repedéseiben. Évente 3-4 nemzedéke fejlődik, az utolsó nemzedék nőstényei megtermékenyítés után, június végén, július elején rakják le tojásaikat a kéregpikkelyek közé. Gyenge fertőzés esetén a besodródott leveleket érdemes leszedni a fáról, majd megsemmisíteni. Nagymértékű, de későn észlelt kártételkor a következő év tavaszán, közvetlenül a kihajtás után mindenképpen kell permetezni a kártevő ellen!

A zöld alma-levéltetű a hajtásvégeket torzítja el.

Virágzás után figyeljük a hamvas körte-levéltetű megjelenését, hogy időben tudjunk védekezni
Fiatal fákon a koronaalakítás szempontjából veszélyes a kártétele, mert a károsított hajtások nem, vagy rosszul érnek be. Kártétele nyomán a hajtáscsúcsok meggörbülnek, a levelek besodródnak, sőt nagymértékű károsítás esetén le is hullhatnak. Szívása áprilisban már megfigyelhető a leveleken. A kártevő az egyéves vesszők felületére lerakott fekete tojások formájában telel át a gazdanövényen. Egygazdás faj, egész évben megtalálható az almatermésűeken.

A szürke alma-levéltetű rózsaszínű, illetve kékesszürke, viasszal borított tetű, szívogatása nyomán a levelek besodródnak, eltorzulnak, sárgulnak, és ha nagy a károsítás, leszáradnak. A hajtások felülete felhasad. A gyümölcsök aprók maradnak és torzulnak. A levéltetvek által nagy mennyiségben kiválasztott mézharmat rengeteg hangyát csalogat.

A kártevő harmadik-negyedik nemzedékében számos szárnyas példány születik, amelyek az almafát elhagyva a lándzsás útifűre migrálnak.

Ősszel ismét visszatérnek az almafákra, ahol lerakják telelő tojásaikat.

Körte

A körtén több levéltetűfaj károsíthat, mégis a gazdanövénycserés hamvas körte-levéltetű a leggya­koribb és egyben a legveszélyesebb. A fákon tavasszal erősen deformálódott, spirális alakban besodródott levelek jelennek meg. A levelek fonákán nagy egyedszámban megtalálhatók a kártevő 2,5-3,0 mm-es szárnyatlan, szürkésbarna, lisztes bevonattal fedett példányai. A megtámadott levelek sárgulnak és gyakran leszáradnak. A levéltetvek a gyümölcsöt is károsíthatják, amely a szívogatás hatására torzul. Júniustól a károsítás mértéke folyamatosan csökken és csak a vízhajtásokra korlátozódik, mivel a levéltetvek többsége akkor már a köztesgazdán, a galajon szívogat.

A kártevő tojásalakban a kéregrepedésekben és az ágvillákban telel. Kora tavasszal, de még a nyugalmi állapotban elvégzett alapos lemosó permetezéssel a tojások nagy része elpusztítható.

Veszélyes vírusterjesztő a hamvas szilva-levéltetű
Közvetlenül virágzás után vizsgáljuk meg a fiatal leveleket, és ha a levéltetvek már megtelepedtek rajtuk, célzott védekezés szükséges, még mielőtt nagyobb károkat okoznának.

Őszibarack

Az őszibarackfákon leggyakrabban a zöld őszibarack-levéltetű, az őszibarack iszalag-levéltetű és a fekete őszibarack-levéltetű kártételével találkozunk. Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, torzulnak. Az őszibarack iszalag-levéltetű esetében az ősanyalárvák, az ősanyák és leánynemzedékeik szívogatása következtében a fiatal levelek jellegzetesen, hossz­irányban sodródnak, sárgán kivilágosodnak, néha megpirosodnak, és a tenyészidőszak befejezése előtt lehullanak. Életmódjukat tekintve a zöld őszibarack-levéltetű és az őszibarackiszalag-levéltetű vándorló (migráló), vagyis nem egy gazdanövényen élő fajok, amelyek nyáron lágyszárú növényekre vándorolnak, ezért csak májusi, júniusi védekezés indokolt ellenük.

A fekete őszibarack-levéltetű ezzel szemben egygazdás faj.

Sokan a zöld őszibarack-levéltetűt tartják a legveszélyesebb kártevőnek, mert több száz termesztett és gyomnövényen károsít, valamint több mint 150 különféle vírust terjeszt!

Cseresznye

Április elejétől, főleg meleg, párás tavaszokon a többgazdás fekete cseresznye- és meggy-levéltetű okozza az ismert kártételét a cseresznyefákon, ami a hajtásvégek erős torzulásából, a levelek zsugorodásából áll. A kártétel a meggyen csak gyenge levélgörbülésként jelenik meg. A károsítást nagy mennyiségű mézharmat és az azon megtelepedő korompenész is jelzi. Évente több nemzedéke fejlődik, aminek egy része szárnyas egyedek formájában május végétől a köztesgazdákra (galaj és veronika) települ át.

Ősszel a szárnyas egyedek visszatérnek a gyümölcsfákra, ahol a megtermékenyítés után a nőstények tojásaikat a hajtásokra helyezik el.

Életmódjából adódóan március közepén, közvetlenül a rügyfakadás előtt, a telelő tojások gyérítésével, majd április elején, közepén a virágzás előtt, vagy április végén a sziromhullást követően a hajtásvégeken károsító egyedek elpusztításával védekezhetünk ellene.

Szilva

Kora tavasszal a szilvafákon is számolni kell a levéltetvek (hamvas- és sárga szilva-levéltetű) károsításával. A hamvas szilva-levéltetű szívogatása nyomán a levél csak kismértékben deformálódik, legfeljebb a fonák felé enyhén kanalasodik. A megtámadott szilván a kártevő nagyon gyorsan szaporodik. A fa növekedése leáll, a hajtások satnyulnak, a gyümölcs egy része lehullik, emellett a termőrügyképződés is csökken.

A szilvafákra ősszel visszarepült szárnyas egyedek nőstényei a megtermékenyítés után tojásaikat a rügyek tövében helyezik el.

A sárga szilva-levéltetű ezzel szemben a hajtásvégi levelek erős torzulását okozza. A megtámadott levelek erősen besodródnak, megkeményednek, és idő előtt lehullanak, a hajtások feltűnően torzulnak, majd elszáradnak. A telepeket intenzíven látogatják a hangyák. E faj károsítása nyomán sokszor súlyos vírusos betegség lép fel, pl. a szilvahimlő egyik terjesztőjeként tartják számon. Ez a levéltetűfaj is tojásokkal telel át a kéreg repedéseiben. Nyugalmi állapotban elvégzett alapos permetezéssel csökkenthetjük a telelő tojások számát.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze