youtube://v/avwiiC6M0Ew
Az MMG-Direkt legújabb adásában „agrárJOGos” kérdésekkel foglalkozunk, meghívott szakértőnk olyan jogi kérdésekről ad tájékoztatást, amilyenekkel biztosan találkozik az, aki földet vásárol, osztatlan közöst próbál megszüntetni vagy éppen haszonbérleti szerződést köt. Olyan részletekre világít rá, amikre érdemes odafigyelni, hogy a megkötött szerződések ne legyenek megtámadhatók. A felvetett témák online és offline egyaránt követhetők podcast és youtube csatornánkon, illetve a Magyar Mezőgazdaság hasábjain.
E heti adásunkban dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára egy régi-új fogalmat, a bekebelezést ismertetve elmondta, hogy bár azt már a római jog is használta, mégsem kell ilyen messzire nyúlni a tisztázásához.
Erre akkor kerülhet sor, ha egy ingatlan természetben nem megosztható, a közös tulajdont azonban a felek mégis meg akarják szüntetni. Például egy egyszobás lakás megosztása nem történhet természetben, erre való a magához váltás jogintézménye. A nagy újítása a tavaly elfogadott, A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvénynek, hogy a földek esetében is meghatározott egy olyan törvényi (területi) minimumot, ami alatt a földek kimérése nem történhet meg, ilyen esetben a magához váltásra, új fogalommal a bekebelezésre kerülhet sor.
Az első, amikor az ingatlan összterülete eléri a területi minimumot (pl. szántó esetében az 1 hektárt), és a megosztásra is sor kerülhet (tehát legalább két olyan tulajdonos van, aki eléri a területi minimumot), azonban a területi minimum alatti tulajdoni hányadokat már nem lehet kimérni, így azokat a tulajdonostárs megszerezheti, bekebelezheti.
A bekebelezés másik esete, amikor a teljes ingatlant egyetlen tulajdonostárs veszi tulajdonba. Ilyen eset fordulhat elő akkor, ha a tábla teljes területe összesen nem éri el a területi minimumot (szántó esetében az összterület például csak 5000 m2). Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az összterület ugyan eléri a területi minimumot, de csak egy tulajdonos vagy éppenséggel egyik tulajdonostárs sem haladná meg azt. Ha például egy 1,5 hektáros területből senki vagy csak egy tulajdonos éri el a területi minimumot, akkor nincsen osztóprogram, nincsen földhivatali kérelem, mert csak egyetlen tulajdonostárs jogosult a többi tulajdoni hányad bekebelezésére.
– amivel megnyílik a bekebelezés joga egy másik tulajdonostárs előtt. A bekebelezés viszont kivédhető, ha az érintett tulajdonostársak közös tulajdonban maradnak, hiszen a területüket így már együttesen kell számításba venni. Sőt, az sincs kizárva, hogy a legkisebb tulajdonos szerezze meg a teljes területet!
Podcastunkban további részleteket oszt meg a hallgatókkal Cseh Tibor András, így még több információt tudhatunk meg arról, hogy a bekebelezőnek mire kell figyelnie, hogy megakadályozható-e a bekebelezés, továbbá arról is, hogy miként történik az osztatlan közös tulajdon kimérése, mi lesz a használati jogokkal, hogy megszűnik-e a fennálló haszonbérlet és/vagy haszonélvezet.
Mint elhangzik, a használati megosztás – legyen az bármilyen formában megkötve – kötelezően nem alapja a megosztásnak, a kiméréssel meg is szűnik. Szakértőnk arra is válaszol, hogy erdők esetében hogyan történik a kimérés, és hogy mi lesz a sorsa az ott található faállománynak.
Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdése lenne, kérjük tegye fel az mmg@magyarmezogazdasag.hu e-mail-címen, a tárgyba kérjük írja be: „agrárjogos kérdések”.
