Az előrejelzések szerint az aranyat érő májusi esővel nem lesz gond – legalább is, ha áztató esőként érkeznek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara május 12-i adatai szerint a tavaszi kalászosok, a borsó és a cukorrépa vetése gyakorlatilag befejeződött. A napraforgó és a burgonya vetése akkor 97 százalékon, a szemes kukoricáé 94 százalékon, a szójáé 84 százalékon állt, vagyis azóta a gazdálkodók végeztek a vetéssel.
Az őszi vetések területe 1 millió 580 ezer hektár. Az őszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása is gyakorlatilag befejeződött, a szakemberek a terméskilátásokat is jónak ítélik, hozzátéve, hogy amennyiben az őszi búza virágzásakor esős, párás, a fuzáriumfertőzésnek kedvező időjárás lesz, az befolyásolhatja a termésmennyiséget és -minőséget is.
A nagyobb területen termesztett tavaszi vetésű növényfajok közül szemes kukoricát 995 ezer hektáron, napraforgót 650 ezer hektáron, szóját pedig 57 ezer hektáron vetettek. A tavaszi vetésű növények összes területe 2 millió 82 ezer hektár.
Az áprilisi hideg az ország több területén is okoztak ugyan némi kárt szántóföldi kultúrákban is, de a fagyok főként az ültetvényeken okoztak károkat. A szőlészek-borászok vizsgálatai alapján a rügyek nem károsodtak végzetesen, így lesz elegendő szőlő. Viszont az elmúlt 5 évben ez már a harmadik olyan tavasz, amikor a fagy sok helyen szinte teljesen lenullázta a gyümölcstermést. Idén Tolnában a kajszi és a cseresznye 80 százaléka fagyott el, a maradékot pedig a termelők szerint leszedni sem érdemes. A szabolcsi almáskertek azonban úgy tűnik nagyrészt „megúszták” a hideget. A barack egyébként jó példa arra is, hogy a termelők egyre inkább átvették a mediterrán fajtákat, azok azonban nem bírják ki a hazai klímát.
Ahogy az akácosok sem, így 2020-hoz hasonlóan idén ismét nem gyűjthettek a méhek akácmézet.
