Ez nagyon gyorsan megváltozhat. Ugyanis egyre többekben tudatosodik, hogy a magyarországi szántóterületek egy része a kukorica biztonságos termesztésére alkalmatlan, és ezzel egyre inkább feledésbe merül a cirokról mint másodrangú, alternatív növényről kialakult kép. Ezzel párhuzamosan a termesztésében és hasznosításában érdekelt vállalkozások tudatosan építik a cirok hazai piacát, mert szerintük a vetésforgó új, teljes jogú tagjává válhat a következő években.
A hagyományos szántóföldi növényekhez képest egyelőre jóval kisebb, mintegy 35 ezer hektáros vetésterületen termesztett cirok iránt azonban már nagyobb a kereslet, mint amekkora a kínálat, ami előrevetíti, hogy egyre inkább a termelők üzleti számításaiban is teret nyer a következő években, hangzott el a nemrég tartott Az európai cirokfajták hasznosítása Magyarországon című, a francia Sorghum ID termelői szövetkezet és a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett online konferencián.
Nagy cégek érdeklődnek
Hogy a cirokban nem csupán tudományos és alternatív, hanem egyre inkább üzleti lehetőség is rejlik, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a rendezvényen olyan előadók szerepeltek, mint például az Euralis, az RAGT, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. vagy a Gabonakutató Nonprofit Kft.
Czompó Krisztián, a Bonafarm- Bábolna Takarmány Kft. képviseletében például kifejtette: annak ellenére, hogy a cirokra jelentős igény lenne a takarmányozásban, a kínálat még nem képes ezt követni. A szemes felhasználásra nemesített európai cirokfajták 30–40 százalékos arányban problémamentesen beilleszthetők az abrakfogyasztó gazdasági haszonállatok diétáiba, a tejelő tehenek abraktakarmányaiba 20–30 százalékos arányban, egyelőre a legfőbb hátránya, hogy nincs még kialakult fix termelői köre, amire lehet támaszkodni a mennyiség és a minőség tekintetében.
Zajlik a piacépítés
Ugyanakkor a termelői oldal is változóban van. Mint azt Balogh László, az Euralis termékmenedzsere kifejtette: jelenleg az intenzív piacépítés fázisában tart a növény hazai életútja. Mint elmondta,
A globális felmelegedés hatása Magyarországon is egyértelműen jelentkezik és növeli a növénytermesztés kockázatát, amely ugyanakkor jó lehetőségeket biztosít a cirok számára.
Az aszályos időjárás a tavaszi vetésű takarmánynövények közül a vetésszerkezetben elfoglalt meghatározó helye miatt a takarmány kukorica termesztésének biztonságát és kiszámíthatóságát veszélyezteti leginkább.
Megjegyezte: 2020-ban Magyarországon már hozzávetőleg 35 ezer hektáron termesztettek szemes és 15 ezer hektáron silócirkot.
Ugyanakkor az elmúlt években egyértelmű növekedés tapasztalható a cirok hazai vetésterületében, illetve folyamatos a pozitív változás a növény megítélésében is.
Előny mindenkinek
Az előadáson elhangzott: az Euralis meghatározó szerepet játszik abban, hogy Magyarországon évről-évre dinamikusan növekszik a cirok vetésterülete, és ez várhatóan a következő években jelentősen gyorsulni fog. „Mások vagyunk, mint az egyéb nemesítőházak, mert nemcsak vetőmagot kínálunk, hanem a cirokban érintett összes piaci szereplő bevonásával közösen és komplexen fejlesztjük a hazai cirokpiacot” – fogalmazott.
Ebben a folyamatban minden szereplőnek meg kell találnia a számítását és a jelek szerint ez a felismerés ezekben az években alakul ki. Balogh László elmondta: az Euralis biztosítja a genetikát és a szaktudást, a nemzetközi és hazai tapasztalatot, miközben a cirok „új” növény a hazai vetésforgóban, ami új megoldásokat kíván az olyan innovatív cégek bevonásával, mint például az Agroszemek Kft., a KITE Zrt. vagy a Vital Feed Kft.
Erre Balogh László példát is hozott, egy jánoshalmi esetet, amelynek során a szélsőségesen száraz, 50 milliméternyi eső mellett a kukorica értékelhetetlen, egy tonnás, míg a cirok üzletileg is értékelhető, 6–7 tonnás termést produkált hektáronként.
Keresleti piac
Az integrátorok szerepe is fontos a szakember szerint, akik tapasztalhatják, hogy a partneri kör egyre nagyobb területen termel cirkot, a termésre folyamatosan növekvő a kereskedői igény. A kereskedők pedig arról számolnak be, hogy jelentős és folyamatosan bővülő az igény a cirokra mind a hazai mind az export piacokon.
Balogh László szerint ez is kialakulóban van, hiszen egyre többekben tudatosul, hogy a hazai szántóterület egy része alkalmatlan a kukorica biztonságos termesztésére, és ezzel a cirok egyre inkább elveszti másodrangú, alternatív növény jellegét.
A szakember szerint míg a korábbi években az volt a jellemző, hogy az ad-hoc döntések révén termelt cirok eladása kérdéses volt, ma mintha fordított lenne a helyzet: „egyelőre nem tudunk annyi szemes cirkot előállítani, mint amennyire igény van.” Emiatt a legfontosabb most a piac közös fejlesztése lenne.
Versenytársak is vannak
A piac élénküléséről, a verseny erősödéséről számolt be a Gabonakutató Nonprofit Kft. képviseletében előadást tartó Palágyi Andrea. Mint elmondta,
A hazai cirok-vetésterület csak akkor tud bővülni, ha más kultúráktól hódít el termőterületet. E téren is elsősorban a gyenge adottságú területek kihasználása jöhet szóba, bár ez a cirok egyelőre épülőben lévő piacától és az állattenyésztés helyzetétől is függ, tette hozzá.
A termelők legfontosabb szempontjai között a megbízhatóságot, a minőséget, a bő termést, a szárazságtűrést, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet említette.
Globális tényező
A cirok jelenleg az ötödik a világon termesztett gabonák sorában, amely több mint 40 millió hektárnyi termőterületet jelent. A takarmánycirok termőterülete az Európai Unióban hozzávetőleg 40 ezer, Ukrajnában és Oroszországban pedig 110 ezer hektár.
A világ ciroktermelésének kicsit több mint 40 százalékát hasznosítják humán élelmezésben elsősorban az afrikai és ázsiai kontinensen, ahol a cirok a humán étkezésben teljes mag, tört mag és gluténmentes liszt formájában jelenik meg, feldolgozást követően pedig cukor vagy fermentált és malátázott formában alkoholkészítésre, például sörök és párlatok főzésére használják.
A cirok élelmezési célú felhasználásának egyik legfontosabb eleme, hogy a búzalisztet jól helyettesíti, ugyanakkor természetes módon gluténmentes. Mindez az egyre inkább növekvő gluténmentes piacon remek lehetőségeket jelent az egyébként nem drága alapanyagnak, és az egyelőre érdeklődési fázisban lévő élelmiszeriparnak.
Jelenleg főleg Afrikában fogyasztják a cirkot nagy mennyiségben, annak is elsősorban a szubszaharai részében. A hagyományokon túl azonban számos egészségügyi előnye van: jó tápértéke kedvező összetételű, ezért a cukorbetegségre hajlamosak számára kifejezetten javallott a fogyasztása. Sőt, magas rosttartalma miatt elvben a népbetegségnek számító vastagbélrák kockázatát is csökkenti a cirokban gazdag étrend. A cirokból puffasztott és egyéb termékeket, lisztkeverékeket és jó minőségű, gluténmentes sütőipari termékeket és snackeket gyártanak.
