Back to top

Szántóföldi és kertészeti kultúrák csepegtető öntözése – Talajfelszín alatti csepegtető öntözés (SDI – Subsurface drip irrigation)

A csapadék hazánk talán legnagyobb szórást mutató, legváltozékonyabb időjárási eleme – ha az elmúlt száz év adatsorait tekintjük, láthatjuk, hogy az éves csapadékösszeg is rendkívül kiszámíthatatlan.

Csepegtető csövek a talajban
Míg egy aszályos évben nem elképzelhetetlen a 400 mm-t alig vagy meg sem haladó csapadékösszeg, addig egy csapadékos évben akár 800 mm is hullhat. Hosszú távon elmondható, hogy az éves csapadékösszeg csökken.

A fent említett anomáliát csak tetőzi, hogy a csapadék havi eloszlása is igen változatos. A zöme hosszú évek átlagában ugyan tenyészidőszakban hull, de, ha csak az elmúlt évekre gondolunk vissza, könnyen beláthatjuk, hogy bármelyik hónapban elképzelhető a teljes csapadékhiány.

Ezek a tényezők - kiegészítve az egyéb éghajlati elemek periodikus és véletlenszerű eltéréseivel - a mezőgazdasági termelés eredményeit is valamelyest kiszámíthatatlanná teszik.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére nagyszerű megoldás az öntözés bármely formája, mely megoldások közül most a földfelszín alatti csepegtető öntözést mutatjuk be. (későbbiekben: SDI)

Csepegtető cső a talajban

Az SDI a mikroöntözés fogalmához talán leginkább közel eső öntözési mód, amivel a gyökérzónába juttatjuk az öntözővizet és ezzel együtt a vízbe kevert tápanyagot, kis adagokban, kis intenzitással (1,5 – 2mm/h)

A párolgási veszteség elhanyagolható, a leszivárgás is minimális veszteséget jelent, a kijuttatott vízmennyiség teljes egészében a növény igényeinek kielégítésére fordítódik.

Mi indokolhatja az SDI alkalmazását?

Jellemzően alaktalan, nagygépes öntözéssel nehezen lefedhető területeken és kiegészítő öntözésként javasoljuk ezt a fajta öntözési módot. Előnye a kisebb munkaerőigény (akár egy ember mobiltelefonos vezérlésével is üzemeltethető) és a vízadagok jobban hasznosulnak. Az öntözés ebben az esetben teljesen egyenletes és azzal a teljes terület lefedhető.

Hátránya, hogy kizárólag GPS technológiával kivitelezhető mind a telepítés, mind a későbbi talajművelés.

A csövek némiképp sérülékenyek (mechanikai sérülés) de a sérülések könnyen javíthatók.

A rendszer kialakításának fő jellemzői

A rendszert a talajfelszín alá, jellemzően 30-35 cm mélységbe telepítjük, az egyes sorok egymáshoz mért távolsága 1,5 m (kukorica esetén – két kukoricasortáv, úgy elhelyezve, hogy a cső sorközbe essen.

A csepegtetőelemek minden esetben nyomáskompenzáltak, azaz egy jól megtervezett rendszernél a teljes sorhosszon közel azonos vízmennyiség jut ki méterenként. A víz nyomócsőhálózaton keresztül jut a csepegtetőcsövekhez, melynek anyaga jellemzően műanyag (KPE vagy KM nyomócső, mezőgazdasági flexibilis tömlő).

A sorok végén - földfelszín alá telepített rendszerek esetében - mindig öblítővezeték-csapok kapnak helyet, ezekkel biztosítható a rendszer mosatása, tisztítása.

Csepegtetőcsövek telepítése GPS technológiával 30-35 cm mélyen
Az öntözőrendszer legfontosabb és legköltségesebb része a vízszállításért és -kezelésért, tápoldatozásért és vezérlésért felelős öntözőközpont.

Az öntözőközpontban kerül elhelyezésre a nyomásfokozásért és vízszállításért felelős szivattyúegység. A rendszer működtetéséhez szükséges nyomás maximum 2-2,5 bar, az egyes zónák vízigénye, így a szivattyú kapacitása mérettől és igénytől függően változik.

Mosatóvezeték ürítőcsapja
Ezen kívül itt az öntözőközpontban kap helyet egy elektromos vagy hidraulikus tápoldatozó, mellyel a növény számára szükséges vízoldható műtrágyát juttatjuk közvetlenül a gyökérzónába.

A központ talán legfontosabb eleme a szűrőrendszer, e nélkül a mikroöntözés nem üzemeltethető! Ezek is jellemzően automata működésű eszközök. Vízforrás függvényében alkalmazunk kőzet- vagy lamellás szűrőket, hálós szűrőket, esetleg homokleválasztókat az öntözőrendszer igényeihez méretezve. A szűrőrendszer mindig a tápoldatozó után található, hogy az esetleges kicsapódásokat melyek a tápoldat bekeverésekor keletkezhetnek, megszűrje. Ha az öntözővíz oldott sótartalma vagy vastartalma magas, ezek kicsapatására, oxidálására átmeneti tározó létesítése is indokolt lehet, ez elsősorban fúrt kútból történő vízellátásnál szokott jelentkezni.

Hogyan néz ki a beruházáselőkészítés a gyakorlatban?

Amikor a vevő eldöntötte, hogy csepegtető öntözőrendszert telepít a térfelszín alá, a területileg illetékes szaktanácsadó kollégáink egyike begyűjti a szükséges adatokat (helyszínrajz, vízforrás, elektromos áram, stb.). Ezek birtokában a beszállító mérnökei megrajzolják az öntözőrendszer kialakítását, melyet egy ismételt látogatás alkalmával egyeztetünk. A létesítési engedélyes tervdokumentáció elkészítését és engedélyeztetését ez esetben is magyar vízi jogosultsággal rendelkező szaktervezőnek kell elkészítenie!

A jelenleg érvényben levő öntözési pályázat keretein belül ez az öntözési mód is pályázható.

100 Ha öntözése 4 szakaszban - napi 6 mm vízkijuttatásra tervezve a teljes felületre. A szivattyúkapacitás 95l/s, emelőmagasság 55 m – az öntözőközpontban egy automata szűrőközpont és tápoldatozó is helyet kap.
A klímaváltozás következtében a termelőeszközök között egyre fontosabb helyet foglal el az öntözővíz – bánjunk vele ehhez mért gondossággal! Ezt úgy tudjuk elérni hogy csökkentjük a párolgási veszteséget és igyekszünk a termelt növény igényeinek megfelelő mennyiségű vizet időben a gyökérzónába juttatni – erre a fenti megoldás lehet az egyik legjobb eszköz. (x)

 

Forrás: 
KITE Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább várjuk az országos esőt

Egy lassan vonuló hidegfront érkezik pénteken, így mérséklődik a forróság, de az oly várt országos, jelentős csapadékot ez a változás sem hozza meg. Bár a következő napokban kialakulnak majd (akár heves) záporok, zivatarok, de az ország egész területe nagy valószínűséggel nem ázik meg.

Közepes mennyiségű lehet a meggytermés az idén

Az idén a hűvös tavasz miatt a megszokottnál később érik a meggy, nagy mennyiségben június 25. után jelenhet meg a piacon, a termés pedig a szakértői becslések szerint a virágzáskor reméltnél kevesebb, csak 60-70 ezer tonna körüli lesz - írta csütörtöki lapszámában a Világgazdaság.

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.

A hőhullám nem törte meg a gabonatermesztést Franciaországban

Franciaországban az előző héten többnyire kedvezőek maradtak a szántóföldi növénytermesztés feltételei a kánikula ellenére a FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal adatai szerint.

Rovarok, gombák és szőlőkabóca – Növényvédelmi előrejelzés 25. hét

A kánikula beálltát megelőző napok párás-meleg időjárásában dinamikusan terjedtek a legkülönfélébb növénybetegségek, de a rovarkártevők szaporodását sem hátráltatja már az időjárás. A szőlőben a lisztharmat-peronoszpóra-botrítisz hármasán kívül az amerikai szőlőkabócára kell különösen figyelni.

A precíziós gazdálkodás alapja

Fontos tanácskozásra és gépbemutatóra invitálta a szolnoki központú Magtár Kft. a partnereit. A rendezvény lehetőséget teremtett minden precíziós pályázathoz kapcsolódó technológia megismerésére. Munkaállomásokon, gyakorlatban mutatták meg a vezető mezőgazdasági technológiákat és adtak a résztvevőknek tanácsot ezek beillesztésére a digitális átállás pályázat keretén belül.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!