Back to top

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

A bejelentés azonban a méhészeti fórumokon és csoportokban felbolydulást keltett. Ez nagy figyelmet vont magára, és sajnálatosan sok téves információ is megjelent a témával kapcsolatban. E cikk célja az, hogy elmagyarázza ezt a rendeletet, illetve azt, hogy ez mit jelent a méhészek és méheik számára.

A rövid válasz az, hogy ez a rendelet nem változtatja meg az oxálsav méhészeti felhasználásának eddigi módját, így például továbbra sem lehet a méztérben azt használni.

Fontos megérteni a különbséget az FDA, azaz az élelmiszer-biztonsági hivatal és az EPA, azaz a környezetvédelmi hivatal céljai között, illetve a különbséget a határértékszint és az oxálsavas atkairtó termék címkézése között. Az FDA célja az emberek és állatok egészségének megőrzése. Ennek egyik módszere az, hogy megengedett maximum szermaradvány határértékeket írnak elő. A megállapított határérték az a maximum mennyisége egy bizonyos rovarirtónak, amely megengedett egy bizonyos élelmiszerben, amelyet az USA-ban forgalmaznak. Ezt a toleranciaszintet az EPA határozza meg. A határérték meghatározásának célja az, hogy az élelmiszerek biztonságosak legyenek emberi és állati fogyasztásra.

A megállapított toleranciaszintek mindenféle élelmiszert figyelembe vesznek, amelyeken egy bizonyos rovarirtó előfordulhat.

Például, ha egy rovarirtó mind a cseresznyén, mind az almán is alkalmazható, az EPA mind a cseresznye, mind az alma esetében külön-külön állapítja meg a maradvány határértékét, amely elég alacsony azt is figyelembe véve, hogy néhány ember mind a két gyümölcsből fogyaszthat, így az adott rovarirtót több forrásból is a szervezetébe juttatja. Ezeket a határértékeket célzott mintavételek alapján szabályozzák. Az USDA (az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) és az FDA megvizsgálja az élelmiszermintákat, és ha azok a határértékszint felett vannak, szabályozó intézkedést hozhatnak. Ilyenkor általában kapcsolatba lépnek az egyes államok mezőgazdasági minisztériumaival, hogy azok vizsgálatokat folytassanak. A határérték feletti maradványokat tartalmazó élelmiszereket hamisítottként kezelik, és jellemzően le is foglalják.

A határértékszint-követelmény alóli kivétel is létezik, ami azt jelenti, hogy az élelmiszer-biztonsági hivatal nem fog vizsgálni egy élelmiszert egy adott rovarirtóra.

Ez történt az oxálsavval kapcsolatban is. Tehát a mézben található oxálsavra vonatkozó jelen rendelet azt jelenti, hogy az „amerikai Nébih” és az USA agrárminisztériuma nem fogja vizsgálni az oxálsav jelenlétét a mézben, vagy ha oxálsavat találnak méz mintavétele során, ez nem eredményez semmilyen korlátozó, szankcionáló intézkedést. Noha a túl sok oxálsav veszélyes lehet, de ez a hatóanyag természetesen (magától) több élelmiszerben is előfordul, így nagyon is érthető, hogy az FDA nem fogja külön a mézben keresni. Ez nagyszerű! Ez azt jelenti, hogy ha egy méhész mézet vagy méhviaszt árusít, és valaki azokat leteszteli, nem fogják gúzsba kötni a korlátozások vagy rendelkezések, ha netán oxálsav lenne jelen a termékekben.

Az FDA célja az ember egészségének védelme azáltal, hogy korlátozza a maradványok mennyiségét bizonyos élelmiszereken határértékek meghatározásával.

Ezeket a szinteket az élelmiszerek rendszeres mintavételével és vizsgálatával ellen­őrzik. A határérték alóli kivétel azt jelenti, hogy a vonatkozó élelmiszereket (mézet) nem fogják bevizsgálni az adott rovar­irtó hatóanyagra (oxálsavra).

A környezetvédelmi hivatal (EPA) azonban szélesebb érdekeket képvisel, mint csupán az emberi egészség. Az EPA számára az is fontos, hogy hogyan használják a rovarirtókat (nem csak az, hogy mennyi halmozódik fel az élelmiszerben, mint végtermékben), ez az oka annak, hogy a rovarirtó készítmények címkéjén írottakra vonatkozó korlátozásokat alkalmaznak. Az állatgyógyászati vagy növényvédelmi készítmények címkéje sok mindent határoz meg, mint például azt, hogy milyen védőfelszerelést kell viselni a készítmény használata közben, keverhető-e más hasonló készítményekkel, illetve azt, hogy hogyan alkalmazandó. A címkén olvasható utasításokat annak gyártója írja és az EPA jóváhagyja.

A címkéken leírtak nyilván vonatkoznak a maximum megengedhető hatóanyagszintre is olyan tekintetben, hogy a megfelelő használat során nem halmozódhat fel határértéket meghaladó maradvány.

Tehát a határérték alapvetően egy eszköz annak elérésére, hogy a rovarirtókat a címke szerinti utasításnak megfelelően alkalmazzuk.

Az oxálsavas készítmények címkéjén jelenleg a következő szerepel: "Nem alkalmazható méztéri fiókok használata esetén". Amíg ez a címke érvényben van, ez a vonatkozó jogszabály, tekintet nélkül az élelmiszer-biztonsági hivatal határértékre vonatkozó rendelkezéseire. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez a korlátozás állandóan érvényben lesz. A gyártók folyamatosan aktualizálják a készítmények címkéit az új kutatásoknak vagy bizonyos változó körülményeknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a gyártó egy új címkét (használati utasítást) nyújt be az EPA jóváhagyását kérve a jövőben, egy új kutatás alapján. De mindmáig ez nem történt meg az engedélyezett oxálsavas készítmény esetében, tehát nem alkalmazható oxálsav méztéri fiókok használatakor.

Előfordulhat, hogy egy méhész a mézelő méheknél használatos állatgyógyászati készítmény használatára változást szeretne, akkor fontos tudnia, hogy ki a termék gyártója, mivel ők azok, akik a címkét megváltoztathatják.

Kapcsolatba lehet lépni a gyártókkal, illetve gyakorlati tapasztalatainkkal támogatni lehet a kutatókat, akik majd az adott készítmény méhekre és mézre kifejtett hatásait tanulmányozzák, hogy több tudományos tény legyen a változtatás meghozatalára.

A végső fontos szabályozási szempont az, hogy bármely készítmény használata és nyilvántartása országos, nemzeti szinten meghatározott. Az adott ország korlátozhatja az oxálsav használatát, vagy nem kéri a korlátozás betartását minden esetben. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a saját országa rendeleteivel.

Néhány megfontolásra érdemes szempont, ha a méhész oxálsavat szeretne használni méztermelési időszakban:

  • Fontos több módszert és hatóanyagot alkalmazni az atkák kezelésére. Ha csak egy készítményt vagy hatóanyagot használunk többször egymás után, az atkák ellenálló képessége nő. Az oxálsavat is a varroa atka elleni kezelési stratégia egy elemeként használjuk, ne csak, mint az atkakezelés elleni egyedüli stratégiát.
  • Az oxálsav a lezárt sejtekben (fedett fiasításban) nem fejt ki hatást. A nyár közepén, amikor a méztéri fiókok használatban vannak, nagyon sok a fedett fiasítás a kaptárban, és a legtöbb varroa atka a fedett fiasításban található. Ha ebben az időszakban használjuk az oxálsavat, az atkák nagy részét nem pusztítja el a kezelés. Néhány méhész úgy próbálja ezt megoldani, hogy többszöri kezelést alkalmaz, de ez már kártékony lehet. Minden kezelés árt a méheknek, így fontos úgy időzíteni a kezeléseket, hogy azok maximálisan pusztítóak legyenek az atkákkal szemben, de csak minimálisan károsítsák a méheket. Ellenkező esetben csak feleslegesen okozunk kárt a méhcsaládnak.
  • Amikor a méztéri fiókok használatban vannak, gyakran sok nyílt fiasítás is található a családnál. Az oxálsav bizonyítottan káros a nyílt fiasításra. A fiasításban a méztermelési időszakban okozott pusztítás később a nyár folyamán gyengébb méhcsaládot eredményezhet.
  • Már létezik olyan kezelés, amely a címke szerint akkor alkalmazandó, amikor a méztéri fiókok használatban vannak és ez a fedett fiasban is hatásos - Mite Away Quick Strips és Formic Pro. Olyan helyeken, ahol sok az atka a méztermelési időszakban, e termékek használata javasolt.

Az oxálsav egy rendkívül hatásos eszköz a méhészek számára a varroa atka szinten tartására. Az oxálsavat a legeredményesebb fiasítás nélküli méhcsaládokban használni. Például, szaporításnál, kölyök méhcsaládoknál jól alkalmazható, és sikeresen használható az atkák kiirtására késő ősszel – tél elején, miután a méhek már abbahagyták a fiasítást.

Sok méhész oxálsavat használ a bölcsős szaporításkor, amikor az új anya már bepárzott, de még nincs fedett fiasítás a kis családokban.

Az oxálsav nem a legjobb eszköz a méhcsalád méztermelési időszakában, amikor rengeteg a fiasítás, és továbbra sem alkalmazható akkor, amikor a méztéri fiókok használatban vannak.

Írta: Dr. Meghan Milbrath, Michigan Állami Egyetem

Megjelent: Bee Culture szaklap 2021. márciusi szám

Fordította: Hajtós Helén

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Apró figyelmességek télvíz idején

A hideg idő beköszöntött, és minden lónak jól jöhet egy kis plusz kényeztetés. A hideg, a sok csapadék, a korai sötétedés és a karámban töltött órák számának csökkenése befolyásolhatja a lovak hangulatát. Kedveskedhetünk nekik sokféleképpen.

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Megfertőződtek az antwerpeni állatkert vízilovai

Koronavírusos az antwerpeni állatkert két vízilova. Az állatok jól vannak, csak az orruk folyik, jelenleg karanténban vannak - írja a BBC hírportálja.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

Madárinfluenza miatt felszámoltak egy tenyészpulyka állományt Békés megyében

Madárinfluenza vírusát mutatták ki egy csaknem 5 ezer egyedet számláló tenyészpulyka-állományban a Békés megyei Kondoroson. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében azonnal megkezdték a telep felszámolását - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Fokhagymát a baromfiólba

A madártetűatka (Dermanyssus gallinae) az egyik legnagyobb problémája a baromfitartóknak és -tenyésztőknek az egész világon. Egy kutatás a közelmúltban kimutatta, hogy a baromfitáphoz adagolt fokhagyma hatásos lehet ellene.