Back to top

Mind az öt agrárszakképző centrummal megállapodást kötött a MATE

A közép- és felsőfokú agrárképzés javítása érdekében szakmai partnerségre lépett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az öt agrárszakképzési centrum. Az együttműködés értelmében a felek közösen vállalják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakember-utánpótlásának biztosítását.

Nagy István, Csányi Sándor és Gyuricza Csaba az aláírást megelőző sajtótájékoztatón
Fotó: MATE

Az együttműködési megállapodást Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Nagy István agrárminiszter, a MATE kuratóriumának tagja jelenlétében június 24-én ünnepélyes keretek között, a Gödöllői Királyi Kastélyban írták alá az öt agrárszakképzési centrum vezetői és Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A megállapodás értelmében a felek a közép- és felsőfokú agrárképzést jelentősen javítják a tanulók és hallgatók elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése érdekében. A dokumentum kitér az okleveles technikusképzés tantervi kereteire és az oktatott ismeretanyagok felsőoktatási tanulmányokba történő beszámításának rendszerére.

Fotó: MATE
A partnerségi megállapodást a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum, az Északi Agrárszakképzési Centrum, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum, a Déli Agrárszakképzési Centrum, valamint a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum vezetőivel írta alá Gyuricza Csaba Nagy István agrárminiszter, Szinay Attila, az AM közigazgatási államtitkára, Csányi Sándor kuratóriumi elnök és Szabó István, a MATE oktatási és nemzetközi rektorhelyettese jelenlétében

A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó szakemberek utánpótlása kiemelt stratégiai feladat. Ennek egyik módja, hogy hidat képezünk a közép- és felsőfokú szakképzés intézményei között, illetve összehangoltan, a piac elvárásainak megfelelően emeljük a képzési színvonalat – nyilatkozta az aláírás kapcsán Csányi Sándor. Mint hozzátette,

a víz, az egészségügy és az élelmiszer lesz a jövő jó üzlete, ezért is fontos, hogy jól képzett, felkészült fiatalok kerüljenek az ágazatba. Ehhez az egyetem komoly gyakorlati lehetőséget tud biztosítani, hiszen több mint 10 ezer hektár haszonbérlettel, üzemekkel és műhelyekkel rendelkezik.

Versenyképes tudás nélkül nincs versenyképes agrárium, a világ ma gyorsan változik, amihez alkalmazkodni kell – mondta az agrárminiszter. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelési körülmények egyre gyorsabban változnak, megdőlt az a régi tézis, miszerint a mezőgazdaságban megszerezhető tudás apáról fiúra száll. A gyorsan fellépő kihívásokra egy-egy generáció már nem képes megtalálni a válaszokat, csak a legkorszerűbb tudás segíthet. Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzés rendszerében.

„Nálunk tanul az agrárszakképzésben résztvevő összes tanuló csaknem 70 százaléka, több mint 12 ezer diák”

– ismertette a tárca vezetője, hogy tavaly óta a tárca által fenntartott 56 szakképző intézmény 5 centrumban kezdte meg a tanévet, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire. A megállapodásról szólva azt mondta, hogy az még magasabb szintre emeli az intézmények együttműködését, a szervezeti működés minőségének javulását és az összehangolt munka hatékonyságát.

A megállapodást az egyetem rektora és gazdasági főigazgatója, valamint az öt agrárszakképző centrum kancellárja és főigazgatói írták alá
Fotó: Balázs Gusztáv

A MATE a megállapodásnak köszönhetően lehetőséget kap arra, hogy értékelje a centrumok tanüzemeiben meglévő gyakorlati lehetőségeket, a hallgatók számára üzemi gyakorlatokat, bemutatókat, szakmai kísérleteket és feldolgozási órákat tartson.

A rektor személyes (jó) példája

A 2019. évi LXXX. törvény, az új szakképzési struktúra egyik, ha nem a legfontosabb érdeme, hogy mindenki számára rugalmas tanulási utakat, átjárhatóságot biztosít. A tanulmányaikat gimnáziumban, technikumban vagy szakképző iskolában megkezdők egyaránt eljuthatnak a felsőoktatásba. Kétségtelen tény azonban, hogy azok, akik szakképzésből érkeznek az agrár-felsőoktatásba, helyzeti előnnyel, olyan tudással rendelkeznek, ami kiemeli őket a többiek közül. Korábban az ő felvételijüket pluszpontok is segítették, várható-e, hogy ez így lesz a jövőben is, tettük fel a kérdést Gyuricza Csabának, a MATE rektorának, aki középiskolai tanulmányait Szentesen, az akkori Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában végezte. (Itt érdemes azt is elmondani róla, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának elvégzése után, 1996-ban egyszerre nyert felvételt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Bécsi Agrártudományi Egyetem nappali doktori képzésére – a két egyetem képzését párhuzamosan végezte el.)

Válaszában a rektor elmondta, hogy valóban előnyt jelentett a szakközépiskolai végzettség, amiért pluszpont is járt, és az évfolyamok 30-40 százaléka agrár-szakiskolából érkezett hallgató volt. Arányuk ma elenyésző, és éppen ezért gondolták úgy, hogy erősíteni kell a kapcsolataikat a szakiskolákkal. Egyebek mellett ezért újrapozicionálják a technikusképzést, mint a szakiskolai képzés legmagasabb szintjét. Ennek elvégzése pluszpontot jelent majd a felvételinél, mert nem titok, hogy leginkább ők azok, akiket vár az agrár-felősoktatás.

Mint a rektor elmondta, már korábban, dékánsága idején is látható volt, hogy egyre kevesebben érkeznek szakiskolákból, amiért a tizenévesek körében tapasztalható, a mezőgazdaság, mint szakma népszerűsége vagy inkább népszerűtlensége okolható. Ezért életpálya-modellt szeretnének kialakítani, ösztöndíjat alapítanak, és mentorhálózat segítségével kívánják felkarolni a tehetséges fiatalokat, akik később az egyetemen folytathatják a tanulmányaikat.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Megugrott az érdeklődés a vásárhelyi mezőgazdasági kar iránt

Negyedével többen tanulnak majd szeptembertől a szegedi egyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági karán, mint tavaly. A felvételizők fele első helyen jelölte meg az agrárképzést. Pótfelvételeire és szakirányú képzésre is lehet még jelentkezni.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.