A kajszilevéltetűt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai azonosították tavaly, de a termesztők szerint már korábban is feltűnt egy gyanús, új levéltetű a kajszin.
Mint gyors körkérdésünkből kiderült, már 2018-ban gyanús levéltetvek jelentek meg a kajszifákon. Még korábban Pénzes Béla, az akkor Szent István Egyetem rovartani tanszékének vezetője beszélt a tündérrózsa-levéltetű károsításáról kajszin. Ez a rovar közvetlen kárt tudott okozni, de csak néhány fajtán telepedett meg, általában nem kellett permetezni ellene. Három évvel ezelőtt azonban minden kajszifajtán, az ország több ültetvényében lehetett levéltetűt találni, amit akkor még nem azonosítottak. Pénzes Béla pomázi ültetvényében tavaly kellett védekezni a kajszilevéltetű ellen.
Ha nem figyelnek rá, gyors tavaszi szaporodása miatt tényleges kárt okoz, az 5-10 centiméteres hajtások visszaszáradnak.Amíg nem áll le a hajtásnövekedés, addig a kajszin maradnak a tetvek, vagy a környékből még érkezhetnek szárnyas egyedek nyáron. Az eddigi tapasztalata szerint sziromhullás után egy permetezéssel meg lehet szabadulni a kajszilevéltetűtől legalább a szüretig.
Nagyobb veszély, hogy bizonyítottan terjeszti a sharka vírust, amire eddig nem kellett figyelni a kajszitermesztőknek.
Ha jött is valamilyen levéltetű, próbaszívás után elhagyta a kajszifákat, most viszont kimondottan a kajszi károsítója érkezett meg.
Mérai Imre növényvédelmi szakmérnök arról számolt be, hogy Kunfehértó, Kiskunhalas környékén az utóbbi két évben rohamosan terjed a levéltetű a kajszisokban, bár nem azonosították még tudományosan. Eddig csak egy-egy hajtást károsított, az idén viszont berobbant, különösen azután, hogy a fagykár miatt kevésbé figyeltek a kajszira az Alföldön. Aki elkésett a permetezéssel, annak a fáin ott láthatók a besodródott levelek. Sajnos a házikertekben sokan úgy kezelik a kajszit, a szilvát és a meggyet, hogy nem kell permetezni, így a kártevők és kórokozók is fönnmaradnak a fákon és újrafertőzik a környező ültetvényeket.
Molnárné Kis Éva gönci kajszitermesztő tavaly elvétve talált levéltetűt egy különálló kajszisorban, el is küldte az egyetemre azonosításra. Az idén már ültetvényszinten van jelen a kajszilevéltetű, különösen ott, ahol a gyümölcsmolyok ellen célzottan, környezetkímélő kitinszintézis-gátló készítményekkel permeteztek. Aki piretroidot használt ellenük, a levéltetveket is eltüntette az ültetvényből.
Saját ültetvényében a keleti gyümölcsmoly kelésének idején, a kis hernyók és a kajszilevéltetű ellen tudott egy menetben permetezni.
Amikor ilyen erős a hajtásnövekedés egy permetezés nem is elég, szüretig még egy acetamiprides kezelésre lesz szükség. Sőt, ha szüret után megint esős idő lesz és újra megindul a növekedés, még augusztusban is figyelni kell a levéltetűre.
