Működőképességét az ANABEST Kft. boldogasszonyfai telepén teszteltük, miután a telep teljes ólfelületét – mintegy 5500 m2-t – úgy alakítottuk át, hogy az a lúd szülőpárok zárt, intenzív elhelyezésére alkalmas legyen. A telep 16 éve működik sikeresen, de módosításokkal a technológiát alkalmassá tettük az egész éven át folyamatos naposliba-előállításra is.
A következőkben részleteket ismertetünk a tartástechnológiáról, különös tekintettel a szaporaságra kifejtett hatására, a folyamatos naposliba-termelésre, a zárt tartás jelentőségére és értékelésére a gyakorlati tapasztalatok alapján.
A lúdfaj esetében a genetikai előrehaladás, a szelekció hatása messze elmarad a tyúk- és pulykatenyésztésben megfigyelhető rohamos előrehaladástól. Különösen a szaporaság tekintetében nagy a lemaradás, ráadásul a meglévő genetikai képesség kihasználása is gyenge: átlagosan 50-60%-osnak ítélhető. Emiatt a tartástechnológiai tényezők lényegesen nagyobb szerepet játszanak e tulajdonságcsoport javításában, mint más baromfifajoknál, szükség van tehát hathatós tartástechnológiai fejlesztésekre.
Német, lengyel és francia vizsgálatokból ismert, hogy rövidebb megvilágítási tartammal a tojástermelés perzisztenciája meghosszabbítható. Ugyanakkor a szabadtartás körülményeit, a hosszabb megvilágítást és a nagyobb megvilágítási intenzitást a termékenység szempontjából találták pozitívnak. Összességében azonban a tojónkénti naposliba-szaporulat a zárt tartás és a rövid, 9-10 órás fénytartam mellett volt a legkedvezőbb.
A zárt technológia használata számos további előnnyel jár:
– Világítási programmal szabályozható a tojástermelés indulása és hossza, igazodhatunk a piaci körülményekhez. A szülőpárok első tojástermelési periódusát célszerű a tavaszi ún. főciklusra ütemezni. A naposlibák piaci megítélése, ára azonban a nagyobb kínálat miatt tavasszal nem kedvező, ráadásul a naposlibák kis tömege sem kedvez az értékesítésnek.
Ezáltal még ugyanabban az évben, nyár közepétől újabb periódus provokálható, amikor a naposlibák ára lényegesen kedvezőbb. Erre a lépésre az is lehetőséget ad, hogy a rövidebb periódus után sokkal rövidebb pihenőidőre van szükség. Kísérleteink szerint ez a rendszer jól működik.
– Programozhatóan, egész éven át lehetővé válik a naposliba-előállítás, ezáltal a tömőlúd-előállítás és a folyamatos májtermelés.
– Az egész éven át tartó foglalkoztatás által javítható a termelőkapacitás kihasználása. A szezonalitás elkerülésével a tenyészlúd-kapacitás, a keltetőkapacitás és a nevelőkapacitás, valamint a munkaerő folyamatosan terhelhető, így jobban kihasználható, vagyis kevesebb is elegendő ugyanazon mennyiség előállítására.
Ugyanezt a tojásmennyiséget szezonális (évi egy ciklusú) termeléssel legkevesebb dupla keltetőkapacitással tudnánk csak kikeltetni, és a gépek egy fél évig üresen állnának.
– A tenyészludak, a sűrített hasznosításukkal, a szokásos öt tojástermelési periódusukat öt év helyett három év alatt teljesítik.
– A ludak zárt, intenzív elhelyezése következtében lényegesen, mintegy 30-50%-kal javulnak a hozammutatók, és jobban tervezhető a tojástermelés. A termelés ugyanis sokkal kiegyenlítettebb, tovább tartja a csúcsintenzitást. Elmaradnak a tojástermelési görbén tapasztalható, a félintenzív tartásra jellemző fűrészfogszerű ugrálások.
– Számos higiéniai állat-egészségügyi probléma gyökeresen kiküszöbölhető: a kifutókról a sárbehordás, a madárinfluenza, a ragadozók okozta károk.
Zárt körülmények között a madarak jobban megfigyelhetők, a mikoplazma előfordulása ritkább, és eredményesebben kezelhető.
– Összességében gazdaságosabbá válik a termelés. A tenyészludak egy tojóra vetítve három év alatt (öt periódus alatt) átlagosan 200-250 tojást raknak. A zárt tartás eredményeképpen kevesebb az egy tojásra eső fajlagos takarmányfogyasztás: genotípustól és évszaktól függően 600-900 gramm, az 1300-1700 gramm helyett. A tojástermelési periódusok közötti pihenőidő a szezonális termelésnek mintegy a fele, a nem termelő napok száma 13-15 hét (26 hét helyett), miáltal sokkal kevesebb az improduktív takarmány-felhasználás is. A költségek tekintetében összességében legalább 50%-os megtakarítás érhető el.
Világítási programot csak az alább felsorolt feltételek mellett, kizárólag zárt istállóban lehet megvalósítani. A legnehezebb a ludakat nyáron, az ún. fotorefrakter fázisban szaporodásra késztetni. Ekkor a világítási program használata nélkülözhetetlen, emellett az ólakat hűteni is kell. A zárt elhelyezés a klimatizálást is elősegíti. (Folytatjuk)
Dr. Bogenfürst Ferenc
professor emeritus, Kaposvári Egyetem
Polgár Beáta
ANABEST Kft. ügyvezető
