Back to top

Számos tényezőtől függ az őz agancsminősége

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Az őzbakvadászat április 15-től kezdődik és szeptember 30-ig tart. Ebben az időszakban van lehetősége a vadászoknak a kívánt nagyságú és formájú agancsot viselő egyedek elejtésére, vagy a gyengébb képességű bakok válogató vadászatára.

A bakgida születés után másfél hónappal kezdi el növeszteni gidaagancsát, amit aztán januárban lehullajt.

Ezután az egy éves bakok következő agancsfelrakásából kifejlődhet nyársas, villás vagy ritkán hatos (ágszámok) agancsforma. Az agancs külalakja mellett már az első évben nagy különbség lehet az agancstömeget illetően.

A fiatal bakok agancsában az erő felül van, míg a középkorúak esetében az elágazásoknál, valamint a szár koszorú felé eső részének vastagsága a szembetűnő, az agancs ágai hosszúak, hegyesek. Az öreg egyedek agancsának ágai rövidek, ilyenkor az erő alul van, ezt visszarakásnak hívja a vadásznyelv.  

Az agancsfejlődést számos tényező is meghatározza.

Egyfelől az állat genetikai adottságai, hogy milyen géneket hordoz az adott egyed, illetve nagy jelentőséggel bírnak a környezeti tényezők is.

Alapvetően semmit sem tudunk az őz esetében a gének és a környezet közötti kölcsönhatásokról, ezért az őzállományok genetikai befolyásolására vonatkozó elméletek inkább spekulációnak, mint megalapozott elméleteknek mondhatók.

Vadgazdálkodás vonatkozásában a táplálékellátottság, a talajadottságok és a vadállomány mennyisége, valamint minősége közötti kapcsolat az élőhelyen keresztül közvetve ható tényezőnek minősülnek. 

A talajtermékenységi vizsgálatok eredményei alapján, a talaj típusa hatással van az őzagancs tömegére, ez alapján megkülönböztetünk pozitív és negatív főtípust.

A réti talajokon, a csernozjomon és a szikes földeken táplálkozó őzbakok agancstömege arányosan masszívabb, nehezebb, mint a barna erdőtalajokon, váztalajokon vagy kőzethatású talajokon élőké. Ezek a talajok kisebb agancstömeget eredményeznek, de az adott terület őzsűrűsége és hasznosítási aránya is további ráhatással van a grammokra, ahogyan hazai vizsgálatok alapján tud­juk, hogy a természetes vizek jódtartalma is.

A talajtermékenység és -típus mellett a felszínborítás is meghatározó.

A negatív hatású talajok jelentős részében az erdősültség a meghatározó, míg a pozitív hatású talajok esetében a felszínborításra a mezőgazdasági biodiverzitás a jellemző.

Az agancs tömegére kedvezőtlen hatású talajtípusok nem mondhatóak az őz tipikus élőhelyének, inkább a tűréshatáron lévő területeknek nevezhetők. A barna erdőtalaj esetében az erdőborítás dominál, ami nem kifejezetten kedvez a ligeterdei körülményeket preferáló őznek, miképpen a hegyvidéken lévő kőzethatású talajok sem.

Az őz azonban nem csak a bakok vadászata miatt fontos.

A trófeás vadból származó bevételek mellet az őz húsa is nagyra becsült a vadgazdálkodásban. Az elmúlt évtizedekben a lőtt őz iránti kereslet folyamatos volt, és a felvásárlási árak sokkal kevésbé ingadoztak, mint a szarvas vagy a vaddisznó esetében. Sokan alábecsülik az őzek lőtt vadként való értékesítéséből származó bevételt, pedig a jövőben számos vadgazdálkodó számára ez lehet az egyik olyan bevételi forrás, ami a megfogyatkozott apróvad vagy a vaddisznó bevételét helyettesíti.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Fonjunk békaszéket!

Amint kákát, egyenes szalmaszálat találok valahol, kibújik belőlem a gyerek és muszáj készítenem egy békaszéket. Néprajzi „kutatásaim” alapján pedig ma már azt is tudom, hogy vizenyős területeken gyakorta készítették a lányok – mondjuk nekem is a Kis-Balaton melletti régi kenderáztatónál mutatta meg a készítését a nagymamám.