Back to top

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

A koronavírus-járvány enyhülésének köszönhetően idén magyarországi vendégek is részt vettek a négy naposra bővült, az évek során faluünnepéllyé terebélyesedett, a meggyhez és a belőle nyert termékekhez kötődő közép-bácskai rendezvényen.

Minden évben a meggy éréséhez igazodva, június második hétvégéjén tartják a rendezvénysorozatot.

A meggyből készülő ételek és termékek bemutatása, kóstolója és árusítása mellett a méztermelők, a dísznövénytermesztők és a kézművesek is bemutatkoztak a sokadalomban.

A helyi nőegylet tagjai közben ingyen lángossal kedveskedtek a látogatóknak. Ezúttal is megmozdult a falu népe, hogy mindenki megtalálja a helyét és jól érezze magát. Szerveztek marhapörköltfőző versenyt, színielőadást és kiállítást, és falunapi mulatságot tartottak a messze földön híres szabadkai Juhász-zenekar, valamint a pécsi Minds rockzenekar részvételével. A református templomban pedig megtartották a hagyományos pünkösdi tanévzáró istentiszteletet.

Ami a feketicsi meggyet a többi fölé emeli

– A mi tájjellegű meggyünk a hagyományos fajtáknál ellenállóbb a növényi betegségekkel, köztük a moníliával szemben, így termesztése nem jár növényvédő szerek használatával, tehát az egészségre veszélytelen biotermékről van szó, amely kiváló ízvilággal és beltartalommal rendelkezik. Kilenc éve termesztjük a családi gazdaságban, azóta készítjük belőle a bort, ami jókedvre derít, és nem fáj tőle az ember feje. Nagy az érdeklődés iránta. Örvendetes, hogy vannak visszatérő vásárlóink, és folyamatosan növekszik az érdeklődés a nedű iránt – tájékoztatott Marecskó Mihály helybéli termelő. Elmondta azt is, hogy az idei termés gyengébb lett a vártnál, ami a fagynak tudható be, és annak, hogy a meggy virágzásakor csapadékos volt az időjárás, így a méhek nem végezhették el tökéletesen a beporzást. De a termés minősége kiváló, tette hozzá a gazdálkodó.

A városvezetőből lett vérbeli biokertész...

Pál Károly a batátaültetvénye mellett
Pál Károly a batátaültetvénye mellett
A bácsfeketehegyi Pál Károlyt elsősorban közéleti szerepvállalásáról ismerte meg az elmúlt 40 évben a délvidéki nyilvánosság. Volt városvezető, tartományi és köztársasági parlamenti képviselő, évtizedeken át vezette a helybéli magyar művelődési egyesületet. Azonban, amióta nyugdíjba vonult, példás biokertészetet alakított ki a gazdaságán, sokak számára utat mutatva, hogy miként kell egészségesen élni. A hagyományos zöldség- és gyümölcsfélék mellett olyan egzotikus növényeket is termeszt, mint amilyen a batáta, a gojibogyó, a földimogyoró és a többi.

Az egykori városvezető 5 év alatt 50 kilogrammot fogyott, és elhagyta a gyógyszereket. Kizárólag a maga által megtermelt termékeket fogyasztja. Ő egyike azoknak, akiknek köszönhetően Bácsfeketehegy több magyarországi településsel testvérvárosi kapcsolatot létesített. Ezek közül Szank az egyik.

A fajta, amiről napokat neveztek el

– Ennek a fajtának, amelyet állítólag az I. világháborúból hazatérő katonák hoztak magukkal Bosznia-Hercegovinából, kiugróan magas az antioxidáns-tartalma. Ezekre az anyagokra az emberi szervezetnek nagy szüksége van a különböző betegségek leküzdése során.

Nagyon jól bír mindennemű feldolgozást, és szép színét sem hevítve, sem fagyasztva nem veszíti el.

Marecskó Mihály és felesége meggybort és méhészeti termékeket kínál a feketicsi sokadalomban
Marecskó Mihály és felesége meggybort és méhészeti termékeket kínál a feketicsi sokadalomban
Emiatt nagyon kedvelt a cukrászok körében, előszeretettel készítenek belőle édességeket, mert nagyon szépen színez. Finom gyümölcslét lehet belőle készíteni, de lekvárnak, pálinkának, meggybornak és meggylikőrnek is kiváló. Emellett friss fogyasztásra is kitűnő, a meggyek közül talán az egyik legfinomabb fajta. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek a többi meggyfajta fölé emelik – magyarázza a termelő, aki a méhészetére is büszke:

– Negyed századdal ezelőtt a méhészkedés úgy kezdődött, hogy egyik ismerősömnek segítettünk a méhcsaládok legelőre szállításában. A pergetés befejeztével a fizetség mellé méhrajokat kaptunk ajándékba. A rajok, szorgalmuknak köszönhetően, termelő családokká váltak, amelyeket lassan szaporítottunk. Ma már 150 méh­­családot tartunk a feleségemmel, és a fejlesztések jelenleg is tartanak. Szerettem volna már főállású méhésszé válni, ezért be is jegyeztettük a gazdaságot, de annyi jövedelemre eddig nem tudtunk szert tenni belőle, hogy a méztermelésből tisztességesen meg tudjunk élni. Ezért jövedelemkiegészítésként külföldön kellett munkát vállalnom, de a méhészkedés még mindig az első helyen áll. A külföldi munkám lehetővé teszi, hogy gyakran hazajárjak és tegyem a dolgomat a kaptárok körül, de barátaimra, kollégáimra is számíthatok, ha szorul a helyzet – magyarázza Marecskó Mihály.

Tudnivalók a faluról

Bácsfeketehegy címerében is ott van a meggy
Bácsfeketehegy címerében is ott van a meggy
Feketics, ez a református vallású magyarok lakta közép-bácskai település a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzatának köszönhetően néhány éve kapta vissza régi magyar nevét. Így a helységnévtáblán ma már a Bácsfeketehegy elnevezés is olvasható. A faluban azonban egyaránt használatos mindkét elnevezés, az itt élő magyarok mindkettőt sajátjuknak tekintik.

Az első feljegyzések a településről 1466-ból származnak. Akkor Fekethegyház néven került be az emlékiratokba, mint a Marótiak birtoka. 1580-ban azonban már Feketehegy néven szerepel, majd 1652-ben már Feketicsként tűnik fel a török összeírásban.

1849. januárjában a falu lakossága a szerb csapatok elől menekülni volt kénytelen. Részben a környékbeli magyar települések, részben Kiskunhalas és Soltvadkert fogadta be az ismét menekülni kényszerülő lakosságot. A visszamaradtak mind egy szálig elestek, a falu református lelkésze, Berhidai Keresztes József is mártírhalált halt. Az elmenekült lakosság csak a fegyverletétel után merészkedett vissza a porig égetett faluba.

1896-ban megépült a vasút. 1910-ben 5844 lakosából 3799 volt magyar és 2020 német. A trianoni békediktátumig Bács-Bodrog vármegye topolyai járásához tartozott, ma a kishegyesi járás részét képezi. A második világháború után a német lakosságot elűzték, helyükre főleg montenegróiak érkeztek. Ma békében élnek itt egymás mellett magyarok, szerbek és a nagy Jugoszlávia szétesésével kisebbségi sorba került montenegróiak. Becslések szerint több mint két és félezer magyar él itt ma, azt követően, hogy a ’90-es évek délszláv háborúinak időszakában mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaságot. Többségük mezőgazdasági termelésből tartja fenn magát.

Feketicsen a meggytermesztés a ’70-es években élte virágkorát, amikor az itt megtermett gyümölcsöt Németországban értékesítették jó pénzért. Évi több száz tonna meggyet szedtek le a faluban és határában. A nagyobb termelők akkortájt nem kevesebb, mint 7-8 ezer fával rendelkeztek, de a kistermelőnek tekintett gazdáknak is volt legalább 500 fájuk. Nagyon sok családnak jó bevételi forrást jelentettek, mert ez volt az első pénz az aratás előtt. Aki mezőgazdaságból élt, annak nagyon jól jött. Vidékről érkeztek ide akkortájt meggyet szedni a jó kereset reményében az idénymunkások.

A ’80-as években aztán véget ért ez a gazdaságilag kedvező időszak, ekkortól tömegesen irtották az ültetvényeket a helybéli termelők. Azonban hírmondónak szinte minden bácsfeketehegyi család megtartott néhány fát a családi ház körüli kertben. Ma mindössze néhány olyan meggytermelő él a településen, aki több száz fával rendelkezik. 2004-ben azért kezdték el megszervezni a meggynapokat, hogy visszaszerezzék a feketicsi meggy jó hírét, valamint hogy fellendítsék a termelését.

Miként kerültek a szankiak Bácsfeketehegyre?

Varga Ferencné, Szank község polgármestere kérdésemre válaszolva elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt Patkós Zsolt, Szank község korábbi polgármestere sikeres pályázatot nyújtott be határon átnyúló együttműködésre a Metropolitan Egyetemmel közösen, aminek a kiskunmajsai kistérség települései, valamint a vajdasági Feketics voltak a résztvevői.

Szank község Varga Ferencné polgármester vezette küldöttsége is részt vett a bácsfeketehegyi meggynapokon
Szank község Varga Ferencné polgármester vezette küldöttsége is részt vett a bácsfeketehegyi meggynapokon
Most ennek az Európai Unió által támogatott együttműködésnek a keretében érkeztek ide, hogy bemutassák a kiskunmajsai kistérséghez tartozó hat település, Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc és Móricgát helyi értékeit és az ott készített termékeket, mézet, tésztaféléket, paprikát, kolbászt. Természetesen az is céljuk, hogy ápolják a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatokat, valamint hogy tanuljanak egymástól.

„Megtisztelő számunkra, hogy itt lehetünk és bemutatkozhatunk a vajdasági magyarok előtt” – mondta Szank polgármestere. Elmondta továbbá, hogy a rendezvényen bemutatott termékek között megtalálható a Vajdaságban termelt almából Csólyospáloson készített almacsipsz, amit a gazdasági együttműködés kiváló példájának tart.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.