Az Észak-Amerikából származó parlagfű az 1920-as években jelent meg a Délvidéken. Mióta pedig országszerte elterjedt, ez a leginkább allergizáló növény hazánkban. Természetes ellenségei nem voltak – egészen mostanáig. A gyomlálókesztyű, a kecske és a kasza után a tudományos eredmények alapján a parlagfű elleni védekezésben egy rovar, a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) is ígéretesnek tűnik.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója a bogarat bemutató sajtótájékoztatón elmondta, Európa más területein évekkel ezelőtt megjelent már ez a bogár.
Olaszországi elterjedési helyén például virágzáskor 30 százalékkal csökkent a levegőben a parlagfű pollenkoncentrációja.
A Nébih munkatársai évek óta szigorúan elszigetelt körülmények között vizsgálják a bogárnak a mi éghajlati körülményeink közötti viselkedését, illetve azt is, hogy esetleges elterjedése veszélyt jelenthet-e valamely haszonnövényünkre. Vizsgálataik alapján az igazgató kijelentette,
találtak némi parlagfű-olajosbogár kártételt napraforgóban, ám ha nem jutottak más növényhez, a bogarak elpusztultak.
Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Agrárgazdasági Kutatóközpont (ELKH ATK) Növényvédelmi Intézete végzi a Nébih felkérésére a parlagfű-olajosbogár magyarországi előfordulásának felmérését. Várakozásaik szerint a mediterrán vidékről kellett volna érkeznie, hisz például Horvátországban évek óta jelen van, ám az első példányokat nem ott találták meg.
Tavaly szeptemberben két amatőr rovarvadász Soroksáron észlelt először parlagfű-olajosbogarat,
azóta pedig a lakosság bevonásával találtak kisebb populációkat más Budapest környéki területeken is, így a szakemberek szerint nem véletlen behurcolásról lehet szó.
Dr. Kontschán Jenő a növényvédelmi intézet igazgatója a bogárról elmondta, hogy pici, mindössze 4-5 milliméter hosszú, sárga-sárgásbarna színű, szárnyai hosszirányban csíkosak. A petéit a levél fonákjára rakja és a legnagyobb kártételt a lárvák okozzák. Megjelenésére július közepétől lehet számítani a növény alsó levelein.
A szakemberek arról is beszéltek, hogy a kutatásoknak – ahogy a bogár hazai elterjedésének is – az elején tartunk.
További vizsgálatok szükségesek arról, milyen növényeket fogyaszt szívesen a faj, illetve egyáltalán a bogár hazai viszonyokhoz alkalmazkodó életmódja is feltárásra vár.
Kontschán Jenő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a kutatások még csak megkezdődtek. Most szaporítják fel az intézetben zártan tartott populációt, hogy megfelelő vizsgálatokat tudjanak elvégezni. Véleménye szerint legalább 4 évig tart az a kutatás, amelyből kiderül, alkalmazhatjuk-e a parlagfű-olajosbogarat a parlagfű elleni biológiai védekezésben.
Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézete épp ezért továbbra is várja az észlelésekről szóló beszámolókat a parlagfubogar@atk.hu címre.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
