Beszélgetésünkben érintettük a megalakulás óta eltelt rövid időszak eredményeit, az oktatás és a kutatás hosszú távú terveit, a hazai és a nemzetközi szakmai kapcsolatok alakulását.
Milyen változásokat hozott az intézet megalakulása?
Az intézet része lett a korábban a Kertészettudományi Karhoz tartozó Dísznövénytermesztési- és Dendrológiai Tanszék az oktatási és a kutatási feladataival együtt. Mivel a dísznövény-oktatás zömmel a kertészmérnöki képzés keretében folyik, a tanszék oktatási feladatai többnyire a Kertészettudományi Intézethez kapcsolódnak.
Így a korábbi Tájépítészeti és Településtervezési Kar feladataihoz képest ezek a teljesen újszerű feladatok gazdagítják az intézet szakmai palettáját. Most azon dolgozunk, hogy az új szervezeti egységeket minél hatékonyabban integráljuk az új intézetbe. Sűrű az átalakulás, sok feladattal és építkezéssel, amelyből az intézet mind az 58 munkatársa kiveszi a részét.
Az egyetemi integrációk mindig nehéz és ellentmondásos folyamatok, hiszen az újtól többnyire tartanak az emberek. Mi bizakodóak vagyunk, mert ebben a helyzetben is nőtt az intézet hallgatói létszáma, ami megerősíti, hogy minőségi oktatást végzünk, szükség van ránk. A 2021-es nyári felvételi adatok szerint a MATE-n belül a legtöbb, szám szerint 159 hallgató a Tájrendező és Kertépítő mérnök BSc alapképzésre nyert felvételt. A mesterszakokon is növekszik a létszám. Az angol nyelvű Tájépítés és Kertművész MA mesterszakunkra most 25 főt tudtunk felvenni. Ilyen magas létszám még sosem volt ezen a 2014-ben indított szakon, ami a képzés nemzetközi rangját is jelzi.
A Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékkel együtt a Favizsgáló és faápoló szakirányú továbbképzés is hozzánk került, ahol ugyancsak eddig példátlanul nagy létszámú, 90 fős évfolyam indult. Szeretnénk új képzéseket is elindítani, de ehhez pillanatnyilag nincs elegendő oktató. Át kell gondolnunk, hogyan lehet ezt úgy szervezni, hogy minden fontos tevékenységre legyen elegendő kapacitás.
Hogyan értékelné az átalakulás eddigi eredményeit?
Vannak biztató jelek, de még mindenki nagyon el van foglalva az átszervezéssel. Minden bizonnyal többéves folyamatba vágtunk bele, s reményeink szerint van értelme a küzdelemnek. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy az átmeneti nehézségek ellenére a kollégák közül mindenki aktívan részt vesz a munkában. Együttműködő csapat dolgozik itt, mind a tanszékvezetők, mind az intézeti vezetés, illetve a kampusz vezetése szintjén.
Mindenki igyekszik építő jelleggel a legjobbat nyújtani. Jó hír az is, hogy a hallgatóktól sem jelezték, hogy bármilyen hátrány érte volna a képzés szakmaiságát az átalakulások miatt. Az online oktatás, mint mindenütt, itt is nehézségeket okozott, de azt látom, hogy ezt az időszakot is sikerült viszonylag jól átvészelni. Az átszervezés a tananyagokat egyáltalán nem érintette, abban abszolút függetlenség maradt a kezünkben, azt mi irányítjuk.
Az oktatás és a kutatás terén milyen hosszú távú tervei vannak a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetnek?
Arra törekszünk, hogy azok összhangban legyenek az egyetem stratégiai terveivel. Kiemelném közülük például a kutatás, a nemzetközi képzés, a nemzetközi együttműködések erősítését, valamint egy olyan motivációs rendszer kidolgozását, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a kollégák anyagilag is érdekeltebbé váljanak az oktatásban, kutatásban. Aki több eredményt tud felmutatni, annak több jutalom jár elv részben már működik is. Ez egy nagyon fontos dolog.
A kutatások tematikáit tekintve igyekszünk egyrészt azon klasszikus vonalak mentén haladni, amiket évtizedek óta végez a szakma és az egyetem. Másrészt, ezekhez olyan új irányvonalakat szeretnénk becsatolni, amelyek európai uniós szinten és világviszonylatban is fontosak. Ilyenek például a globális és helyi klímavédelemmel, a biodiverzitással kapcsolatos kutatások. Ezek nemcsak szakmailag fontos témát, de ezekhez lehet leginkább többlettámogatásokra, külsős forrásokra pályázni.
Jelenleg hallgatóink 12-13 százaléka külföldi. Fontos lenne a számukat növelni, mert ha esetleg a hazai érdeklődés csökken, mert a fiatalok másfelé orientálódnak vagy éppen külföldre mennek – ami egyébként most az agrárképzés területén is tetten érhető –, akkor külföldiekkel kell pótolnunk a hallgatói létszámot ahhoz, hogy fennmaradhasson az oktatás.
Ugyanakkor a piaci partnerekkel is fontos az együttműködés a hazai és a nemzetközi pályázati részvételek mellett, ahogy a tervezési szakértés végzése is. Szerintem egyetemi részről itt lehetne még nagyobb a motiváció, értem ez alatt, hogy jobban díjazzuk azokat, akik munkákat (kutatás, tervezés, szakértés stb.) hoznak, és azokban részt vesznek.
Milyen irányban tervezik a külföldi kapcsolatok bővítését?
Már elértük, hogy a legfontosabb nemzetközi szervezetek tisztségviselői között ott vannak az intézetünk szakemberei. A Nemzetközi Tájépítész Szövetség európai és világ szekciójában (IFLA Europe, IFLA World) különböző munkacsoportokban és a vezetőségben is dolgoznak kollégák. A Tájépítész Iskolák Európai Szövetségében (ECLAS) két kolléga részt vesz az európai tájépítész-oktatás harmonizációját és jövőjét segítő koordinációs projektekben.
Ezt a rangot meg kell őrizni, és ezen kívül újabb pozíciókra kell szert tennünk.
Pillanatnyilag 58 nemzetközi partnerrel, intézettel van kapcsolatunk, és egyre erősebb az együttműködés kínai egyetemekkel is. Nemzetközi hallgatóink mintegy húsz százaléka Kínából érkezett, s a kínai partnerségre hosszú távon is számíthatunk, bár nem törekszünk arra, hogy ezt az arányt lényegesen tovább növeljük. A kínai Henan Mezőgazdasági Egyetemmel (Henan Agricultural University) közös Kínai-Magyar Tájkutató Intézetet tervezünk létrehozni, melynek székhelye a Budai Campuszon lenne. Formálisan alá is írtuk az együttműködési nyilatkozatot, de egyetemi, rektori szinten ez még nem történt meg a Covid-járvány miatt. Jó a kapcsolatunk az Amerikai Egyesült Államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (Massachusetts Institute of Technology), rendszeresen szervezünk közös konferenciákat.
Velük azóta is folyamatosan együttműködünk, oktatunk, kutatunk.
Az intézet legfontosabb kutatási témái hogyan kapcsolódnak az egyes tanszékekhez?
Az egyetemi vezetés kérésére minden intézet megfogalmazta fő kutatási irányait. Arra is volt törekvés, hogy az intézetek ne a mennyiség irányába menjenek el. A Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetben hét szervezeti egység – hat tanszék és egy kutatócsoport – működik (lásd keretes írás). Minden szervezeti egység a profiljához leginkább kapcsolódó fő kutatási irányt és témát fogalmazott meg.
A kutatásokhoz szükséges anyagi forrást milyen arányban fedezik pályázati támogatásokból és mennyi a saját erő?
A pályázati támogatás az intézeti költségvetésnek 20-25 százalékát teszi ki. Sajnos vannak olyan kutatások, melyekre eddig nem sikerült támogatást találni és ezeket próbáljuk belső forrásból megoldani.
Ez a szakma egy alkalmazott tudomány. Eddig főleg a tervezés és a gyakorlati megvalósítások terén sikerült eredményeket felmutatnia, korábban nem voltak nagy, sok résztvevős kutatások. Ezen is javítani szeretnénk, nem véletlen, hogy jelentősen megnöveltük a doktoranduszaink számát is. Jelenleg a Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskolában 38 aktív doktorandusz van, és idén is felvettünk még 9 külföldi és 4 magyar kollégát. Ez a létszám nagyon magas, hisz alig marad el az oktatókétól.
Az egyetemen belül a Doktori Intézet tömöríti a 10 doktori iskolát. Hogyan működnek együtt a Doktori Intézettel?
A munka, a kutatás az intézeteknél és azon belül a tanszékeken folyik. A Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola keretében minden doktorandusz olyan témavezetővel működik együtt, aki az intézet valamelyik tanszékének a munkatársa. A doktori iskola és a tanszékek jól együttműködnek, bár önálló szervezeti egységek.
Melyek a legkedveltebb szakok? Érezhető változás e téren az elmúlt időszakban?
Egy alapszakunk van, a Tájrendező és Kertépítő mérnök BSc alapképzés, ezen belül a kertépítés, a tájrendezés és a településüzemeltetés specializáción oktatunk.
A beiratkozáskor a hallgatók kitöltenek egy kérdőívet, amiben arra a kérdésre, hogy melyik szakirányra szeretnének menni, évek óta a kertépítő szakot írják be a legtöbben. Ezt követi a tájrendező és a településüzemeltető szak. Ez nyilván abból is adódik, hogy a fiatalok és a közvélemény többsége is azt gondolja, hogy a tájépítészet főleg a kertépítésből áll. Ez a képzés elején kissé eltolódott arány a harmadik év végére általában kiegyenlítődik.
MSC szakon van klasszikus Tájépítészmérnök MSc és Tájépítész és kertművész MA szak, az utóbbi művészeti képzés, ami magyar és angol nyelven párhuzamosan fut. Mind a kettő népszerű. Ezek mellett egyedülálló a Településmérnök MSc képzésünk.
Ez nem véletlen, mert már az egyetemi évek alatt nagyon jó munkakapcsolatok alakulnak ki, a hallgatók többsége a szakmai gyakorlat alatt megszerzett ismeretségeik révén helyezkedik el. Sok a munka, keresik a tervezőirodák a hallgatókat.
A nagy hallgatói létszám tehát tükrözi a szakma társadalmi igényét.
Igen. Úgy tűnik, hogy Magyarországon is kezdjük felismerni a szakma fontosságát. Nyugat-Európában ez már régen megtörtént. A gazdasági válság idején szembesültem azzal Svédországban, hogy az építészek átképzik magukat tájépítésszé. Ez Hollandiában is tendencia. Azt mondják, hogy a tájépítészet a 21. század szakmája. Tény, hogy olyan témakörökkel foglalkozik, melyek most nagyon fontosak az életminőség megtartása és emelése szempontjából.
Az intézet nagyon jó kapcsolatokat ápol a hazai szakmai szervezetekkel.
Igen, köztük a Magyar Tájépítészek Szövetségével, a Magyar Építész Kamara Tájépítészeti Tagozatával. Tagjai vagyunk a Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének, amiben számos kolléga fontos tisztséget tölt be. A Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoport vezetője, Orlóci László a szervezet elnöke.
Jogszabályalkotásokban is rendszeresen kikérik a véleményünket. Próbálunk aktív szerepet játszani, gyakori, hogy önkormányzatok kikérik a véleményünket a klímastratégiáival kapcsolatos anyagaikról. Keresnek bennünket különböző hatóságok, szervezetek is. A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet most kérte, hogy legyünk állandó szakértő partnereik a Fiumei úti Nemzeti Emlékhely fejlesztése kapcsán is. Az önkormányzatokkal rendszeres a kapcsolatunk, az idén folyamatosan együttműködünk Terézvárossal. A legfontosabb szakmai rendezvények – a Tájödüsszeia, az Év Tájépítésze, a Tájépítészeti Nívódíj – megszervezésében, lebonyolításában ugyancsak részt veszünk, és ezeknek a fontos eseményeknek helyet is adunk az egyetemen. Rendszeresen meghív bennünket a Magyar Urbanisztikai Társaság a Köztérmegújítási Nívódíj zsűrizésébe. Beépültünk a szakmai vérkeringésbe.
Ez nagyon hosszú folyamat eredménye, amiben elődeink, Jámbor Imrén, Csemez Attilán keresztül sokan tevékenykedtek már az 1990-es évektől kezdve. Új kezdeményezésként a Budai Campus Villányi úti kerítésére diploma posztereket tettünk ki, hogy a közelben élő és itt közlekedő embereknek is megmutassuk, mivel foglalkozunk. Igyekszünk minél több embert megismertetni a szakmánkkal, társadalmasítani a tájépítészetet.
Próbálunk nyitni a mezőgazdaság felé, mert a tájépítészet a táj egészével foglalkozik. Nagyon fontos téma. Nem véletlen, hogy az Európai Tájépítész Szövetségnek (IFLA Europe) Agrártáj munkacsoportja is van (Agricultural Landscape Working Group), melyben én képviselem Magyarországot és az Intézetet. Próbáljuk a hazai tájépítész szakmában is minél jobban elhinteni ennek fontosságát. A szakma nagy része tisztában van ezzel, mások úgy gondolják, hogy ez nem annyira tartozik ide.
Ezek ugyanis összefüggenek, s reméljük, hogy ezt az agráriummal foglalkozó más szakterületek is felismerik és bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen mi bármilyen szakmai együttműködésre nyitottak vagyunk.
Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti IntézetAlaptevékenysége a tájhasználat, a területfejlesztés, az urbanisztika, a globális környezeti kihívások kontinentális, országos és helyi problémáinak felismerésére, előrejelzésére, a táji és környezeti konfliktuskezelésre, a tájak, települések kreatív alakítására alkalmas szakemberek képzése; a korszerű díszkertészeti ismeretek, a növényalkalmazás és a fajtaválaszték fejlesztése, valamint a díszkertészeti és zöldfelület-gazdálkodási precíziós technikák kutatása és innovációja; a települési és táji környezet érték és hagyományalapú, innovatív megújítása. Szervezeti és kutatási egységek
Kiemelt kutatási területek
A Tájépítészettel a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzéséért című programban az Európai Tájépítész Szövetség Agrártáj Munkacsoportjának (IFLA Europe, Agricultural Landscape Working Group) tagjaként vesz részt az európai mezőgazdasági táj egységes védelmi stratégiájának kidolgozásában. A munka a kulturális örökség, az agroökológia, a zöldinfrastruktúra és a hagyományos tudásátadás szempontjából vizsgálja az agrártájakat, és ezeket a – fenntarthatóság szempontjából is alapvető fontosságú – szempontokat nevezi meg a stratégia pilléreiként. Az EuLand21 (2018–2020) és INNOLAND (2020–2022) projektek keretében osztrák, litván, lengyel, finn és portugál partnerinézmények mellett az IFLA Europe és a LE Notre Institute partnereként dolgozik az európai tájépítész-képzés harmonizációján, és egységesítésén a minél jobb átjárhatóság érdekében, illetve a tájépítészeti tervezői jogosultság teljes körű nemzetközi elismerése érdekében. A Landscape and Democracy (2017–2019) és LED2Leap (2019–2022) projektek keretében német, svéd, norvég partnerinézmények, továbbá a hazai Kultúr Aktív Egyesülettel együtt az IFLA Europe és a LE Notre Institute partnereként részt vesz a tájépítészeti tervezés közösségi alapokra helyezése, a szakma és a környezetvédelem népszerűsítését célzó, óvodától kezdődő környezeti nevelést fejlesztő kutatásban. |