Back to top

Nyitottak a szakmai együttműködésre

Február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), 22 intézetének egyikeként akkor alakult meg a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet (TTDI) a Budai Campuszon. Fekete Albert intézetigazgató bizakodó, mert nőtt az intézet hallgatói létszáma.

Beszélgetésünkben érintettük a megalakulás óta eltelt rövid időszak eredményeit, az oktatás és a kutatás hosszú távú terveit, a hazai és a nemzetközi szakmai kapcsolatok alakulását.

Milyen változásokat hozott az intézet megalakulása?

Az intézet része lett a korábban a Kertészettudományi Karhoz tartozó Dísznövénytermesztési- és Dend­rológiai Tanszék az oktatási és a kutatási feladataival együtt. Mivel a dísznövény-oktatás zömmel a kertészmérnöki képzés keretében folyik, a tanszék oktatási feladatai többnyire a Kertészettudományi Intézethez kapcsolódnak.

A szintén hozzánk került NAIK Dísznövény Kutató Csoport pedig a génmegőrzéshez, nemesítéshez, növényalkalmazáshoz kapcsolódó kutatásait és feladatait hozta magával.

Fekete Albert intézetigazgató: Sok a munka, keresik a tervezőirodák a hallgatókat
Fekete Albert intézetigazgató: Sok a munka, keresik a tervezőirodák a hallgatókat
Így a korábbi Tájépítészeti és Településtervezési Kar feladataihoz képest ezek a teljesen újszerű feladatok gazdagítják az intézet szakmai palettáját. Most azon dolgozunk, hogy az új szervezeti egységeket minél hatékonyabban integráljuk az új intézetbe. Sűrű az átalakulás, sok feladattal és építkezéssel, amelyből az intézet mind az 58 munkatársa kiveszi a részét.

Az egyetemi integrációk mindig nehéz és ellentmondásos folyamatok, hiszen az újtól többnyire tartanak az emberek. Mi bizakodóak vagyunk, mert ebben a helyzetben is nőtt az intézet hallgatói létszáma, ami megerősíti, hogy minőségi oktatást végzünk, szükség van ránk. A 2021-es nyári felvételi adatok szerint a MATE-n belül a legtöbb, szám szerint 159 hallgató a Tájrendező és Kertépítő mérnök BSc alapképzésre nyert felvételt. A mesterszakokon is növekszik a létszám. Az angol nyelvű Tájépítés és Kertművész MA mesterszakunkra most 25 főt tudtunk felvenni. Ilyen magas létszám még sosem volt ezen a 2014-ben indított szakon, ami a képzés nemzetközi rangját is jelzi.

A Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskolában is emelkedett a nemzetközi részvétel, 9 új külföldi hallgatót vettünk fel.

A Dísznö­vény­termesztési és Dendrológiai Tanszékkel együtt a Favizsgáló és faápoló szakirányú továbbképzés is hozzánk került, ahol ugyancsak eddig példátlanul nagy létszámú, 90 fős évfolyam indult. Szeretnénk új képzéseket is elindítani, de ehhez pillanatnyilag nincs elegendő oktató. Át kell gondolnunk, hogyan lehet ezt úgy szervezni, hogy minden fontos tevékenységre legyen elegendő kapacitás.

Hogyan értékelné az átalakulás eddigi eredményeit?

Vannak biztató jelek, de még mindenki nagyon el van foglalva az átszervezéssel. Minden bizonnyal többéves folyamatba vágtunk bele, s reményeink szerint van értelme a küzdelemnek. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy az átmeneti nehézségek ellenére a kollégák közül mindenki aktívan részt vesz a munkában. Együttműködő csapat dolgozik itt, mind a tanszékvezetők, mind az intézeti vezetés, illetve a kampusz vezetése szintjén.

Nagyon fontos, hogy érzem azt a támogatást, segítséget, ami feltétlenül szükséges az intézet vezetéséhez.

Mindenki igyekszik építő jelleggel a legjobbat nyújtani. Jó hír az is, hogy a hallgatóktól sem jelezték, hogy bármilyen hátrány érte volna a képzés szakmaiságát az átalakulások miatt. Az online oktatás, mint mindenütt, itt is nehézségeket okozott, de azt látom, hogy ezt az időszakot is sikerült viszonylag jól átvészelni. Az átszervezés a tananyagokat egyáltalán nem érintette, abban abszolút függetlenség maradt a kezünkben, azt mi irányítjuk.

Az oktatás és a kutatás terén milyen hosszú távú tervei vannak a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetnek?

Arra törekszünk, hogy azok összhangban legyenek az egyetem stratégiai terveivel. Kiemelném közülük például a kutatás, a nemzetközi képzés, a nemzetközi együttműködések erősítését, valamint egy olyan motivációs rendszer kidolgozását, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a kollégák anyagilag is érdekeltebbé váljanak az oktatásban, kutatásban. Aki több eredményt tud felmutatni, annak több jutalom jár elv részben már működik is. Ez egy nagyon fontos dolog.

A fizetések nincsenek még azon a szinten, ahol lenniük kellene, de ez országos probléma, és meggyőződésem, hogy az új egyetemi szemlélet szerint csak idő kérdése ezek rendezése.

A kutatások tematikáit tekintve igyekszünk egyrészt azon klasszikus vonalak mentén haladni, amiket évtizedek óta végez a szakma és az egyetem. Másrészt, ezekhez olyan új irányvonalakat szeretnénk becsatolni, amelyek európai uniós szinten és világviszonylatban is fontosak. Ilyenek például a globális és helyi klímavédelemmel, a biodiverzitással kapcsolatos kutatások. Ezek nemcsak szakmailag fontos témát, de ezekhez lehet leginkább többlettámogatásokra, külsős forrásokra pályázni.

Agroteraszos, hagyományos mezőgazdasági táj helyszíni felmérése és értékelése – hallgatói terepgyakorlat (2019)
Agroteraszos, hagyományos mezőgazdasági táj helyszíni felmérése és értékelése – hallgatói terepgyakorlat (2019)

Jelenleg hallgatóink 12-13 százaléka külföldi. Fontos lenne a számukat növelni, mert ha esetleg a hazai érdeklődés csökken, mert a fiatalok másfelé orientálódnak vagy éppen külföldre mennek – ami egyébként most az agrárképzés területén is tetten érhető –, akkor külföldiekkel kell pótolnunk a hallgatói létszámot ahhoz, hogy fennmaradhasson az oktatás.

Vallom, hogy az egyetem elsődleges feladata az oktatás.

Ugyanakkor a piaci partnerekkel is fontos az együttműködés a hazai és a nemzetközi pályázati részvételek mellett, ahogy a tervezési szakértés végzése is. Szerintem egyetemi részről itt lehetne még nagyobb a motiváció, értem ez alatt, hogy jobban díjazzuk azokat, akik munkákat (kutatás, tervezés, szakértés stb.) hoznak, és azokban részt vesznek.

Milyen irányban tervezik a külföldi kapcsolatok bővítését?

Már elértük, hogy a legfontosabb nemzetközi szervezetek tisztségviselői között ott vannak az intézetünk szakemberei. A Nemzetközi Tájépítész Szövetség európai és világ szekciójában (IFLA Europe, IFLA World) különböző munkacsoportokban és a vezetőségben is dolgoznak kollégák. A Tájépítész Iskolák Európai Szövetségében (ECLAS) két kolléga részt vesz az európai tájépítész-oktatás harmonizációját és jövőjét segítő koordinációs projektekben.

Az európai tájépítész-képzés egységesítésén dolgozó EuLand21 (2018–2020) és INNOLAND (2020–2022) projektekben konzorciumi csoportvezetőként vagyunk jelen.

Ezt a rangot meg kell őrizni, és ezen kívül újabb pozíciókra kell szert tennünk.

Pillanatnyilag 58 nemzetközi partnerrel, intézettel van kapcsolatunk, és egyre erősebb az együttműködés kínai egyetemekkel is. Nemzetközi hallgatóink mintegy húsz százaléka Kínából érkezett, s a kínai partnerségre hosszú távon is számíthatunk, bár nem törekszünk arra, hogy ezt az arányt lényegesen tovább növeljük. A kínai Henan Mezőgazdasági Egyetemmel (Henan Agri­cultural University) közös Kínai-Magyar Tájkutató Intézetet tervezünk létrehozni, melynek székhelye a Budai Cam­puszon lenne. Formálisan alá is írtuk az együttműködési nyilatkozatot, de egyetemi, rektori szinten ez még nem történt meg a Covid-járvány miatt. Jó a kapcsolatunk az Amerikai Egyesült Államokbeli Massa­chus­ettsi Műszaki Egyetemmel (Massachus­etts Institute of Techno­logy), rendszeresen szervezünk közös konferenciákat.

Fontosnak tartom a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán 2012-ben elindított magyar nyelvű tájépítész­mér­nöki alapképzés létrejöttében, kidolgozásában végzett munkánkat.

Velük azóta is folyamatosan együtt­működünk, oktatunk, kutatunk.

Az intézet legfontosabb kutatási témái hogyan kapcsolódnak az egyes tanszékekhez?

Az egyetemi vezetés kérésére minden intézet megfogalmazta fő kutatási irányait. Arra is volt törekvés, hogy az intézetek ne a mennyiség irányába menjenek el. A Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetben hét szervezeti egység – hat tanszék és egy kutatócsoport – működik (lásd keretes írás). Minden szervezeti egység a profiljához leginkább kapcsolódó fő kutatási irányt és témát fogalmazott meg.

A kutatásokhoz szükséges anyagi forrást milyen arányban fedezik pályázati támogatásokból és mennyi a saját erő?

A pályázati támogatás az intézeti költségvetésnek 20-25 százalékát teszi ki. Sajnos vannak olyan kutatások, melyekre eddig nem sikerült támogatást találni és ezeket próbáljuk belső forrásból megoldani.

Azon vagyunk, hogy mindegyik kutatáshoz külső forrást szerezzünk, mert gazdaságilag úgy hatékony.

Ez a szakma egy alkalmazott tudomány. Eddig főleg a tervezés és a gyakorlati megvalósítások terén sikerült eredményeket felmutatnia, korábban nem voltak nagy, sok résztvevős kutatások. Ezen is javítani szeretnénk, nem véletlen, hogy jelentősen megnöveltük a doktoranduszaink számát is. Jelenleg a Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskolában 38 aktív doktorandusz van, és idén is felvettünk még 9 külföldi és 4 magyar kollégát. Ez a létszám nagyon magas, hisz alig marad el az oktatókétól.

Eredeti macskaköves útburkolat feltárása a gyalui várkastély kertjében, kerttörténeti kutatások alapján – hallgatói terepgyakorlat (2019)
Eredeti macskaköves útburkolat feltárása a gyalui várkastély kertjében, kerttörténeti kutatások alapján – hallgatói terepgyakorlat (2019)
Fotó: Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet munkatársai

Az egyetemen belül a Doktori Intézet tömöríti a 10 doktori iskolát. Hogyan működnek együtt a Doktori Intézettel?

A munka, a kutatás az intézeteknél és azon belül a tanszékeken folyik. A Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola keretében minden doktorandusz olyan témavezetővel működik együtt, aki az intézet valamelyik tanszékének a munkatársa. A doktori iskola és a tanszékek jól együttműködnek, bár önálló szervezeti egységek.

Melyek a legkedveltebb szakok? Érezhető változás e téren az elmúlt időszakban?

Egy alapszakunk van, a Tájrendező és Kertépítő mérnök BSc alapképzés, ezen belül a kertépítés, a tájrendezés és a településüzemeltetés specializáción oktatunk.

Úgy irányítjuk a fiatalokat, hogy arányos legyen a megoszlás a specializációk között, hisz mindegyikre szükség van.

A beiratkozáskor a hallgatók kitöltenek egy kérdőívet, amiben arra a kérdésre, hogy melyik szakirányra szeretnének menni, évek óta a kertépítő szakot írják be a legtöbben. Ezt követi a tájrendező és a településüzemeltető szak. Ez nyilván abból is adódik, hogy a fiatalok és a közvélemény többsége is azt gondolja, hogy a tájépítészet főleg a kertépítésből áll. Ez a képzés elején kissé eltolódott arány a harmadik év végére általában kiegyenlítődik.

MSC szakon van klasszikus Tájépítészmérnök MSc és Tájépítész és kertművész MA szak, az utóbbi művészeti képzés, ami magyar és angol nyelven párhuzamosan fut. Mind a kettő népszerű. Ezek mellett egyedülálló a Településmérnök MSc képzésünk.

Talán a legfontosabb, hogy MATE keretében a legjobbak voltunk a végzés utáni diplomások elhelyezkedésének arányában. 90 százalék felett tudtak elhelyezkedni végzett hallgatóink.

Ez nem véletlen, mert már az egyetemi évek alatt nagyon jó munkakapcsolatok alakulnak ki, a hallgatók többsége a szakmai gyakorlat alatt megszerzett ismeretségeik révén helyezkedik el. Sok a munka, keresik a tervezőirodák a hallgatókat.

A nagy hallgatói létszám tehát tükrözi a szakma társadalmi igényét.

Igen. Úgy tűnik, hogy Magyarországon is kezdjük felismerni a szakma fontosságát. Nyugat-Európában ez már régen megtörtént. A gazdasági válság idején szembesültem azzal Svédországban, hogy az építészek átképzik magukat tájépítésszé. Ez Hollandiában is tendencia. Azt mondják, hogy a tájépítészet a 21. század szakmája. Tény, hogy olyan témakörökkel foglalkozik, melyek most nagyon fontosak az életminőség megtartása és emelése szempontjából.

Az intézet nagyon jó kapcsolatokat ápol a hazai szakmai szervezetekkel.

Igen, köztük a Magyar Tájépítészek Szövetségével, a Magyar Építész Kamara Tájépítészeti Tagozatával. Tagjai vagyunk a Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének, amiben számos kolléga fontos tisztséget tölt be. A Dísznö­vénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoport vezetője, Orlóci László a szervezet elnöke.

Lényeges, hogy a szakmai vérkeringésben benne legyünk.

Jogszabályalkotásokban is rendszeresen kikérik a véleményünket. Próbálunk aktív szerepet játszani, gyakori, hogy önkormányzatok kikérik a véleményünket a klímastratégiáival kapcsolatos anyagaikról. Keresnek bennünket különböző hatóságok, szervezetek is. A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet most kérte, hogy legyünk állandó szakértő partnereik a Fiumei úti Nemzeti Emlékhely fejlesztése kapcsán is. Az önkormányzatokkal rendszeres a kapcsolatunk, az idén folyamatosan együttműködünk Terézvárossal. A legfontosabb szakmai rendezvények – a Tájödüsszeia, az Év Tájépítésze, a Tájépítészeti Nívódíj – megszervezésében, lebonyolításában ugyancsak részt veszünk, és ezeknek a fontos eseményeknek helyet is adunk az egyetemen. Rendszeresen meghív bennünket a Magyar Urbanisztikai Társaság a Köz­tér­­meg­újítási Nívódíj zsűrizésébe. Beépültünk a szakmai vérkeringésbe.

Hallgatói munkákból (terepmodellek, rajztanulmányok) rendezett kiállítás megnyitója a FUGA Építészeti Központban (2019)
Hallgatói munkákból (terepmodellek, rajztanulmányok) rendezett kiállítás megnyitója a FUGA Építészeti Központban (2019)

A társszakmák mindinkább elfogadják munkánkat.

Ez nagyon hosszú folyamat eredménye, amiben elődeink, Jámbor Imrén, Csemez Attilán keresztül sokan tevékenykedtek már az 1990-es évektől kezdve. Új kezdeményezésként a Budai Campus Villányi úti kerítésére diploma posztereket tettünk ki, hogy a közelben élő és itt közlekedő embereknek is megmutassuk, mivel foglalkozunk. Igyekszünk minél több embert megismertetni a szakmánkkal, társadalmasítani a tájépítészetet.

Próbálunk nyitni a mezőgazdaság felé, mert a tájépítészet a táj egészével foglalkozik. Nagyon fontos téma. Nem véletlen, hogy az Európai Tájépítész Szövetségnek (IFLA Europe) Agrártáj munkacsoportja is van (Agricultural Land­scape Working Group), melyben én képviselem Magyarországot és az Intézetet. Próbáljuk a hazai tájépítész szakmában is minél jobban elhinteni ennek fontosságát. A szakma nagy része tisztában van ezzel, mások úgy gondolják, hogy ez nem annyira tartozik ide.

A zöld agrárgazdaságnak része kellene, hogy legyen a tájépítészet, a hagyományos tájmegőrzés, -védelem, -fejlesztés.

Ezek ugyanis összefüggenek, s reméljük, hogy ezt az agráriummal foglalkozó más szakterületek is felismerik és bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen mi bármilyen szakmai együttműködésre nyitottak vagyunk.

Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet

Alaptevékenysége a tájhasználat, a területfejlesztés, az urbanisztika, a globális környezeti kihívások kontinentális, országos és helyi problémáinak felismerésére, előrejelzésére, a táji és környezeti konfliktuskezelésre, a tájak, települések kreatív alakítására alkalmas szakemberek képzése; a korszerű díszkertészeti ismeretek, a növényalkalmazás és a fajtaválaszték fejlesztése, valamint a díszkertészeti és zöldfelület-gazdálkodási precíziós technikák kutatása és innovációja; a települési és táji környezet érték és hagyományalapú, innovatív megújítása.

Szervezeti és kutatási egységek

  • Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport
  • Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
  • Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
  • Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék
  • Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
  • Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
  • Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék

Kiemelt kutatási területek

  • Dísznövénytermesztés és alkalmazás a változó klíma tükrében
  • Közintézmények a települési zöldinfrastruktúrában
  • Városi zöldinfrastruktúra, városi mezőgazdaság és erdészet
  • Táji és kertművészeti örökség megőrzése, védelme és turisztikai fejlesztése
  • Zöldfelületek ökoszisztéma-szolgáltatásai; vidékfejlesztés
  • Tájkarakter-kutatás, hagyományos táj- és településarculati, kert- és tájtörténeti kutatások
  • Mezőgazdasági táj, biodiverzitás, rekreáció
  • Települési klímaháztartás javítása, vízvisszatartás és vízháztartás javítása, települési és regionális zöldinfrastruktúra védelme és fejlesztése

A Tájépítészettel a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzéséért című programban az Európai Tájépítész Szövetség Agrártáj Munkacsoportjának (IFLA Euro­pe, Agricultural Landscape Working Group) tagjaként vesz részt az európai mezőgazdasági táj egységes védelmi stratégiájának kidolgozásában. A munka a kulturális örökség, az agroökológia, a zöldinfrastruktúra és a hagyományos tudásátadás szempontjából vizsgálja az agrártájakat, és ezeket a – fenntarthatóság szempontjából is alapvető fontosságú – szempontokat nevezi meg a stratégia pilléreiként.

Az EuLand21 (2018–2020) és INNOLAND (2020–2022) projektek keretében osztrák, litván, lengyel, finn és portugál partnerinézmények mellett az IFLA Eu­rope és a LE Notre Institute partnereként dolgozik az európai tájépítész-képzés harmonizációján, és egységesítésén a minél jobb átjárhatóság érdekében, illetve a tájépítészeti tervezői jogosultság teljes körű nemzetközi elismerése érdekében.

A Landscape and Democracy (2017–2019) és LED2Leap (2019–2022) projektek keretében német, svéd, norvég partnerinézmények, továbbá a hazai Kultúr Aktív Egyesülettel együtt az IFLA Europe és a LE Notre Institute partnereként részt vesz a tájépítészeti tervezés közösségi alapokra helyezése, a szakma és a környezetvédelem népszerűsítését célzó, óvodától kezdődő környezeti nevelést fejlesztő kutatásban.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.