A Világbank „The Economc Case for Nature” című jelentése szerint a biológiai sokféleség csökkenése miatt a következő kilenc évben évente akár 2,3 billió euróval is csökkenhet a globális GDP.
A dokumentumot a biológiai sokféleséggel foglalkozó nemzetközi tudományos és politikai platform és az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi testület készítette, amelyek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét támogatják.
A jelentés kiemeli, hogy
Ennek oka, hogy a régiók függenek a beporzott növényektől, és csak korlátozottan képesek más termelési és fogyasztási alternatívákra áttérni.
A biológiai sokféleség lehetővé teszi a kórokozók elleni védelmet és a környezeti paraméterek szabályozását és ezzel elegendő élelmet, ivóvizet és levegőt tud biztosítani. Védelme az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú része, mivel a biológiai sokféleség csökkenése a tengeri és erdei ökoszisztémákat is fenyegeti.
Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének 196 tagja a tervek szerint októberben a kínai Kunmingban tartja COP15 elnevezésű konferenciájukat, amelyen várhatóan új globális keretet fogadnak el a természet védelmére és helyreállítására. A csúcstalálkozót követően pedig remélhetőleg kézzelfogható eredményeket hozó intézkedéseket dolgoznak ki a biológiai sokféleség csökkenésének pozitív irányú megváltoztatása érdekében. Az eredeti tervek szerint már 2020-ban sor került volna rá, de a világjárvány miatt elhalasztották.
Erre többek között azért is lenne nagy szükség, mert a Nature folyóiratban nemrégiben közzétett kutatások szerint az Amazonas esőerdő nagy része már most is több CO2-t bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni. Az amazóniai esőerdő egyike az éghajlati rendszer tucatnyi kritikus pontjának, amit a múltban „a Föld zöld tüdejeként” emlegettek.
