Back to top

Nagydíjat ért a szemcsékbe zárt titok és a tápanyagtartalom tökéletes kihasználása

Egy év kimaradt, most szeptember 23-tól megrendezik a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. A programokról sajtótájékoztatón beszéltek a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezetői. Az esemény egyúttal a „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért  2021”  és a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért  2021” évi pályázatok eredményhirdetése is volt. 

- A pandémia közbeszólt, de a hitünket abban, hogy az országnak szüksége van egy igazán jó szakmai állattenyésztési, mezőgazdasági, agrárkiállításra vidéken, nem ingatta meg. A nehézségek ellenére igyekeztünk megszervezni. Nagy munkát vállaltunk, hiszen a kiállításnak nem ez a megszokott ideje - emelte ki Antal Gábor, a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón. Az esemény a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok - amely az OMÉK társrendezvénye - programismertetője, valamint a „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért  2021”  és a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért  2021” évi pályázatok eredményhirdetése volt. 

A termékdíj pályázatokra összesen 28 aspiráns jelentkezett, ez mindössze hárommal kevesebb a korábbinál, állattenyésztéses pályázatok vannak többségben, mondta Antal Gábor.

Kiemelte: a profit egyre kevesebb az állattenyésztésben, ha ez nem változik, nem sok jövőt jósol az ágazatnak. Példaként a tej felvásárlási árát említette, amely változatlan, szemben a jelentősen megemelkedett takarmányárakkal. 

Az eseményen készült fotógalériánkat ide, vagy a lenti képre kattintva nézheti meg.

Tavaly kimaradt a kiállítás, az ideit a megszokott május helyett szeptemberre tették. A szokásos kiállítói létszám várható, fogalmazott a vezérigazgató. Ebben az évben hozzávetőleg 200 ipari kiállítót várnak, hasonlóan alakul majd az állatkiállítók száma is, népművészek és az élelmiszer árusok részéről pedig 90 árust várnak. Ez a korábbi évekhez képest 15 százalékos visszaesés, de a járványhelyzethez viszonyítva ez nem rossz arány. Nagy István agrárminiszter jelezte a részvételét, ő nyitja majd meg az eseményt szeptember 23-án.

Folyamatosan lesznek szakmai előadások, de újdonságokról is beszámolt a cégvezető: az eseményen öt ország részvételével tartja elnökségi ülését a Magyar Állatorvosok Világszervezete, de ez az első olyan kiállítás, amelyre online lehet jegyet vásárolni a Ticketportalon keresztül. 

Fekete Balázs kiállításigazgató úgy fogalmazott: az esemény a hagyományoknak megfelelően zajlik majd, nagyon jó alapokat tettek le három évtizede, az ország egyik legnagyobb kiállításává vált a vásárhelyi állattenyésztési napok, a hazai mezőgazdaságnak nagy szüksége van rá. 

- Az állatokat az első napon bíráljuk, néha tengeren túli ítészek közreműködésével. Sokszor halljuk tőlük, hogy az állatok bármelyik európai shown megállnák a helyüket. A második nap leglátványosabb eseménye a tenyészállatok díjkiosztása. Ugyanezen a napon lesz díjugratás, gidrán lovak parádéja. Az agrárszakképző intézmények gazdászversenyéről is említést tennék. Kicsit átalakítottuk, most a középfoknak rendezzük meg, országos szintű lesz - emelt ki néhány elemet a háromnapos rendezvény programjai közül.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, a növénytermesztési zsűri elnöke, egyben a termékdíj pályázatok fővédnöke kifejtette, hogy a pályázatoknál a tartalomra és a formára is figyeltek. Dr. Wagenhoffer Zsombor , a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója, az állattenyésztési zsűri elnöke arról számolt be, hogy a zsűritagokkal hasonló a látásmódjuk, egymástól függetlenül szokták megállapítani a sorrendet. 

Növénytermesztés kategóriában, input anyagok, termesztéstechnológia témakörben a nagydíjat ebben az évben az Agrova Kft. Phylazonit Organic TK - a helyesen kezelt trágyában lévő tápanyagtartalom tökéletes kihasználása technológiája nyerte. A hazai növénytermesztés egyik legnagyobb kihívása, hogyan tudjuk természetes anyagokkal pótolni a talaj tápanyagtartalmát a termőföld fizikai, kémiai, biológiai állapotának egyidejű megőrzése és javítása mellett. Az elegendő szervestrágyát nélkülöző magyar agrárium számára hatékony megoldást nyújt a Phylazonit jövőbemutató innovációja.

Az Agrova Kft. ügyvezetője, Vajda Péter.
Az Agrova Kft. ügyvezetője, Vajda Péter.
Fotó: Csatlós Norbert

Állattenyésztés kategóriában, takarmányozás, állategészségügy alkategóriában benyújtott pályázatáért a nagydíjat az AGROFEED Kft. Szemcsékbe zárt titok munkájáért kapta.

A zsűri szerint a  legigényesebben, legjobban összerakott és a leginkább innovatív pályázat az Agrofeed anyaga volt.

A győri központú, több mint 20 éve alapított cég magyar tulajdonban van, egy évtizede hazánk piacvezető premix előállítója, amely közel 40 országban van jelen termékeivel. Termékpalettájukhoz tartoznak az egységes és komplett premixek, koncentrátumok, keveréktakarmányok dercés és granulált formában és különböző alapanyagok, például enzimek, aminosavak, glutén, szójadara. A pályázatra benyújtott termék egy innovatív, immunierősítő, a bélegészséget támogató malactakarmány, amely jól emészthető, gyógyszer-, és antibiotikum mentes. A terméket 11 és 30 kiló közötti malacoknak javasolják starter takarmánynak. Ebben a kategóriában a termék hazánkban egyedülálló.

Alpár Botond, az Agrofeed Kft. kutatás-fejlesztési vezetője és Ottó Daniella sertés takarmányozási szaktanácsadó.
Alpár Botond, az Agrofeed Kft. kutatás-fejlesztési vezetője és Ottó Daniella sertés takarmányozási szaktanácsadó.
Fotó: Csatlós Norbert

A plakettek és a nagydíjak minden évben Csongrád-Csanád megyei, sőt, lehetőség szerint hódmezővásárhelyi művész munkája. Az idei díjak alkotói Návay Sándor szobrász. A formavilággal törekedett az óriásplakáton szereplő  motívumot - ezt Papp Attila grafikus álmodta meg - megjeleníteni. A 10 centiméter átmérőjű plakettek az idén első alkalommal arany, ezüst és bronz színben készültek. 

A nagydíj áttört plasztikája a jövőbe tekintés lehetőségét sugallja, fogalmazta meg a művész.

A sematikusan ábrázolt háziállatok sziluettje jelenik meg központi elemként. A 12 x 20 centiméteres bronz öntvény gránit talapzatra van elhelyezve, melynek felületén a kategória felirata olvasható.

A 2021-es hódmezővásárhelyi nagydíjak.
A 2021-es hódmezővásárhelyi nagydíjak.
Fotó: Csatlós Norbert

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Cápával szemben – Beszélgetés Moldován Andrással

A lóval kapcsolatban nincs olyan dolog, amit lehet nem szeretni, vallja a Cápák között című üzleti show-műsor egyik befektetője, Moldován András, akinek egyebek között sertés­integráció, étteremlánc és állattenyésztési szoftver kötődik a nevéhez. Nem mellesleg pedig a fogathajtás a legnagyobb szenvedélye.

A távlovasok legfőbb erénye a türelem

A Pegazus olvasói nem először találkoznak dr. Fekete Patrícia nevével, távlovas rovatunk visszatérő nyilatkozója a rendkívül eredményes fiatal tehetség.

A dió sekély kéregrákja

Hazánkban tíz éve azonosították a diófák új, veszélyes baktériumos betegségét. A sekély kéregrák a tengerentúlról érkezett Európába, és az utóbbi harminc évben terjed földrészünkön.

Férfias szakma, mégis egész jól megy

A sertések szerelemből fogadott munkatársak Barabás Renáta életében. Egy éve Tápiószőlősön és Újszilváson vezeti sertéshizlaldáit egyetlen alkalmazottal, és évi 6600 kibocsátott hízóval. Hajnali kettőkor egy felhajtásra érkezem először a tápiószőlősi telepre.

Az állattenyésztés -halmozottan hátrányos- helyzetképe

A fenti címen tartotta előadását Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója, amiben az ágazat helyzetét értékelte. Véleménye szerint, egy nehéz év után, egy még nehezebb év jön az állattenyésztők számára.

Hogyan növelhető a takarmányozás fenntarthatósága – az ipar válaszai

A melléktermékek takarmányban történő felhasználása mindig kompromisszummal jár a szakemberek szerint. A formulázás során a táplálóérték mellett érdemes figyelembe venni a termelés volumenére, valamint a végtermékre (élvezeti érték, technológiai tulajdonságok változása) gyakorolt egyéb pozitív vagy negatív hatásokat.

Várnak Vas vármegye csodálatos erdői

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az elmúlt öt évben csaknem 14 millió csemetét és több mint 135 ezer kilogramm makkot és fenyőmagot ültetett el erdeinek felújítása és az erdősítések érdekében, illetve 54 hektáron telepített új erdőt. Nevezetességei közé tartoznak a 300 éves korukban leroskadt vén tölgyfák, a banyafák, amelyek tövében - a hiedelem szerint - szombatonként találkoztak a seprűnyélen ideérkező boszorkányok.

A baromfiágazat 2022-ben

A baromfi termelés minden termékpályán tapasztalható a csökkenés hangzott el az Eurofins budapesti rendezvényén. A webináriumon az Agrárminisztérium és az ágazat szakmai szervezetei részletesen ismertették tavalyi tapasztalataikat és az ágazat kilátásait.

Sugárzóan okos megoldás – egyelőre kihasználatlanul

Ha valakitől megkérdeznénk, hogy evett-e már sugárkezelt élelmiszert, valószínűleg habozás nélkül rávágná, hogy nem. Pedig senki nem lehet biztos benne. Akadnak ugyanis olyan termékek, amelyeket nagy valószínűséggel ezzel az eljárással szabadítottak meg a nem kívánatos mikroorganizmusoktól. Ilyen például a fahéj, a kesudió, a kurkuma vagy a pisztácia.

A génszerkesztés nem fér össze az ökológiai gazdálkodással

Köztudott, hogy az ökológiai gazdálkodás elutasít mindennemű génmódosítást. Ökológiai gazdálkodó nem termeszt génmódosított növényeket, nem tenyészt ilyen állatot, és nem használ genetikai módosítással vagy genetikailag módosított szervezet által előállított terméket. A génszerkesztés témakörét körbejárva azonban egy érdekes cikkre bukkantam, amiben Urs Niggli a zöld géntechnológiáról ír.