Back to top

Sziklakapu a szabadság felé

A világháborúkban több millió katona esett fogságba távol a hazájától. A szerencsésebbek rövidebb-hosszabb idő elteltével hazatérhettek, azonban a háború borzalmain túl a fogságban elszenvedett kínok, megaláztatások is megtiporták lelküket.

Az elesett munkaerő pótlására a hadifoglyok többségét munkára fogták, így volt ez hazánkban is. Ennek nyomait látjuk egyebek közt a Bükk-fennsíkon, ahol 18 olasz hadifogoly törte át a sziklafalat a faanyag letermelését könnyítő vasúti pálya létrehozásához. Szilvásváradról, a Szalajka-völgyből leágazó Tótfalusi-völgyön keresztül haladva az Olasz-kapun át érjük el a Bükk-fennsíkot.

Gyerekként nagyapám mellé kuporodva oly szívesen hallgattam elbeszéléseit, melyek hercegek, csodatévő manók és beszélő állatok helyett valós történetekről szóltak.

Sokszor mesélt élete egyik legmeghatározóbb időszakáról, a borzalmakkal teli frontról, a szégyenkezésig sújtó fogságról, a végtelen reményről és a szabadulás öröméről. Nagyapám egyike volt a több millió katonának, akik a világháborúk alatt hazájukért küzdve hadifogságba estek. Fegyvereiket eldobva az ég felé emelték kezüket, megadva magukat az ellenséges túlerővel szemben. Jól tudták ők, hogy túlélésük és szabadulásuk onnantól kezdve a fogva tartóiktól függ, akik élet és halál uraivá váltak.

Fogságban

Az I. világháború során a hadifogolykérdés addig még soha nem tapasztalt dimenziókat öltött. A milliós tömeghadseregek megjelenésével a hadifoglyok száma is egyenes arányban növekedett. Összesen mintegy 60 millió katonát mozgósítottak, közülük 8-9 millióan estek hadifogságba. A becslések szerint az Osztrák–Magyar Monarchia területére közel 2 millió fogoly került.

A hadifoglyok helyzetét és a velük való bánásmódot először a hágai nemzetközi egyezményben rögzítik a nagyhatalmak, de a világháborúban fogságba került tömegek kezelésére nem volt felkészülve Európa.

A hadifoglyok stratégiai okból nagyon fontosak voltak az ellenségnek, hiszen alapvető információforrást, bajtársaik számára „jó” példát, és nem utolsósorban munkaerőt jelentettek.

Az éhínséggel, betegséggel, gyakori halálozással körülvett fogolytáborok megszaporodtak minden háborús országban, így hazánkban is, ahol az egyik legnagyobb tábor Esztergom-Kenyérmezőn volt a nagy háború alatt. Az Esztergom című hetilap szerint „…az illetékes hatóságok nem készültek el a hadifoglyok elszállásolására, különösen készületlenül találta őket a beállott hideg esős idő, amikor födél nélkül még a rabságba esett vadnak is sokat kellene szenvednie.”

Tudta-e?

 

A 650 méteres siklópálya 200 méteres szintkülönbséget hidalt át, és gravitációs úton működött, azaz a lefelé közlekedő kocsi húzta fel üres párját. Legnagyobb sebessége 8 km/h volt, és hatszoros túlbiztosítással üzemelt. A Felső-sikló gépháza és a nyomvonal jól kivehető szakasza máig tanúskodik a múltról.

A hadifogolyhelyzet kezelésére a hadba küldött magyar munkaerő pótlása bizonyult hatékony megoldásnak. A nemzetközi egyezmények által sem tiltott munkába vonással, a legénység foglyai fokozatosan kikerültek a táborokból, így az I. világháború vége felé már csak a tisztek, betegek és a munkára alkalmatlanok maradtak a tömegtáborokban.

Idővel a táborok állapota is javult, a tisztek barakk szállásokban kaptak helyet és az időt például sakkal, zenével is mulathatták a szögesdrótok mögött.

Ezzel szemben az egykori legénység tagjait – a hazai munkáskezeket pótolva – különböző üzemekben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a bányákban dolgoztatták. A birtokosok, gyártulajdonosok hadifoglyokat igényelhettek, akiket a saját gazdaságukban szinte bármilyen munkára befoghattak.

Így történt, hogy Szilvásváradra is eljutott 18 olasz hadifogoly Pallavicini Alfonz őrgróf erdőbirtokára, akik a helyiek regéi szerint a nagyvisnyói Elza-lakban lettek elszállásolva.

Kisvasútra fel!

Az iparosodással és a hadi készültséggel az ország nyersanyagigénye megnőtt, melyet Pallavicini őrgróf elődje, Wessely Károly felismert és igyekezett minél hatékonyabban kiszolgálni. Wessely gróf az erdőbirtokán kitermelt faanyag és kő gyorsabb és könnyebb szállítása érdekében feltáróhálózatot fejlesztett, melynek alappillére volt az erdőterületet sűrűn átszővő kisvasúti hálózat.

Szilvásváradon, a legelsőként elkészült Tótfalusi pályaszakaszon 1909-ben indulhatott meg a kisvasúti teherforgalom.

A Bükk-fennsíkon lóvasúti pálya működött, az azon szállított faanyag facsúszdán keresztül érte el a Tótfalusi-völgy végéig közlekedő kisvasúti pályát. Ez a keskeny nyomtávú szerelvény
pedig a faluba, a nagyvasútig szállította a faanyagot. Miután 1912-ben a szilvásváradi birtok Pallavicini őrgróf kezébe került, tovább folytatódott a kisvasúti hálózat fejlesztése.

Fotó: Fialovits Béla

Hatalmas mennyiségű faanyag kellett a MÁV vasúti talpfáihoz, az igény kiszolgálásához már kevésnek bizonyult a lóvontatás és a facsúszdás megoldás. Az erdei hálózat folytatása érdekében az őrgróf megépítette a siklópályát, mely az alsó pályát kötötte össze a magasfennsíki 600 mm-es hálózattal. A lovak helyét pedig felváltották az első gőzmozdonyok.

Pallavicini Alfonz kapuja

A vasúti pálya további fejlesztéséhez és annak megfelelő vonalvezetéséhez szükségessé vált egy sziklafal átvágása, így a nehéz munkában főszerepet kaptak az olasz fogvatartottak.

Thurzó Gáspár B.M. (bányamérnök) irányításával a 18 olasz hadifogoly végezte el az embert próbáló feladatot.

Az olasz származású Pallavicini őrgróf a munkakedv serkentésére azt az ígéretet tette, hogy ha a megszabott határidőre végeznek a szikla átvágásával, akkor kérelmezi mihamarabbi szabadulásukat. A falusiak emlékei alapján a katonák gyors munkája után az őrgróf betartotta ígéretét és eljárt ügyükben.

A hadifoglyok áldozatos munkájának köszönhetően a kisvasút attól kezdve a kapun át robogott a Bükk-fennsík erdői felé. A jellegzetes töbröket kerülgetve, a Fekete-sári talpfaüzemen keresztül az Őserdőn át szállította az ország újjáépítéséhez kulcsfontosságú faanyagot. A fő pálya mellett a fakitermelés helyszíneit ideiglenes kiágazásokkal, a helyiek elnevezése szerint „bajuszokkal” érték el.

A háborúk utáni államosítás új fejlesztéseket hozott, az új útvonal és az egységes nyomtáv kétszer nagyobb forgalmat tett lehetővé.

A kisvasúti teherszállítás ennek ellenére leszálló ágra került az erdészeti utakon zajló tehergépkocsis szállítás miatt. 1967-ben gördült ki az utolsó teherszállító kisvonat Szilvásváradról, és fennmaradásának egyetlen lehetősége az utasforgalom növekedésében rejlett.

A felszedett kisvasúti nyomvonalak – némi térképes segítséggel – máig fellelhetők, több esetben jelzett turistaút vezet rajtuk.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Fotó: Virág Vivien

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.