A talaj az egyik legfontosabb tényező a termelésben. A talaj kémiai szempontból egy keverék, háromfázisú polidiszperz rendszer: alkotórészei között szilárd, folyadék-, és gázfázisú anyagokat találunk, melyek egymással rendszert alkotnak. A szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának nagyjából felét töltik ki, a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok és a gázfázisú anyagok fordulnak elő folyamatosan változó arányban.
A talaj egy elég összetett rendszer, ám érdemes megérteni a működését, mert annak ismerete a gazdálkodás eredményességére pozitív hatással lehet.

A probléma már szemmel látható
A talaj igen jelentős tényező a növénytermesztés szempontjából. A Bábolnán kiásott talajszelvények környékén is számos bizonyíték fedezhető fel azzal kapcsolatban, hogy baj van. A területen végignézve világosabb löszfoltok is láthatók a föld felszínén, ennek oka, hogy a termőréteg az erózió hatására elvékonyodott és a művelőeszközök a talaj forgatásakor a mélyebb rétegekből hoznak a felszínre.

aminek az oka, hogy ahonnan a szél és a lejtési viszonyok miatt a víz levitte a felső talajréteget, ott szenvednek a növények, ahol pedig valami miatt vastagabb maradt a termőréteg ott fejlettebbek lettek a növények. Az is látványos, hogy vannak még zöld és teljesen száraz kukorica tövek is: ez is azt jelzi, hogy a talajadottságok egy táblán belül is nagyon változóak, mikro- domborzati eltérések alakultak ki.
Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...Fotó: Bokor Ádám
Mit kellene tenni?

Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy a szinte az egész országban megfigyelhető talajromlásért a gazdálkodók a felelősek, de nem ők tehetnek róla, hiszen korábban senki nem mondta nekik, hogy hogyan kellene a talajállapotot fenntartható módon gazdálkodni.
A szakember szerint át kellene alakítani a támogatási rendszert, hogy ne a gépi munka legyen támogatott (például gázolaj jövedéki adó visszatérítésse)l, mert ez csak tüneti kezelésre jó, hiszen a rossz szerkezetű talajt csak gépi munkával lehet növénytermelésre alkalmassá tenni.
Inkább javítani kellene a talajszerkezetet, ez hosszabb távú megoldást jelentene, hiszen egy jó szerkezetű talaj sokkal kisebb ráfordítással, kevesebb gépi munkával művelhető. Csak el kellene jutni oda, hogy talajaink ne romló, hanem javuló pályára álljanak.
