Back to top

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

MMG - Talajpusztulás - A probléma már szemmel látható

A talaj az egyik legfontosabb tényező a termelésben. A talaj kémiai szempontból egy keverék, háromfázisú polidiszperz rendszer: alkotórészei között szilárd, folyadék-, és gázfázisú anyagokat találunk, melyek egymással rendszert alkotnak. A szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának nagyjából felét töltik ki, a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok és a gázfázisú anyagok fordulnak elő folyamatosan változó arányban.

A talaj egy elég összetett rendszer, ám érdemes megérteni a működését, mert annak ismerete a gazdálkodás eredményességére pozitív hatással lehet.

A talajszelvény jól informál a talaj állapotáról
A talajszelvény jól informál a talaj állapotáról
Fotó: Csatlós Norbert

A probléma már szemmel látható

A talaj igen jelentős tényező a növénytermesztés szempontjából. A Bábolnán kiásott talajszelvények környékén is számos bizonyíték fedezhető fel azzal kapcsolatban, hogy baj van. A területen végignézve világosabb löszfoltok is láthatók a föld felszínén, ennek oka, hogy a termőréteg az erózió hatására elvékonyodott és a művelőeszközök a talaj forgatásakor a mélyebb rétegekből hoznak a felszínre.

Erodált mészlepedékes csernozjom: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt 40-60 centiméterrel vastagabb volt, mint most
Erodált mészlepedékes csernozjom: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt 40-60 centiméterrel vastagabb volt, mint most
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek szerkezete azonban nem ideális magágynak, mert rögökbe áll össze, csak gépi megmunkálással lehet kihozni belőle az apró morzsás talajszerkezetet. Ez azért baj, mert ez mind munkaráfordítással érhető el, aminek költsége van, emellett hosszabb távon nem fenntartható. Az itteni talaj humusztartalma is körülbelül a fele annak, mint az erre a talajtípusra jellemző volt 70 évvel ezelőtt, az intenzív mezőgazdasági művelés kezdetekor.

Az erózió hatása nem csak a talajt vizsgálva látványos. A művelőgépek mögötti óriási porfelhő is jelzi, hogy a talaj szerkezete romlik, egyre több a por benne. Szinte rémisztő volt látni, hogy a két méteres és a negyven centis kukorica növények között minden mérettartomány látható volt sokszor egy táblán belül is,

aminek az oka, hogy ahonnan a szél és a lejtési viszonyok miatt a víz levitte a felső talajréteget, ott szenvednek a növények, ahol pedig valami miatt vastagabb maradt a termőréteg ott fejlettebbek lettek a növények. Az is látványos, hogy vannak még zöld és teljesen száraz kukorica tövek is: ez is azt jelzi, hogy a talajadottságok egy táblán belül is nagyon változóak, mikro- domborzati eltérések alakultak ki.

Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...
Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...
Fotó: Bokor Ádám
Mit kellene tenni?

Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy a szinte az egész országban megfigyelhető talajromlásért a gazdálkodók a felelősek, de nem ők tehetnek róla, hiszen korábban senki nem mondta nekik, hogy hogyan kellene a talajállapotot fenntartható módon gazdálkodni.

Főleg vékony termőrétegű talajoknál kerülni kell a mély művelést és a forgatást. Ha a talajok állapota ilyen ütemben romlik tovább, akkor ezeken 20 év múlva már nem lehet majd termelni.

A szakember szerint át kellene alakítani a támogatási rendszert, hogy ne a gépi munka legyen támogatott (például gázolaj jövedéki adó visszatérítésse)l, mert ez csak tüneti kezelésre jó, hiszen a rossz szerkezetű talajt csak gépi munkával lehet növénytermelésre alkalmassá tenni.

Inkább javítani kellene a talajszerkezetet, ez hosszabb távú megoldást jelentene, hiszen egy jó szerkezetű talaj sokkal kisebb ráfordítással, kevesebb gépi munkával művelhető. Csak el kellene jutni oda, hogy talajaink ne romló, hanem javuló pályára álljanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb tényező drágítja a búzát

India a hétvégén exporttilalmat jelentett be a búzára. Ennek eredményeképpen hétfőn a chicagói tőzsdén még drágább lett a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Bő egyharmadával csökken az ukrán búzatermelés

A háborús körülmények nyomán hatalmas teher hárul Ukrajna mezőgazdaságára. Egy, a francia Karryos adatelemző cég által a közelmúltban nyilvánosságra hozott számítás szerint az idei búzatermés mintegy harmadával (35 százalékkal) elmaradhat a tavalyitól.

Fenntartható mandulatermesztés

A hosszú távú és fenntartható mandulatermelés érdekében a Veracruz Almonds portugál vállalkozás intelligens mezőgazdasági eszközöket vásárolt. Különös figyelmet fordítanak a nyomon követhetőségre, a körforgásos gazdaságra való átállásra és a karbonlábnyom csökkentésére.

Májusi eső – az kellene, de nagyon

Bár örömteli, hogy idén a Fagyosszentek meleget hoznak, nem hideget, viszont a májusi arannyal, a csapadékkal ismét sok a probléma. Mert az elmúlt napokban ugyan többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, de igen nagy területi változékonyság mellett jelentős területek maradtak szárazon.

Közterületre ültettek kivit Budapesten

Bár meglepőnek tűnhet, ez az egzotikus gyümölcs jól bírja a Magyarországi klímát.

Ez kell a sikeres vetéshez

Így május elején már szabadföldbe is vethetünk sok mindent, ám a cserepekbe történő vetés előnye, hogy jobban kontrollált körülmények között tudjuk tartani a kikelő, majd növekvő magoncokat. Van néhány tényező, ami elengedhetetlen a kikelő növények sikeres fejlődéséhez, de az sem mindegy, milyen cserepet használunk a vetéshez…