Back to top

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Itt csak magunk leszünk és az erdő – szinte hallom a háziak biztatását, egyben figyelmeztetését: „Óvatosan a vaddal! Gyakori a vaddisznóvonulás az utakon, főleg sötétedés után.”

A korábban összefüggő királyréti erdőbirtokból 1939-ben a Gazdák Biztosító Szövetkezetének Nyugdíjpénztára 1197 holdnyi területet vásárolt meg, amelyen létrehozta erdőgazdaságát.

Az akkori igazgató, Násfay Zoltán nagy lendülettel és nem kevesebb szakértelemmel látott hozzá a birtok fejlesztéséhez. A mai Tóviki út mellett kőbányát nyittatott, biztosítva ezzel az alapanyagot az út és a ház építéséhez. Így készült el a Királyrét és Tóvik közötti 3,5 kilométeres útszakasz, majd a birtok közepén a tóviki vadőrszállás. Az emeletes erdészház mellett istálló is épült, éppen csak annyi területet kiszakítva az erdőből, ami a létfenntartáshoz kellett.

A háborút követően erdészlakásként használták, később vadásztársaságok bérelték.

„Vendégházunk ideális helyszíne baráti és családi összejöveteleknek, üzleti tárgyalásoknak, konferenciáknak és egyéb rendezvényeknek” – hangsúlyozza Kelemen Andrea. A ház gazdasszonya hozzáteszi, hogy májustól sokan tartanak náluk esküvőt, amiben az egyedi tervezésű nyári szaletli – ahol akár száz főre is terítenek – játssza a főszerepet.

Férje műszaki erdészeti vezetőként került az Ipoly Erdő Zrt.-hez; egyik napról a másikra vágtak bele a magánvállalkozásba, s rövidesen ízig-vérig vendéglátósokká váltak.

Az erdőgazdaság tulajdonában, Kelemen Andreáék kezelésében lévő vendégház 12 hónapon át teltházzal működik. A Kóspallag és Szokolya között található épületegyüttesben az államosítást követően szolgálati lakásokat alakítottak ki, majd az ezredforduló környékén vadászház lett belőle – decembertől februárig ma is a vadászok veszik birtokukba. Néhány éve már megnyitotta kapuit a természet kedvelői előtt is, így az év többi részében családok, turistacsoportok szálláshelye.

A vendégház közelében kis völgyzárógátas tó bújik meg, Tóvik elnevezése a szlovák tavacska szóból származik, s az alig 500 négyzetméteres vízfelületével meg is szolgált a nevére – egy gólya könnyedén átlábal rajta. A tó legalább 200 éves múltra tekint vissza, 8 éve kitakarították, napjainkban a vendégház bővítése során tűzivíztározóként kapott új feladatot. Az agyaglencsébe faragott apró víztükör hűen tükrözi vissza környezetét.

Kiváló háttér az esküvői ceremóniákhoz, az azt követő fogadást pedig a vendégház udvarán, a pavilonban tartják.

„Márciustól jönnek a családok, szinte minden hétvégén teltházzal üzemelünk” – magyarázza a gazdaasszony; elérték a 30 fős létszámot, két- és négyágyas szobák szolgálják a kényelmet. Egyes szobák a mozgássérültek vagy a kutyások számára is nyitottak, hiszen Tóvik állat- és családbarát szállás is.

Sok a visszajáró vendég, a szilveszteri időpontokat évekre előre lefoglalják, az esküvők számára már a jövő évben is betelt a naptár.

Kelemen Andrea tapasztalata szerint sokakat vonz a varázslatos környezet és a csend. Napokig gyalogolhat az ember anélkül, hogy valakibe is belebotlana. A Börzsöny sokáig érint(het)etlen volt, igazi „ősvadon”, 10-15 kilométeres köröket lehet húzni, ahol néhány turistaházon kívül alig találunk civilizációra utaló nyomot.

Magyarországon nincs még egy olyan feltáratlan terület, mint a Börzsöny, s ez a csorbítatlan táj teszi igazán izgalmassá.

A rohanó világ elől elvonulók, a zavartalan kikapcsolódást keresők ideális helyszíne.

Pityókás, rozmaringos kacsamájpástétom vajjal, édes kalácspirítóssal

Hozzávalók 4 főre:

1 közepes vöröshagyma, 1 nagy gerezd fokhagyma, só, őrölt fekete bors, 1 szál rozmaring levele, fél narancs leve, 45 dkg kacsamáj, 30 g belga vaj, 2 cl minőségi konyak.

Durvára vágjuk a hagymát és kevés olajon üvegesre pároljuk. Közben hozzáadjuk a szeletekre vágott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, és beleszórjuk az apróra vágott rozmaringleveleket. Amikor a hagyma pirulni kezd, hozzáöntjük a narancslevet, nyakon öntjük a konyakkal, és így flambírozzuk. Ha elaludt a láng, az egészet turmixgépbe tesszük. Kitöröljük a serpenyőt, a kacsmájat felszeleteljük, kiszedjük belőle az inakat és az ereket, majd nagy lángon lepirítjuk, hogy kívül barna, míg belül rózsaszín legyen. Leszűrjük a kacsamájat is, és a turmixgépbe helyezzük. Hozzáadjuk a vajat, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Kihűtjük, pirítóssal, vajjal, friss zöldségekkel tálaljuk.

Akik viszont aktívabban szeretnék tölteni a pihenést, a vendégház környékén számos turistaútvonal – különböző távok és nehézségi szintek –, történelmi helyszínek, turisztikai látványosságok közül választhatnak. A Nagy-Hideg hegy, a Csóványos egynapos túrával bejárható. Nagybörzsöny önmagában is gyönyörű település, Kisirtáspuszta rövid sétányira fekszik, de lehetne említeni a páratlan fekvésű Márianosztrát is. A térség idegenforgalmi látványosságai – Kemence, Nógrád, Drégelypalánk, Diósjenő, Királyrét, Szokolya, Nagymaros, Vác, Balassagyarmat – kellemes kirándulási lehetőséget kínálnak.

Aki egyszerre szeretné élvezni a vizek és a hegyek látványát, a Dél-Börzsönyben minderre rátalál. Észak felé a kalandos kedvűek pedig akár a történelmi hangulatot árasztó, Arany János által is megénekelt Drégely romváráig baktathatnak.

Ha viszont egyetlen pillantással akarjuk átfogni a tájat, kapaszkodjunk fel a Csóványos közel ezer méterre kiemelkedő csúcsára, kilátójából remek panoráma tárul elénk.

Szanda vagy éppen Nógrád vára régi korokat idéz, Zebegényben a dunai hajózás történelmével ismerkedhetünk, Ipolytarnócon a dinoszauruszokat kedvelő gyerekek szerezhetnek behatóbb ismereteket, vagy a lombkorona-tanösvényről tekinthetnek alá.

Szinte háborítatlan

A Duna és az Ipoly ölelésében emelkedő Börzsöny szépsége abban rejlik, hogy ősi vulkán formája viszonylag épen megőrződött. A kráterét övező sűrű erdőségek, vadregényes völgyek, sziklagyepes gerincek és virágos rétek alkalmasak az elcsendesedésre. Legszebb részei csak gyalog járhatók be, s amíg elérjük a Magas-Börzsönyt, a déli kis medencéiben lapuló apró települések, és az azokat övező vulkáni kúpok bányászatról, pálosokról, várakról és erdei munkásokról mesélnek.

Hazai hegységeink közül talán a Börzsönyben nyílik módja a bakancsos turistának arra, hogy hosszabb útvonalakat járjon be anélkül, hogy lakott települést érintene. Ember által alig járt, háborítatlan, természetközeli erdőkkel borított csúcsok, völgyek, gerincek kísérik útját. A Dunakanyar és az Ipoly karéjának kimagasló hegységében a gyakorlott és a kevésbé felkészült erdőjárók, a fiatalabbak és az idősebbek egyaránt megtalálják az igényeiknek – és erőnlétüknek – megfelelő útvonalat.

Ha úgy döntünk, hogy újra és újra visszatérünk, a börzsönyi kisvasutakat semmiképpen ne hagyjuk ki. Sokak – és főleg a fiatalabbak – körében számít különlegességnek a csaknem 200 kilométernyi börzsönyi kisvasúthálózat fennmaradt, még üzemelő vonala, a Kismaros–Királyrét között ingázó Királyréti Erdei Vasút. Hogy ne csak a menetrendre hagyatkozzanak az utasok, az üzemeltetők különleges programokat – Mikulás gőzös, Karácsonyvasút, Mesevonat, Szellem-kisvasutazás – is kínálnak a vasutazás szerelmeseinek. A Kemencei Erdei Múzeumvasút, a Márianosztra–Nagyirtáspuszta Erdei Vasút nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget jelent a család számára.

Ám, ha a mozgalmasabb programokat választanák, akkor tavasztól a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark, a Diósjenői Erdei Szabadidőpark és a Katalinpusztai Kirándulóközpont kínál változatos élményeket és programokat.

Epres Charlotte-torta

Hozzávalók 4 főre:

20 dkg babapiskóta, 40 dkg földi eper, 10 dkg hidegen elkeverhető vaníliás pudingpor, 0,5 l tej, 0,5 l tejszín, 0,4 l epres üdítőital.

Egy tortaforma alját kibéleljük az üdítőbe áztatott babapiskótával. A pudingport csomómentesre keverjük a tejjel, keményre vert tejszínnel lazítjuk, apróra vágott eperdarabkákkal ízesítjük. A krémet rétegezzük az áztatott babapiskótával. A torta oldalát babapiskótával, a tetejét eperrel díszítjük.

Ha nyitott szemmel járunk, a Börzsöny aljnövényzetében számos ritka fajt felfedezhetünk, így egyebek közt a hazánkban csak két helyen fellelhető havasi varázslófüvet, a bennszülött magyar kőhúrt, vagy a csészeleveleinek változatos színeivel kápráztató pirosló hunyort is megcsodálhatjuk. A magyarföldi husáng azonban a szinte megközelíthetetlen sziklagyepek különlegessége. Lenyűgöző látvány tavasszal a hóvirágmezővel vagy illatos keltikével díszített erdő. Ezt követik a kankalinok, a turbán liliom, s az igazán érdeklődők nyár végén orchideákba – kosborok, madársisakok – botlanak. A helyi patakok, tavacskák víztisztaságát jelzi, ha kövi rákkal találkozunk, a jobb szeműek a Kárpát-medence őshonos halát, a magyar márnát is megpillanthatják.

Blogbejegyzéseikben a vendégek nem feledkeznek meg a gasztronómiai élményekről sem. Jancsó Csaba jól felszerelt, felújított konyha ceremóniamestere, sok „hangszer” áll a rendelkezésére, hogy megvalósíthassa tányérra álmodott elképzeléseit.

Szolgálati helye szerint Királyréthez, a Várhegy Vendéglőhöz kötődik, de főztjét jól ismerik a Tóvik Vendégház éhes vándorai is.

A fiatal szakácsot elragadta a festői környezet, a tiszta és érintetlen természet. Igazi vadétteremben dolgozhat.

„Erdei gomba, szarvascomb és -gerinc, vadpörkölt, pisztráng...” – vágna bele a gazdag kínálatot rejtő étlapba, de rövidre zárja: „A vad ízesítésében a hazánkban megtermő természetes fűszerekre alapozok”. Ám ezeket sem kell túlzásba vinni, hiszen a vad önmagában is karakteres ízvilággal rendelkezik. A konyha ökológiai lábnyoma kicsi, a zöldség, a gyümölcs a környékbeli termelőktől származik, és a mindig friss péksütemény is a közeli Szokolyáról érkezik.

Főzésnél figyelembe veszik az ételérzékenységet, így bárki biztonsággal ülhet asztalhoz.

Ám nemcsak a modern konyha, hanem a kemence is kiváló lehetőséget rejt az egyedi ízek megmutatására, kívánságra pedig a szabadtéri grillezés, bográcsolás finomságai kerülnek az asztalra.

Baconos sertésszűznyárs rozmaringos parázsburgonyával, dijoni mártással, sült kápiával

Hozzávalók 4 főre:

60 dkg sertésszűz, 12 dkg bacon, fanyárs, só, bors, kakukkfű, rozmaring, vaj, 60 dkg újburgonya, petrezselyemzöld, olívaolaj, tejszín, dijoni mustár, hagyma, whisky.

A sertésszüzet lehártyázzuk, karikára vágjuk, baconba göngyöljük, sózzuk, borsozzuk, majd serpenyőben kérget sütünk rá. Ezt követően 195 °C-on készre sütjük. A burgonyát megtisztítjuk, rozmaringgal megpároljuk, sóval, borssal ízesítjük, majd megpirítjuk. A mártáshoz a hagymát lepirítjuk, hozzáadjuk a mustárt, sóval, borssal, tejszínnel, vajjal és a whiskyvel elkeverjük.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Kenyérvíz, kenyérkávé, kenyérpuding, kenyérpörkölt: október 16. a kenyér világnapja

A kenyér az egyik legfontosabb táplálékunk, ami központi szerepet játszott a korai társadalmak kialakulásában is. Ázsia nyugati részén kezdtek el először gabonát termeszteni, innen terjedt el északra és nyugatra a gabonából készült kenyér. Ja, és nem csak vajjal kenve ehetjük…

Nem mindennapi módszerek a C-vitamin bevitel megduplázására

A tudósok azt javasolják, hogy duplázzuk meg a C-vitamin bevitelünket, ugyanis a jelenlegi ajánlások részben mára elavult második világháborús tanulmányok alapján készültek.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.