Back to top

Enyhült a szabályozás a nitrátérzékeny területen gazdálkodók esetében

A nitrátrendelet* módosításának köszönhetően egy hónappal rövidült a trágyázási tilalmi időszak. A kedvezőbb szabályozás elősegíti a nitrátérzékeny területen gazdálkodók termésmennyiségének és -minőségének javítását, ezáltal pozitívan befolyásolja a versenyképességüket, valamint a hazai növénytermesztés eredményességét.

A rendeletmódosítást az indokolta, hogy az éghajlatváltozás hatására az elmúlt években az őszi kultúrák vetése  sok esetben eltolódott, a korábbi szabályozás viszont nem tette lehetővé a későbbi trágyázást, ami pedig feltétlenül szükséges a növények optimális fejlődéséhez - hívja fel a figyelmet a Nébih

A nitrátrendelet az alábbi pontokon módosult:

  1. 2.§ (7) „Téli legeltetés minden év november 30. és február 15. közötti legeltetés”
  2. 4.§ (2) „Tilos trágyát kijuttatni: őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb esetben november 30-tól február-15-ig.
  3. 4.§ (6) „A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve fejtrágyázás műveletét.”
  4. 6.§  (10) „Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni, a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.”
  5. 6.§ (4) „A kijuttatott istállótrágyát kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.”
  6. 9.§ (1) b) „Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: november 30 és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon”
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adománykonvoj hívta fel a figyelmet az élelmezési világnapra

Élelmiszeradománnyal megrakott kamionkonvoj hívta fel a figyelmet pénteken az élelmezési világnapra Budapesten, a világnapi akciót az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) valamint a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezte 16. alkalommal.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Az Egyesült Királyság zöld utat adhat a génszerkesztett élelmiszereknek

Az Egyesült Királyság kormánya nemrég jelentett be, hogy megváltoztatja a génszerkesztésre vonatkozó szabályozást. Ezzel megalapozta, hogy a brit vásárlók hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel.

Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Alapjaiban hibás az új uniós erdészeti stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza: újra kell gondolni az EU új erdészeti stratégiáját, a fenntartható európai erdőgazdálkodás jövője érdekében. A stratégiatervezet komolyan veszélyezteti az erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pillérjeinek jelenlegi egyensúlyát – állapította meg három nemzetközi szakmai platform is.

Új intézkedés született a felelős tápanyag-gazdálkodás érdekében

A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Könnyebb lehet a hamis élelmiszerek azonosítása

Az élelmiszer-hamisítás, például a valótlan eredetmegjelölés több milliárd dolláros kárt okoz a gazdaságnak minden évben. A botanikusok ennek megoldására fejlesztettek ki egy modellt, mely hatékonyan és alacsonyabb költségekkel képes megállapítani az adott élelmiszerek valódi eredetét.

Határozottabban fel kell lépni a vizek nitrátszennyezettsége ellen

Noha az uniós nitrátirányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrátkoncentráció, a tagállamoknak határozottabban fel kell lépniük a vizek főként mezőgazdaságból származó nitrátszennyezettsége ellen - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Egy kis odafigyeléssel még félmillió embert tudnánk jóllakatni

A 2016-ban a lakosság szemléletformálására indított Maradék nélkül kampány sikeresnek bizonyult. A mérések azt mutatják, hogy 4 százalékot tudtunk lefaragni az élelmiszer-hulladékból, annak mennyisége a két évvel ezelőtti mérés szerint fejenként 65 kilogramm egy évben. Messze van azonban még a cél, hangzott el az Élelmiszer érték címmel rendezett konferencián az OMÉK-on.

Keresd a pávát és az aranyszarvast!

A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet azzal a céllal hívták életre, hogy a komoly élelmiszerminősítési eljárásokon átesett, laboratóriumban és fogyasztói úgynevezett érzékszervi teszteken is kiválóan szereplő élelmiszereket egy pillantással megtaláljunk az üzletek polcain. A bevezetéséről az OMÉK idején tartottak tájékoztatót.