Back to top

Biológiai növényvédelem a tripszek ellen

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete tagjainál különböző hajtatóberendezésekben, eltérő fajtatípusoknál és ültetési időben vizsgáltuk a biológiai védekezés hatékonyságát a tripszek ellen 2020-ban. Írásomban a fehér tölteni való paprika fűtetlen hajtatásában tapasztalt eredményeket foglaltam össze.

A TSWV tünete paprikán
A TSWV tünete paprikán
Fotó: Balázs Máté és Gulyás János
A kísérletben a tész kísérletfelelős szaktanácsadója, Ledóné Darázsi Hajnalka, és külső szakértője, Vojnich Viktor, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense volt a segítségemre. A kísérletnek helyet adó két, egyenként 500 négyzetméteres hidegfóliában nyárfaapríték közegen termesztették a fehér tölteni való paprikát. A termelő rendszeresen tápoldatozott és integrált növényvédelmet végzett. A palántákat április közepén ültette, a szedési időszak október végéig tartott. A hasznos rovarokat május 22-én telepítette a sátrakba:

egy négyzetméterre vetítve 0,5 tasak Amblyseius swirskii ragadozó atkát, 1 darab Orius laevigatus ragadozó poloskát és 0,5 Aphidius spp. parazitoidot.

A termesztéstechnológia részeként a második sátor két végébe csalogatónövényeket vetettünk azzal a céllal, hogy segítsék a hasznos rovarok betelepülését a természetes környezetből. A csalogató, bő pollenadó növényekből álló magkeveréket a Hortiservice Kft. forgalmazza. Van benne egyebek közt napraforgó, búzavirág, len, mályva. Ezek az egynyári növények a hasznos rovarok számára búvóhelyet nyújtanak és táplálékot adnak nektár és pollen formájában. A virágkeverékek összetételét úgy válogatták meg, hogy azok az egész tenyészidőszak alatt nyíljanak, tehát a táplálékkínálatuk folyamatos legyen a termelési időszakban.

A fóliákban kék és sárga ragacslapokat helyeztünk ki, majd azokat 12 alkalommal begyűjtöttük és értékeltük a fogásokat. A ragacslapok egyedi megjelölést kaptak, így visszakövethető, hogy melyik sátor melyik részéből valók. A színcsapdák 8 darab 5 × 5 centiméteres négyzetből állnak, két tetszőlegesen kiválasztott részükön számoltuk meg a ráragadt tripszeket mikroszkóp alatt.

Az első ragacslapot a predátorok betelepítése előtt két héttel helyeztük ki, és onnantól kezdve körülbelül kéthetenként vizsgáltuk. Három alkalommal a gyűjtött virágmintákban talált rovarokat is meghatároztuk morfológiai bélyegek alapján.

Az 1. ábrán az egész tenyészidőben, az 1000 négyzetméteren a ragacslapok értékelésével kapott tripszegyedszám napi változását ábrázoltam. Kivehető, hogy a nyár közepéig szinte csak nyugati virágtripszet (Frankliniella occiden­talis) fogtak a csapdák, majd július vége felé ez a dominancia felcserélődött, tehát a dohánytripszből (Thrips tabaci) volt több az állományban. A betelepítéstől számítva egy hónap után jelentkezett a biológiai védelem hatása. A világosszürke színnel jelölt ragadozó csíkos tripsz (Aeolothrips spp.) kis mennyiségben volt jelen, legtöbb a tenyészidőszak végén.

A két fólia (2., 3. ábra) közötti különbség a tripszek számában jelenik meg. Az elsőben július 8-án volt a nyugati virágtripsz maximuma, míg a másodikban már június 9-én. A dohánytripsz esetében nem volt jelentős az eltérés, az első fóliában szeptember 20-án, míg a másodikban szeptember 6-án volt belőle a legtöbb.

A 4. ábra mutatja, hogyan is alakult a tripszek száma a tenyészidőszakban a két fóliában. A dohánytripszek száma alig tért el, de a nyugati virágtripsz esetében szembetűnő a különbség, és ragadozó tripszből is több volt a második fóliában.

Az adatokból arra következtethetünk, hogy a csalogatónövények a tripszeket is vonzzák a fóliába.

Összehasonlítottam a sárga és a kék ragacslap fogásait is. A dohánytripsz-ből a kék 19%-kal többet fogott, míg nyugati virágtripszből a sárga ragacslapon volt 39%-kal több. A három alkalommal szedett virágmintákban a nyugati virágtripszből és a zöld őszibarack-levéltetűből volt a legtöbb, és az őshonos Orius niger néhány példányát is megtaláltuk.

Csalogató egynyárivirág-együttes a fólia bejáratánál
Csalogató egynyárivirág-együttes a fólia bejáratánál
Fotó: Balázs Máté és Gulyás János

A kísérletben tehát azt tapasztaltuk, hogy a hasznos rovarok betelepítését követően még egy ideig növekedett a tripszek egyedszáma, de a biológiai védekezés hatására júniusban már csökkent. Önmagában nem volt magas a tripszek egyedszáma a fóliákban a korábbi tapasztalatokhoz képest. A két tripszfaj között a dominancia júliusban felcserélődött, augusztusra a nyugati virágtripsz szinte teljesen eltűnt az állományból. A zöld őszibarack-levéltetű folyamatosan jelen volt.

A tripszek egyedszáma jelentősen visszaesett a hasznos rovarok egyszeri betelepítésének köszönhetően, így kémiai védekezésre nem volt szükség.

A biológiai védekezés költsége ebben az esetben 77 forint volt négyzetméterenként. A csalogatónövények hatékonyságát még vizsgálni szükséges, így a kutatást az idén folytatjuk több csalogatónövény kiültetésével.

A lombot és a termést is károsítják

A tripszek néhány milliméteres, vékony testű, hosszú hártyás szárnyú rovarok. Rendkívül szaporák, akár 10 nap alatt elérik a kifejlett állapotot. A kertészeti kultúrák igen gyakori és veszélyes kártevői. Táplálkozás céljából megsértik a növényt, ahol apró, ezüstös foltok jelennek meg, majd a levelek megsárgulnak, elszáradnak. A növények növekedése visszamarad, termékenységük csökken, és a terméseken hálózatos hegesedés alakul ki. A tripszek vírusvektorok, leginkább a paradicsom bronzfoltosság vírust (TSWV) terjesztik paprika- és paradicsomállományban. A TSWV tünetei közé tartozik, hogy a növény növekedése lassul, a bogyók nem kötnek, és a meglévő terméseken sárga, koncentrikus kör alakú foltok jelennek meg, illetve a foltos elhalás tünetei is mutatkozhatnak. A csúcsi leveleken elhalások, érközi sárga mozaikos foltok alakulnak ki.

Simon Kitti

duális hallgató

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar – DélKerTÉSZ

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.