Back to top

Bogyósok védelme a szüret után

A termés betakarítása utáni permetezés még nem általános gyakorlat a bogyóstermésűeknél, pedig számottevő kártétel alakulhat ki a szüret utáni időszakban is. A lombvédelem döntő jelentőségű a következő év terméshozama szempontjából, ezért ne hagyjuk gondozatlanul a bogyósainkat!

Málna

Szüret után minél előbb távolítsuk el és semmisítsük meg a letermett, valamint a kártevők (málna-vesszőszúnyog, málna-karcsúdíszbogár, málna-gubacsszúnyog) által károsított, illetve a levél- és vesszőfoltosságokkal fertőzött növényi részeket.

A málna didimellás vesszőfoltossága egész nyáron fertőzhet
A málna didimellás vesszőfoltossága egész nyáron fertőzhet

Erre azért van szükség, mert csapadékosabb évjáratokban a kórokozók (didimellás, leptoszfériás vesszőfoltosság, elzinoés levél- és vesszőfoltosság) a szüret utáni időszakban is fertőzik a málnabokrokat és azok részleges vagy teljes elhalását okozhatják.

A málna leptoszfériás vesszőfoltosság ellen a letermett vesszők eltávolítása után is permetezzünk
A málna leptoszfériás vesszőfoltosság ellen a letermett vesszők eltávolítása után is permetezzünk
A fertőzés következtében a beteg részeken különböző színű (liláspiros, sötétbarna) és formájú foltok jelennek meg, a vesszők kettévágásakor pedig a kéreg és a belső szövetek elhalása figyelhető meg. A fertőzési források a beteg növényi részek, ahonnan tavasszal az áttelelt kórokozók új fertőzéseket indítanak el. Mivel a kórokozók elsősorban sebparaziták, és a növényeket a repedések sebein át fertőzik meg, megelőzésükben fontos szerepet játszik a kár­tevők, elsősorban a málna-vesszőszúnyog elleni rendszeres védekezés a tenyészidőszak folyamán. Ha sok a vesszőbetegség a málnatöveken, akkor augusztus elején és végén réztartalmú szerekkel permetezzük meg a fásodó hajtásokat.

A málna-vesszőszúnyog a hazai málnások rendszeres kártevője. Táplálkozása következtében akadályozott a málna vízszállítása, ami a hajtások hirtelen száradását okozhatja, különösen száraz időben.

A termés is fonnyad, értéktelenné válik. Az ilyen vessző, illetve tő nem hajt ki a következő évben. A kártevőnek évi három nemzedéke van, az utolsóból származó lárvák szeptemberben még károsítanak a vesszők belsejében. Tápnövénye a málna és a szeder. A málna-vesszőszúnyog egyedei nem repülnek 40 cm-nél magasabban, ezért ha kártételre utaló tüneteket észlelünk, a vesszők alsó részét és a növények alatti talajfelületet is gondosan permetezzük le. Tekintettel arra, hogy a málna-vesszőszúnyog rajzása a vesszőérés alatt, augusztusban is folytatódik, ezért az akkor elvégzett rovarölő szeres permetezéssel csökkentjük az áttelelő népességet.

A málna-gubacsszúnyog károsításától könnyen letörnek a vesszők
A málna-gubacsszúnyog károsításától könnyen letörnek a vesszők

A málna-gubacsszúnyog a málnában szintén elterjedt kártevő. A vesszők fertőzöttsége elérheti a 10 százalékot.

A lárvák a málnavesszők bőrszövete alatt szívogatnak, a károsított részen 2-3 cm hosszú, repedezett felszínű gubacsok fejlődnek.

Egy gubacsban több narancssárga lárva található. A gubacs akadályozza a nedvkeringést, a fölötte lévő vesszőrész fonnyad, szárad. A védekezés leghatékonyabb módszere a fertőzött vesszők nyár végi kimetszése és elégetése. Az egyéb kártevők elleni rovarölő szeres védekezés a rajzó gubacsszúnyogot is gyéríti.

Ribiszke

A házikertekben gyakran elhanyagolják a ribiszke növényvédelmét, annak ellenére, hogy több veszélyes kártevője és betegsége van. Ilyen a hosszan elhúzódó rajzású üvegszárnyú ribiszkelepke is, ami az ország valamennyi ribiszkésében megtalálható.

Az érés utáni időszakban két kezelésre is szükség lehet ellene, melyek a kaliforniai pajzstetű vesszőkön rajzó lárváit is gyérítik.

A nappal repülő, nektárral táplálkozó lepkék rajzása július végéig, augusztus közepéig tart. A nőstények a vesszők felszínére rakják le tojásaikat, és az egy hét múlva kikelő hernyók berágják magukat a vesszők belsejébe, ahol a bélszövettel táplálkoznak.

A hernyók az időjárástól függően október végéig, november elejéig károsítanak, aminek következtében a vesszők belsejében hosszú, fekete falú, ürülékkel szennyezett járat keletkezik, mely a gyökerekig is leérhet.

Nagyon hosszan rajzik az üvegszárnyú ribiszkelepke
Nagyon hosszan rajzik az üvegszárnyú ribiszkelepke
A beteg vesszők törékenyek, tavasszal vagy nem hajtanak ki, vagy a kihajtás után eleinte sárgulnak, majd elszáradnak. A hernyó április végén kirágja magát és a vesszőből félig kilógva bebábozódik. Az üvegszárnyú ribiszkelepke jelenlétét a vessző felszínén rágcsálékkal borított szellőzőnyílás jelzi. A kémiai védekezésnek ebben az időszakban nincs hatása, mert a vesszőkben élő hernyókat még felszívódó szerekkel sem lehet elpusztítani. Hatékonyan lehet védekezni azonban mechanikai módszerekkel, vagyis a fertőzött részek tőből történő eltávolításával és elégetésével, az úgynevezett „növényvédelmi metszéssel”. Ezzel megakadályozható a kártevő áttelelése, valamint a következő évi kártétel mértéke is csökken. Ezt a munkát szeptemberre vagy októberre kell időzíteni. A rajzó lepkék elleni kémiai védekezést a rajzásmegfigyelés alapján (szexferomon-csapda, cefrecsapda) szükséges elvégezni.
Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyója a vesszők belsejében készít járatot
Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyója a vesszők belsejében készít járatot

A gombás betegségek közül a levélfoltosságok (pl. mikoszferellás és drepanopezizás levélfoltosság, rozsda) és az amerikai lisztharmat korai lombhullást okoznak, ezért a szüret után további kiegészítő permetezések szükségesek gombaölő szerekkel a lombvédelem érdekében.

Ha a bokrokon sok az elöregedett vessző, kivágásukkal ne várjuk meg az őszt, még a permetezés előtt érdemes eltávolítani azokat. A lehullott, beteg lomb megsemmisítésével, valamint a bokrok alatti talaj fellazításával számos kártevő áttelelő alakjait gyéríthetjük, ugyanis például a ribiszke-levélszúnyog, a köszmétearaszoló, a levéldarazsak a talaj felső rétegében telelnek.

Köszméte

Lepkekabóca

Az újabban megjelent inváziós kártevők közül a málnában és a szederben is lehet számítani az amerikai lepkekabóca kártételére. Eddig több mint 290 tápnövényen írták le ezt a kártevőt. Elterjedése házikertekben és közterületen is jelentős, egyaránt megél különböző fás- és lágyszárú növényeken. Házikertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít. Tojás alakban telel át a fás részek repedéseiben. A tojásból kikelő lárvák májustól jelennek meg, 5 fejlődési alakjuk ismert. Csoportosan, telepekben élnek. Mind a lárvák, mind a kifejlett kabócák szívogatásukkal gyengítik a gazdanövényeket. Tél végén, enyhe, fagymentes napon olajtartalmú lemosószerrel permetezve gyéríthetők a telelő tojások. A tenyész­időszakban a lárvák és a kifejlett kabóca ellen felszívódó rovarölő szerek alkalmazása javasolt.

Az amerikai lepkekabóca málnán és szedren is szívogathat
Az amerikai lepkekabóca málnán és szedren is szívogathat

Bár a köszméte nem mindig igényli a rendszeres permetezést, a szakszerű növényvédelemmel a bokrok vagy a fácskák élettartalma meghosszabbítható.

Ha a levéldarazsak álhernyóit vagy a köszmétearaszoló fiatal hernyóit észleljük a leveleken, a súlyosabb kártétel (sok esetben tarrágásig elmenő pusztítás) megakadályozására még 1-2 alkalommal rovarölő szerrel kell permetezni ellenük.

Szárazabb évjáratokban a nyár elejétől tömegesen jelennek meg a takácsatkák a leveleken, és a szüret utáni időszakban szívogatásukkal akár teljes lombvesztést is okozhatnak. A kétfoltos takácsatka elszaporodása esetén speciális atkaölő szer használata szükséges (pl. Ortus 5 SC). A kaliforniai pajzstetű a nyár folyamán szaporodik el nagymértékben, ezért ha észlelhető a bokrokon, a többi kártevő ellen olyan szerrel védekezzünk, ami a pajzstetű ellen is hat.

A szüret után folyamatos az amerikai lisztharmat és a pszeudopezizás levélfoltosság másodlagos fertőzéseinek veszélye.

A köszméte legveszélyesebb gombás betegsége az amerikai lisztharmat, súlyosan károsítja a bogyókat is, amelyeken fehéres, majd megbarnuló, nemezes, lekaparható gombabevonat keletkezik. Az időjárás alakulásától függően augusztus végéig lisztharmat és levélbetegségek ellen további 2-3 gombaölő szeres kezelés indokolt lehet. E kezelések azzal, hogy jelentősen csökkentik a fertőzési források mértékét, már a következő év növényvédelmét szolgálják.

Az üvegszárnyú ribiszkelepke fő tápnövénye a ribiszke, de kártétele köszmétében is gyakori.

A fiatal hernyó a rügyeket odvasítja, később a vesszőkben 15-20 cm hosszú járatot rág. Előfordulása esetén, a tenyészidőszak végén célszerű a bokrokat átvizsgálni, és eltávolítani az elpusztult növényeket, illetve a sérült, beteg vesszőket.

A köszméte amerikai lisztharmata súlyosan károsítja a bogyókat
A köszméte amerikai lisztharmata súlyosan károsítja a bogyókat

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Mandulatermesztés - Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

Gombatermesztés biológiai védekezéssel

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.