0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés az egyik legnagyobb állategészségügyi, járványtani kihívás a szakemberek számára. A vírus 2014-ben jelent meg Európában, hazánkban az első esetet 2018 áprilisában regisztrálták.

Ma az ASP 10 megyében van jelen, és ahogy azt Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke jelezte, hosszú ideig velünk is lesz, hisz a természetes terjedés megállítása szinte lehetetlen. Viszont a hazai járványügynek sikerült eddig kézben tartani a fertőzést, így a terjedése lassult és eddig hazánkban kizárólag vaddisznóban találták meg az ASP vírusát.

Azonban a hazai vaddisznóállomány tartós, afrikai sertéspestis-fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre. A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet.

Nem véletlen tehát, hogy a Nébih szívesen fogadta a debreceni kutatók megkeresését – bármi, ami akár alapkutatási szinten is segíthet a védekezésben vagy megelőzésben, azt támogatni, abban részt venni, mondhatjuk, hogy nemzetgazdasági érdek. Tudni kell ugyanis, hogy az ASP ellen nincs se gyógyszer, se vakcina, utóbbi előállítására világszerte folynak a kutatások.

A Debreceni Egyetem és a Nébih közös kutatásában a magyarországi, jelentős gazdasági értékkel bíró vadállományok átfogó vizsgálatát tervezik. Ennek során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak egyebek mellett nyál- és ürülékmintáit elemzik, s ebből megállapítják az állat emésztőrendszerének mikrobiális flóráját.

Az immunrendszer első vonalának is tartott mikrobiális flóra legszélesebb feltérképezésével azokat a módosulásokat, eltéréseket keresik, amelyek később előre jelezhetik az állomány leromlását, a fertőzésre való nagyobb kitettséget.

Az aláírók együttműködésének célja egy olyan érzékeny és költséghatékony monitoring rendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések – köztük az ASP –, továbbá az esetleges állatról emberre terjedő betegségek kimutatására, megelőzésére azáltal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását. A monitoring rendszer segíti az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Az aláírást követően Dr. Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa ismertette a kutatást. Mint kifejtette, kutatócsoportjuk gyakorlott haszonállatok mikrobiális flórájának a feltérképezésében, így kiterjeszthetik a „térképkészítést” a vadon élő fajokra is. Az értékek alapján nagy bizonyossággal látnak összefüggéseket például a táplálék és a mikrobiális flóra összetételének alakulása között. Egy-egy kórokozó jelenléte ugyanígy megváltoztatja a bélflórát, sőt, már kicsiny változások alapján is a mesterséges intelligenciás elemzés kimutathatja azt is, ha csak megnövekszik az esélye a fertőződésnek.

A kutató azt reméli, eredményeik használhatók lesznek a gyakorlatban – például egyik mikrobával védekezhetünk a másik ellen – a védekezéshez megfelelő mikroba meghatározásához pedig a hatásmechanizmusuk, „kapcsolati hálójuk” felderítése adhatja meg a kulcsot.

A kutatáshoz a mintavételezés ugyanolyan szigorú szabályok szerint történik, mint a Nébih járványügyi célú mintavételezése és első körben a Debrecen környéki vadállományt térképezik fel, de távolabbi cél az országos adatbázis felállítása is.

A napjaink legnagyobb problémáját okozó afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése a Nébih naprakész ASP-térképe alapján pontosan lokalizálható. Az ASP vírusa iránt a házisertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus szabad körülmények között 3-5 hétig fertőzőképes.

Talajban nyáron legalább 100, télen legalább 200 napig túlél. Tetemben, vérben, húsban hónapokig megtartja fertőzőképességét.

A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények nem hatnak a sertéspestisre, hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre. További információk: portal.nebih.gov.hu

Forrás: magyarmezogazdasag.hu