Back to top

Végtelen fegyverkezésre kényszerülünk

Kutatási együttműködést kötött a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból a célból, hogy a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszert dolgozzanak ki, amely segíti majd az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

A kutatási együttműködési megállapodást október 13-án a Vadászati és Természeti Világkiállításon írta alá Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke
A kutatási együttműködési megállapodást október 13-án a Vadászati és Természeti Világkiállításon írta alá Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke
Fotó: hba
Az afrikai sertéspestis elleni védekezés az egyik legnagyobb állategészségügyi, járványtani kihívás a szakemberek számára. A vírus 2014-ben jelent meg Európában, hazánkban az első esetet 2018 áprilisában regisztrálták.

Ma az ASP 10 megyében van jelen, és ahogy azt Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke jelezte, hosszú ideig velünk is lesz, hisz a természetes terjedés megállítása szinte lehetetlen. Viszont a hazai járványügynek sikerült eddig kézben tartani a fertőzést, így a terjedése lassult és eddig hazánkban kizárólag vaddisznóban találták meg az ASP vírusát.

Azonban a hazai vaddisznóállomány tartós, afrikai sertéspestis-fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre. A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet.

Nem véletlen tehát, hogy a Nébih szívesen fogadta a debreceni kutatók megkeresését – bármi, ami akár alapkutatási szinten is segíthet a védekezésben vagy megelőzésben, azt támogatni, abban részt venni, mondhatjuk, hogy nemzetgazdasági érdek. Tudni kell ugyanis, hogy az ASP ellen nincs se gyógyszer, se vakcina, utóbbi előállítására világszerte folynak a kutatások.

Vaddisznók
Vaddisznók
Fotó: pixabay.com

A Debreceni Egyetem és a Nébih közös kutatásában a magyarországi, jelentős gazdasági értékkel bíró vadállományok átfogó vizsgálatát tervezik. Ennek során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak egyebek mellett nyál- és ürülékmintáit elemzik, s ebből megállapítják az állat emésztőrendszerének mikrobiális flóráját.

Az immunrendszer első vonalának is tartott mikrobiális flóra legszélesebb feltérképezésével azokat a módosulásokat, eltéréseket keresik, amelyek később előre jelezhetik az állomány leromlását, a fertőzésre való nagyobb kitettséget.

Az aláírók együttműködésének célja egy olyan érzékeny és költséghatékony monitoring rendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések – köztük az ASP –, továbbá az esetleges állatról emberre terjedő betegségek kimutatására, megelőzésére azáltal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását. A monitoring rendszer segíti az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.

Dr. Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa
Dr. Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa
Fotó: hba

Az aláírást követően Dr. Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa ismertette a kutatást. Mint kifejtette, kutatócsoportjuk gyakorlott haszonállatok mikrobiális flórájának a feltérképezésében, így kiterjeszthetik a „térképkészítést” a vadon élő fajokra is. Az értékek alapján nagy bizonyossággal látnak összefüggéseket például a táplálék és a mikrobiális flóra összetételének alakulása között. Egy-egy kórokozó jelenléte ugyanígy megváltoztatja a bélflórát, sőt, már kicsiny változások alapján is a mesterséges intelligenciás elemzés kimutathatja azt is, ha csak megnövekszik az esélye a fertőződésnek.

A kutató azt reméli, eredményeik használhatók lesznek a gyakorlatban – például egyik mikrobával védekezhetünk a másik ellen – a védekezéshez megfelelő mikroba meghatározásához pedig a hatásmechanizmusuk, „kapcsolati hálójuk” felderítése adhatja meg a kulcsot.

A kutatáshoz a mintavételezés ugyanolyan szigorú szabályok szerint történik, mint a Nébih járványügyi célú mintavételezése és első körben a Debrecen környéki vadállományt térképezik fel, de távolabbi cél az országos adatbázis felállítása is.

Fotó: Csatlós Norbert

A napjaink legnagyobb problémáját okozó afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése a Nébih naprakész ASP-térképe alapján pontosan lokalizálható. Az ASP vírusa iránt a házisertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP-vírus szabad körülmények között 3-5 hétig fertőzőképes.

Talajban nyáron legalább 100, télen legalább 200 napig túlél. Tetemben, vérben, húsban hónapokig megtartja fertőzőképességét.

A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények nem hatnak a sertéspestisre, hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre. További információk: portal.nebih.gov.hu

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.