Back to top

6000 sertést „dobnak ki” a munkaerőhiány miatt

Több ezer sertés kényszervágására került sor az Egyesült Királyságban, mivel a Brexit és a COVID járvány következtében nincs elég mészáros illetve vágóhídi munkás.

A sertéstartók szövetkezete, az NPA (National Pig Association) jelentette be, hogy eddig 6000 sertést kellett levágni és maradványaikat megsemmisíteni, de várhatóan még több jószágra vár hasonló sors.

A szervezet munkatársa, Lizzie Wilson elmondta, hogy a sertéseket lelőtték, majd ártalmatlanították a tetemeket – írta a farminguk.com a Sky News-ra hivatkozva. Mivel a húst a munkaerőhiány miatt nem tudják feldolgozni, ezért a tetemeket elhamvasztják, ami óriási pazarlás.

A termelők már hetekkel ezelőtt figyelmeztették a kormányt, hogy a munkaerőhiány eredményeképpen a sertéseket nem tudták eladni, így a gazdák nyakán maradtak, takarmányozásuk pedig további többletköltséget eredményezett.

Wilson arra is felhívta a figyelmet, hogy

minél tovább marad megoldatlan ez a probléma, annál több állatot kell majd megsemmisíteni, mivel a gazdák egyre kétségbeesettebbek lesznek.

A szövetkezet ugyanakkor azt is elmondta, hogy az óriási léptékű kényszervágások ellenére van pozitív előrelépés is, mivel most már a kormányzaton belül a Kabinet Iroda is közvetlenül érintett lett a krízis megoldásában.

Október elején az NPA és a sertésfeldolgozók megbeszélésen vettek részt a Tesco korábbi főnökével, Sir Dave Lewis-zal, akit a kormány nevezett ki a jelenlegi ellátásilánc béli problémák megoldására.

„Határozottan változás zajlik” – mondta az NPA vezérigazgatója, Zoe Davis a BBC Radio 4 mezőgazdasági műsorában a megbeszélés után. Sikerült elérniük, hogy a szokásos Defra (Department for Environment, Food and Rural Affairs, Környezetvédelmi, Élelmiszeripari és Vidékfejlesztési Minisztérium) értekezletre a Kabinet Irodából is érkezett résztvevő.

Sok más agrárszervezet mellett az NPA is szeretné elérni, hogy bevezessenek egy 12 hónapos úgynevezett Covid-19 helyreállítási vízumot, amivel enyhíthetnék a munkavállalói hiányt.

MMG Direkt

Mi értelme az erdőknek? Milyen szolgáltatásokat nyújt egy erdő? Lokálisan vagy globálisan vizsgáljuk a fás területeket? Hogyan lehet évszázadokra előre megtervezi a fásítási programokat? Lomniczi Gergely erdőmérnökkel, stratégiai tanácsadóval beszélgetett Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapja főszerkesztője a sokoldalú erdős területeink fontosságáról.

MMG - Direkt | Látjuk-e a fától az erdőt? Avagy mire jók az erdők? | Lomniczi Gergely, erdőmérnök

 

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb jó hír: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megszűntek a védőkörzetek

Június eleje óta nem történt újabb madárinfluenza-kitörés Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az összes védőkörzetet feloldotta ezekben a megyékben. Ezzel jelentős lépést tettünk Magyarország madárinfluenza-mentes státuszának megszerzése, valamint az exportkorlátozások feloldása felé.

Kiskutyát nem cserélünk le - ahogy a nagymamát sem

Ahol egy élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye. Sótonyi Péterrel, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorával beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője. Az egyetemre a világ 58 országából járnak hallgatók, pedig jól tudják, hogy az egyik legösszetettebb szakma egyik legnehezebb egyetemére jelentkeztek.

Kampány indul a nyári sertéshúsfogyasztás népszerűsítésére

Tíz év alatt közel 10 kilóval növekedett hazánkban az egy emberre jutó éves sertéshúsfogyasztás. A növekedésben szerepe van azoknak a fogyasztásösztönző kampányoknak is, amelyeket az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) évről évre szervez.

Először klónoztak egeret fagyasztva szárított bőrsejtekből

Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit "biztosítási kötvényként" tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket.

Vannak felfedező és „otthon ülő” kisnyulak is

Már beszámoltunk egy francia kísérletről, amelyben a nyulakat polccal felszerelt ketrecben helyezték el. Az anyaállatok a polc szintjén egy búvócsövön keresztül juthattak át egyik ketrecből a másikba, amikor az átjárást szabaddá tették. A kísérletet növendéknyulakkal is elvégezték.

Lehet-e jótékony hatása a varroa atkának?

Erre a kérdésre a méhészek gondolkodás nélkül vágják rá a választ: természetesen nem. Ez a parazita sok problémát okoz, és nemrég megjelent az utolsó kontinensen, ahol korábban még nem okozott gondot: Ausztráliában. Itt azonban a háziméh sem őshonos, és kivadult állományai komoly kompetíciót jelentenek a bennszülött méh-fajoknak.

A madárinfluenza miatt felállított megfigyelési körzeteket is feloldották a déli országrészben

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében nem történt újabb kitörés a védőkörzetek feloldása óta, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az összes megfigyelési körzetet feloldotta ezekben a megyékben. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, a járványvédelmi fegyelem lazításának korántsem jött el az ideje.

Túllőttek a célon

Világszerte nagy kihívás a hatékony védekezés a haszonnövényeket károsító állatokkal szemben. Az egyik lehetőség a kárt okozó faj ragadozóinak az alkalmazása, bár a módszer eredményességét nehéz megjósolni – ráadásul jó pár példa van rá a történelemben, hogy a jó szándék ellenére katasztrófába torkollott.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.