Back to top

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

A bemutatott borjak között láthattunk genomikai tenyészértékkel rendelkező tenyészbikajelölteket is. No, de ne szaladjunk ennyire előre! A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2021. október 1-jével 1289 taggal működik, akik közül 1174 a tehénlétszámmal rendelkező tag – a tulajdonukban 29 891 tehén található. A statisztikai adatok szerint Magyarországon jelenleg mintegy 50 ezer magyartarka tehén és annak szaporulata él. Így egyesületünk szervezettsége 60% körül mozog.

36375 Rádóci Ulanus Wave, gTE-vel rendelkező tenyészbika
36375 Rádóci Ulanus Wave, gTE-vel rendelkező tenyészbika
Fotó: Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Ellenőrzött termelésben 6014 húshasznosítású (nem fejt) és 4186 kettős hasznosítású (fejt) tehén áll, ez összesen 10 200 egyed. A tenyészbika-előállítást – az utódok teljesítménye alapján meghatározott tenyészértékbecslés szerint – a teljes magyartarka-populációra (50 ezer tehén), ennek a viszonylag kis létszámú, termelés-ellenőrzés alatt álló, adatot szolgáltató populációnak kell ellátnia.

Ahhoz, hogy megfelelő létszámú, kiváló minőségű tenyészbikaparkot tudjunk létrehozni, szükségessé vált a genomikai tenyészérték meghatározása.

Ez felgyorsítja a generációs intervallumot is, vagyis nem kell 4-5 évet várni a bikanevelő tehenek célpárosításától számítva ahhoz, hogy megtudjuk a tenyészbika-jelöltek tenyészértékét.

Figyelembe véve a vizsgálatok jelentős forrásigényét, egyesületünk nem tudta volna ilyen hatékonyan megvalósítani ez irányú elképzelését, de az Agrárminisztérium támogatásával mindez egy év alatt megvalósulhatott. Az előzetes tárgyalásokat, a mintavételek és vizsgálatok előkészítését már 2018-ban megkezdtük. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szervezésében 2019. december 8–9-én a húshasznosítású szarvasmarhát tenyésztő egyesületek közösen ellátogattak Csehországba, a Prága melletti Hradištkoba. Itt dr. Josef Kučera vezérigazgató bemutatta a Českomoravská společnost chovalelů, a.s. (Cseh-Moráviai Szarvasmarha Tenyésztő Részvénytársaság) működését, és az általuk működtetett genetikai laboratóriumot.

A társasággal 2020. szeptember 15-én szerződést is kötöttünk a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére.

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete már évek óta együttműködik a részvénytársasággal, így – mivel a két tenyésztőszervezetben végzett DNS-vizsgálatok, minták száma, SNP meghatározása növekedett – közösen, az előzetesen tárgyaltnál sokkal jobb árat tudtunk elérni. Szerződésünk értelmében a genetikai laboratórium a szőrtüszőből elvégzi a DNS meghatározását, majd az adatokat továbbküldi Németországba genomikai tenyész­értékbecslés céljából. A részvénytársaság a cseh állomány vizsgálatát is végzi, és egy közös német-osztrák-cseh adatbázisba töltik fel az adatainkat.

A Bayerische Landesanstalt für Land­wirtschaft (Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet) Grub központtal végzi a Csehországból kapott, feldolgozott adatok alapján a genomikai tenyészértékbecslést. A geno­tipizálás folyamatához a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete egyedül nem rendelkezik elegendő egyedszámmal és adattal, ezért csatlakoznunk kellett olyan szervezetekhez, akikkel szorosabb kapcsolatban vagyunk, és akiktől a hazai populáció rokontenyésztésének elkerülése érdekében tenyészbika-előállítás céljából termékenyítő anyagot vásárolunk.

Egyedeinket különböző szintű rokonsági kapcsolat köti össze.

Így Németország, Ausztria és Csehország hosszas tárgyalások után, egyszeri belépési díjjal a Magyartarka Tenyésztők Egyesületét is befogadta, felvette a közös adatbázisba, melyről 2020. december 11-én a szerződést meg is kötöttük. Ez annak is köszönhető, hogy 2004 óta működünk együtt velük a magyartarka hús-tenyész­érték­becs­lésben, és mindig pontos, megbízható, kiváló adatokat szolgáltattunk. Mindezek következtében nem kellett egyedenként a tenyész­érték­becslést megfizetnünk, hanem csak egy egyszeri belépési díjat kértek tőlünk.

Fotó: MTE adatbázis

A két alapszerződés meglétével indulhatott a mintagyűjtés. A minták mellé az egyedek adatait is ki kellett küldenünk Hradištko­ba, majd Grubba. A szükséges formátumú adatok központi adatbázisból történő legyűjtéséhez a NÉBIH volt segítségünkre. A Semper Idem Kft. a holstein-fríz fajtára kialakított DTR-rendszerét (dairy tenyésztési rendszer) bővítette magyartarkafajtára is, így az ENAR-számok és a vonalkód mellé szükséges pedigréadatokat e rendszeren keresztül már magunk is le tudjuk tölteni.

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete rendelkezett elegendő tapasztalattal a farokszőr-mintavétellel kapcsolatosan, volt nyomdai kapcsolata, akik a farokszőr- mintagyűjtés utáni csomagolásához szükséges borítékokat látták el vonalkóddal,

így szerződést kötöttünk az egyesülettel, hogy a kezdeti lépésekben segítsenek. Az általuk választott nyomda, mivel a nyomtatandó borítékok száma több ezerrel nőtt, ismételten kedvezményt adott a darabonkénti árból.

Egyesületi kollégáinkkal a termelésellenőrzött tenyészetekben megkezdtük a minták begyűjtését 2020 júliusában, valamint a tenyészetekben elindítottuk a kollégák betanítását is. Szerződés alapján a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete munkatársai voltak segítségünkre, bemutatták a mintagyűjtés fortélyait.

Eddig 9711 mintát küldtünk ki Csehországba, melyeknek a feldolgozása folyamatosan zajlik a laboratóriumban. A Csehországból Németországba kiküldött adatokból eddig 6458 egyed genomikai tenyész­értékét kaptuk vissza, melyben zömében kettőshasznosítású (fejt), nőivarú egyedek és tenyészbikajelöltek találhatók, de húshasznosítású egyedekre (nőivarú és tenyészbikajelölt) vonatkozó tenyészérték is érkezett már, mely tenyészértéket a német-osztrák arányok alapján számolták ki.

A kiküldött mintákból minden egyedre meghatározták az esetleges genetikai terheltséget, genetikai szarvtalanságot, béta-kazeint, kappa-kazeint és még nagyon sok új tenyészértéket, amit mi eddig nem számoltunk.

Ezeket az adatokat elemezték, és a magyar arányoknak megfelelően kellett átszámítani. A magyar tenyészértékbecslésben az AM-Index Kft. a kettőshasznosítású (fejt) állományokban számol tenyészértéket –kettős termelési index meghatározás (KTI), fitnesz tenyészérték meghatározás (FTI) –, a húshasznosítású (nem fejt) állományokban pedig dr. Posta János végzi a tenyészérték meghatározását (növekedési erély tenyész­érték, NET). Velük kötöttünk szerződést a kapott adatok elemzése, értelmezése és a magyar megfelelőjének kiszámítása érdekében. Az egyes országok tenyészcélja eltér egymástól (Magyarország az igazi kettős jelleget preferálja, míg a német–osztrák–cseh tenyészcél inkább tej irányába vitte el a tenyésztést), ezért az egyes résztulajdonságok súlyozása eltérő.

A megkapott kettőshasznosítású adatokból készítettünk egy táblázatot, melyből egyértelműen látszik, hogy a magyartarka tenyésztése hazánkban jó irányba halad, hiszen az évek során a genetikai előrehaladás egyértelmű. Az összevont és a tej gTÉ (genomikai tenyészérték) az évek során egyértelműen növekedett, míg a hús és izmoltság gTÉ nem romlott.

Szebbek lettek a tőgyek, és jobb lábszerkezettel állnak a tehenek az istállóban.

Farokszőrminta
Farokszőrminta
A munka nem zajlott mindig zökkenőmentesen, hiszen 2021. január 1-től a német–osztrák tenyészértékbecslés új rendszerre tért át, az úgynevezett single step tenyészértékbecslési módszerre (egylépcsős eljárás). Ez a módszer a fenotípusos genom és törzskönyvi adatokat együttesen, egy lépésben használja a becslő modellben. Ennél a módszernél elkerülhető, hogy ugyanazon állatok adatait többször is felhasználjuk, ami nem megoldott a többlépcsős eljárásban. Azonban az egylépcsős módszer nem képes integrálni a multinacionális adatbázisokat, így a nemzeti adatbázisokat úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek ennek a futtatási módnak, így ez egyes nemzetek tenyésztési metódusát szorosan össze kell hangolni. A becsült eredmények megbízhatósága a 2021. első féléves eredmények alapján várakozáson felüli. Az összesített adatbázisban jelenleg 13,5 milliárd marker-genotípus található, ami 286 ezer egyed adatiból áll össze. Ennek a futtatása adja az aktuális tenyészértékbecslési eredménytáblázatokat.

A váltás időt vett igénybe, hiszen az új módszerrel megkapott adatokat ellenőrizni kellett, így a mi genomikai tenyész­érték­adataink is később érkeztek meg.

A COVID-19 járvány is hátráltatta a munkát, volt olyan időszak, amikor Hradištkoban a cseh laboratórium a járvány okán több hétre teljesen leállt, mivel a dolgozók 80%-a megbetegedett.

Egyesületünk elnöksége és szakbizottsága június 24-én összevont elnökségi és szakbizottsági ülésen tárgyalta az eddig kapott eredményeket, dr. Komlósi István professzor előadásában hallhatott a genomikai tenyész­értékbecslésről, míg Kovács Ákostól a single step tenyészér­tékbecslési módszerről.

A munka továbbra is zajlik, folyamatos a mintagyűjtés, a szekvenálás és a tenyészér­tékbecslés; az eredményeket negyedévente kapjuk.

Dr. Füller Imre

MTE ügyvezető igazgató

Kovács-Mesterházy Zoltán

MTE tenyésztésvezető

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Ha látja az ember, hogy valami működik, lehet továbblépni

Rácz Károlyék jáki majorsága hivatalosan is mintagazdaságnak minősül, ahová mezőgazdasági szakiskolai csoportok és a mosonmagyaróvári egyetem hallgatói járnak gyakorlati ismereteket szerezni. Van is mit tanulniuk, hiszen mindhárom tulajdonos agrármérnökként végzett.

Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a kis hentesüzletek

A mikrovállalkozásként működő hentesboltok támogatásával sikerülhet megőrizni és minőségileg magasabb színvonalon hozzáférhetőbbé tenni ezeket az üzleteket - közölte dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.