Az új Közös Agrárpolitikával bevezetésre kerülő új zöld követelmények végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez. A Zöld Megállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírásával azonban az Európai Bizottság nem csak felrúgná a KAP reformról szóló politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő. Ez pedig drasztikus élelmiszer-áremelkedéshez vezethet. Az uniós zöld célok végrehajtásának az árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni.
Azonnali segítség kellene
Az Európai Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot a sertéstartókat súlytó válság enyhítése érdekében – tájékoztatott Nagy István az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.
Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek a takarmányárak és az energiaköltségek, miközben az átadási árak drasztikusan csökkentek. Ma már a leghatékonyabb gazdaságokban is veszteséges a sertéstartás, amely helyzet még rövidtávon sem tartható fenn.
A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében az érintett tagállamok képviselői kezdeményezték ennek a válságalapnak a felhasználását is gyorssegély formájában, de a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. A válságalap megnyitásához a Tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne – hangsúlyozta a tárcavezető.
Kiemelte: Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. 4 milliárd forinttal megemelték az állatjóléti támogatások keretét, a gazdák támogatott hitelt vehetnek igénybe, és az Európában elsőként elindított Krízisbiztosítási Rendszer is elérhető számukra.
Védelem a magyar méznek
Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származásjelölési előírásának felülvizsgálatára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11-i ülésén. Nagy István kiemelte: ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket. Magyarország számos alkalommal sürgette a mézkeverékek származásjelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát az elmúlt két évben. A jelenlegi gyakorlat ugyanis csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő.
– mondta Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Baranyai Mézes-Mázas Napokon, október 9-én. Május végétől a kistermelő az általa megtermelt alapterméket és abból előállított élelmiszert az egész ország területén értékesítheti a fogyasztóknak és kiskereskedelmi, illetve vendéglátó létesítményeknek. Megszűnt a bizonyos élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges külön-engedélyezési eljárás is. A FELIR-azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet. A szeptember 1-jén hatályba lépett kormányrendelet értelmében pedig a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, és 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni.
Százhatvan milliárd erdőkre
Az agráriumon belül kiemelten fontos szerepe van az erdőgazdálkodásnak, ezért csak erdőtelepítésre 160 milliárd forint támogatást nyújtott az Agrárminisztérium 2016 óta, döntő részben az elmúlt két évben – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár október 6-án Csévharaszton.
A kiemelt erdészeti tevékenység támogatására az agrártárca összesen 13 jogcímen írt ki pályázati felhívást a Vidékfejlesztési Program keretében.
A nagy érdeklődésre tekintettel a tárca a pályázatok határidejét 2022 végéig meghosszabbította, és 2023-ban is lehet majd támogatásért jelentkezni. A támogatási lehetőségek nemcsak új erdő telepítésére, de meglévők minőségének javítására, erdő-környezetvédelmi tevékenységekre és az erdőkben keletkezett károk helyreállítására is szolgálnak. Cél, hogy az ország területének 22 százalékát borító erdők területe 2030-ra 27 százalékra növekedjen.
Közel hatmilliárd vissza
Jóval a határidő előtt, október 1-jén megkezdte az uniós szintű krízistartalékba vont, de fel nem használt források visszatérítését a Magyar Államkincstár a gazdálkodók számára – közölte Nagy István agrárminiszter.
Ezt a forrást minden évben a közvetlen támogatások egy részének visszatartásával, az úgynevezett pénzügyi fegyelem mechanizmusával hozza létre az Európai Unió. A pénzügyi fegyelmi mechanizmust az egy termelőre eső összes közvetlen kifizetés 2000 eurót meghaladó összegére kellett alkalmazni és 2,906192 százalékát kellett visszatartani a termelők közvetlen támogatásából. A fel nem használt tartalék visszafizetésére október 15-éig van lehetőség a termelők részére. Az intézkedés itthon több mint 70 ezer termelőt érint, a visszatérítés összege pedig 5,8 milliárd forint.
Ismét pályázat kisüzemeknek
Eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra vagy meglévő üzem fejlesztésére lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek támogatására vonatkozó felhívás keretében, amelyre október 4-től 18-ig lehetett ismét jelentkezni.
A 15 000 eurónak megfelelő forinttámogatás 5 évre nyújtott egyösszegű átalány, amely két részletben kerül folyósításra. 75 százalékát már a támogatói okirat kiállítása után rövid idővel kiutalják. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A pénzügyi segítség fennmaradó 25 százalékát a vállalt célok végrehajtása után, a záró kifizetési kérelem benyújtásával kaphatják meg kedvezményezettek.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
