Back to top

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Az új Közös Agrárpolitikával bevezetésre kerülő új zöld követelmények végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez. A Zöld Megállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírásával azonban az Európai Bizottság nem csak felrúgná a KAP reformról szóló politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő. Ez pedig drasztikus élelmiszer-áremelkedéshez vezethet. Az uniós zöld célok végrehajtásának az árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni.

Vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között.

Nagy István: a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel
Nagy István: a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel
A mezőgazdaság hozzá fog járulni a Zöld megállapodásban foglalt célok eléréséhez, azonban ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell történnie. A 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig a Bizottság épp erre tenne javaslatot. Az újonnan bevezetésre kerülő agro-ökológiai alapprogram, az alaptámogatáshoz előírt zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, emelte ki az agrárminiszter.

Azonnali segítség kellene

Az Európai Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot a sertéstartókat súlytó válság enyhítése érdekében – tájékoztatott Nagy István az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.

Hazánk több tagállammal együtt felszólította az Európai Bizottságot, hogy éljen a felhatalmazásával, és hozzon azonnali piaci intézkedéseket, mivel az ágazati szereplőknek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük.

Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek a takarmányárak és az energiaköltségek, miközben az átadási árak drasztikusan csökkentek. Ma már a leghatékonyabb gazdaságokban is veszteséges a sertéstartás, amely helyzet még rövidtávon sem tartható fenn.

A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében az érintett tagállamok képviselői kezdeményezték ennek a válságalapnak a felhasználását is gyorssegély formájában, de a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. A válságalap megnyitásához a Tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne – hangsúlyozta a tárcavezető.

Kiemelte: Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. 4 milliárd forinttal megemelték az állatjóléti támogatások keretét, a gazdák támogatott hitelt vehetnek igénybe, és az Európában elsőként elindított Krízisbiztosítási Rendszer is elérhető számukra.

A minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot.

Védelem a magyar méznek

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származásjelölési előírásának felülvizsgálatára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11-i ülésén. Nagy István kiemelte: ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket. Magyarország számos alkalommal sürgette a mézkeverékek származásjelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát az elmúlt két évben. A jelenlegi gyakorlat ugyanis csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő.

A kistermelői rendelet módosítása és az új közétkeztetési kormányrendelet jelentősen segíti a méhészeti termékek értékesítését

– mondta Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Baranyai Mézes-Mázas Napokon, október 9-én. Május végétől a kistermelő az általa megtermelt alapterméket és abból előállított élelmiszert az egész ország területén értékesítheti a fogyasztóknak és kiskereskedelmi, illetve vendéglátó létesítményeknek. Megszűnt a bizonyos élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges külön-engedélyezési eljárás is. A FELIR-azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet. A szeptember 1-jén hatályba lépett kormányrendelet értelmében pedig a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, és 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni.

Százhatvan milliárd erdőkre

Az agráriumon belül kiemelten fontos szerepe van az erdőgazdálkodásnak, ezért csak erdőtelepítésre 160 milliárd forint támogatást nyújtott az Agrárminisztérium 2016 óta, döntő részben az elmúlt két évben – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár október 6-án Csévharaszton.

Az elmúlt két évben mintegy 4000-en nyújtottak be erdőtelepítési pályázatot, és mintegy 3600-an nyertek, amely csak az utóbbi egy hónapban 36 milliárd forintnyi támogatás jóváhagyását jelentette.

A kiemelt erdészeti tevékenység támogatására az agrártárca összesen 13 jogcímen írt ki pályázati felhívást a Vidékfejlesztési Program keretében.

A nagy érdeklődésre tekintettel a tárca a pályázatok határidejét 2022 végéig meghosszabbította, és 2023-ban is lehet majd támogatásért jelentkezni. A támogatási lehetőségek nemcsak új erdő telepítésére, de meglévők minőségének javítására, erdő-környezetvédelmi tevékenységekre és az erdőkben keletkezett károk helyreállítására is szolgálnak. Cél, hogy az ország területének 22 százalékát borító erdők területe 2030-ra 27 százalékra növekedjen.

Közel hatmilliárd vissza

Jóval a határidő előtt, október 1-jén megkezdte az uniós szintű krízistartalékba vont, de fel nem használt források visszatérítését a Magyar Államkincstár a gazdálkodók számára – közölte Nagy István agrárminiszter.

A 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelésére uniós szintű tartalékot hoztak létre.

Ezt a forrást minden évben a közvetlen támogatások egy részének visszatartásával, az úgynevezett pénzügyi fegyelem mechanizmusával hozza létre az Európai Unió. A pénzügyi fegyelmi mechanizmust az egy termelőre eső összes közvetlen kifizetés 2000 eurót meghaladó összegére kellett alkalmazni és 2,906192 százalékát kellett visszatartani a termelők közvetlen támogatásából. A fel nem használt tartalék visszafizetésére október 15-éig van lehetőség a termelők részére. Az intézkedés itthon több mint 70 ezer termelőt érint, a visszatérítés összege pedig 5,8 milliárd forint.

Ismét pályázat kisüzemeknek

Eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra vagy meglévő üzem fejlesztésére lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek támogatására vonatkozó felhívás keretében, amelyre október 4-től 18-ig lehetett ismét jelentkezni.

Nagy István arról tájékoztatott, hogy a következő benyújtásra februárban lesz lehetőség.

A 15 000 eurónak megfelelő forinttámogatás 5 évre nyújtott egyösszegű átalány, amely két részletben kerül folyósításra. 75 százalékát már a támogatói okirat kiállítása után rövid idővel kiutalják. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A pénzügyi segítség fennmaradó 25 százalékát a vállalt célok végrehajtása után, a záró kifizetési kérelem benyújtásával kaphatják meg kedvezményezettek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Felbecsülhetetlen károkat okozott a műtrágyakartellezés

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak Bige László műtrágyakartellezése - jelentette ki az agrárminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.

200 milliárd forintot is meghaladta az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági pályázati felhívásra

A digitális megoldások széleskörű alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való áttérés az agrárium előtt álló nagy feladatok egyike. Az agrárgazdaságokat ebben segítő első pályázat a napokban zárult le, amelyet várhatóan a későbbiekben több is követ – mondta el Feldman Zsolt egy agrárdigitalizációval foglalkozó szerdai konferencián.

A tönk szélén a sertéstartók

Úgy tűnik, a sertéstartóknál – és más állattartóknál is – betelik a pohár. Sokan válaszút előtt állnak, folytassák-e, vagy inkább hagyjanak fel az állattartással? Többek közt ez derült ki a MOSZ sertéstenyésztő tagozatának legutóbbi ülésén, amiről már tudósítottunk.

Határidő változás a termeléshez kötött anyatehén tartás támogatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségnél

A Nébih felhívja azon állattartók figyelmét, akik igénybe kívánják venni a 2021-es támogatási évre az anyatehéntartás támogatást, a szaporítási eseményeket legkésőbb 2021.december 31-ig be kell jelenteniük a Termékenyítési Rendszerbe (TER). Ehhez gyors és biztos megoldást jelent a Nébih által üzemeltetett webENAR felület használata.

A Magyar Bankholding együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetemmel

A Magyar Bankholding határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetemmel. Magyarország második legnagyobb bankcsoportja kiemelt figyelmet fordít a fiatal generációk edukációjára, az egyetemekkel történő szakmai partnerkapcsolatok kiépítésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére és az agrárszakma népszerűsítésére.

A Zagyvától Kékesig

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.