A körforgás méltóságteljes megnyilvánulása
Az ősz legjellegzetesebb jelensége a fák lombjának színeződése. Keserédes „csoda” ez, mert a szépsége mellett minden élőlény érzi már az újabb fokozottan stresszes időszak közeledtét. Látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.
A fáknak is jár egy kis pihenés
A legtöbb fás növény a telet mélynyugalmi állapotban tölti, ami lényegében hasonlatos ahhoz, amit a téli álmot alvó állatok tesznek, vagyis a minimumra csökkentik az életjelenségeiket. Eltávolítják azokat a szerveiket, amik veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között.
Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.
A csupaszodás jelentősége
A levelek hatalmas felületet képeznek, amelyek csak növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején illetve hóval megrakódva megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt könnyen eltörhetnének. A levelek a hűvösebb és fényszegényebb hónapokban egyébként is sokkal kisebb kapacitással tudnának működni. Jelentős kockázattal – akár kiszáradással – járna viszont a megtartásuk, mivel párologtatási felületként is szolgálnak, viszont a lehűlt földből csak kevés víz mobilizálható. A levél idővel mindenképpen „elöregedne” és képtelen lenne hatékonyan elvégezni a feladatát. Az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, sőt a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán ésszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofilt illetve a még használható anyagokat (pl. keményítőt) és megválni az elhasználódott szerveiktől. Ez lényegében egyfajta méregtelenítési eljárás is, hiszen így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.
A fák „őszülése”
A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Erre még szükség lesz, így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok. A xantofill és az antocián mindig is bennük rejtőzködtek, de a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.
A sárga levelek viszont már képtelenek elnyelni a Napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.
Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.
Minél színesebb annál erősebb
A tudósok szerint az élénk színek védekezésül is szolgálnak, mivel a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.
A levélhullás nagyon is tudatos tevékenység
A levelek lehullását egy nagyon érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Ezután már csak egy enyhe fagy, vagy egy kis lágy őszi szellő kell, hogy a levelek teljesen szabaddá válhassanak és repüljenek egyet a környéken. A lombullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, mert problémás lehet a késlekedés.
Aki túl sokáig vár, sokat kockáztat, mivel -5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik néhány extra hét lakmározáshoz jutnak így, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.
Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.
