Back to top

Különleges agrárerdészeti kísérlet folyik kongóban - klímavédelem és megélhetés egyben

Különleges és fontos kísérletek zajlanak a kongói esőerdőben: az a cél, hogy lassítsák a klímaváltozás hatásait, megőrizzék a biológiai sokféleséget, és még az ott élők is profitálhassanak mindebből.

Klímavédelmi kísérletek a kongói esőerdőben

A Kongó-medence a világ második legnagyobb esőerdejének otthona az amazonasi után, 180 millió hektárt borít be, amelynek kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaság területén van - írja az euronews. Egy olyan országén, amely önmagában akkora, mint egész Nyugat-Európa.

- A talajtól számítva 25 méteres magasságban vagyok, a fluxustornyon, amely a Kongó-medence egyedi építménye. A Yangambi terület kísérleti helyszín lett, ahol a globális felmelegedés ellen és a biodiverzitás megőrzéséért küzdenek, úgy, hogy a lakosság is profitálhasson mindebből – mondta a helyszínen az Euronews tudósítója, Laurence Alexandrowicz.

Az 55 méter magas építmény egy évvel ezelőtt csatlakozott a világ 1400 fluxustornyához. A Genti Egyetem tervezését az esőerdő közepén építették fel.

- Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy megmérjük az üvegházhatású gázok cseréjét a légkör és az erdő között.

Így folyamatosan követni tudjuk a kibocsátott és elnyelt szén-dioxid mennyiségét a Kongó-medence esőerdejében – nyilatkozta Thomas Sibret, a Genti Egyetem Congolux nevű projektjének vezetője.

A jövő erdészeti szakértőit képzik Kongóban

- Ez az erdő - sokak állításával ellentétben - nem a második, hanem az első tüdeje a bolygónak. Csak méretében a második. Biológiai és történelmi oka is van, hogy a Kongó-medence több szén-dioxidot nyel el, mint az Amazonas vagy Indonézia esőerdői – magyarázta Baudouin Michel, az erdészeti továbbképzésért felelős Eraift rektora.

A Yangambi Rezervátum volt a világ legnagyobb esőerdei kutatóállomása, amikor az ország belga fennhatóság alatt állt.

A CIFOR, vagyis a Nemzetközi Erdőkutatási Központ most a kongói hatóságokkal karöltve éleszti újra Yangambit. A közös projekt neve FORETS. Az Európai Unió és az itteni országok finanszírozzák, hogy a jövő erdészeti szakértői is megfelelő képzést kapjanak Kisanganiban, ahol az oktatás zajlik.

260 tanuló tudja Yangambiban tölteni a gyakorlatát. Van, aki gyerekeknek tart előadást, hiszen ők lesznek a következő generáció, akik az erdők védelméért tehetnek.

- A Kongói Demokratikus Köztársaság a legfontosabb környezetvédelmi helyszín Afrikában.

Ez a megoldások országa. Egy hatalmas ország óriási erdőkkel. Ez a tényező a lakosság fejlődése és a bolygó megőrzése miatt is fontos – mondta Jean Marc Chataigner, az EU kongói nagykövete.

Agrárerdészettel az erdőirtás ellen

A projekt keretein belül a kávét, a fát és egy áramot termelő biomassza erőmű építését is vizsgálják, emellett a méztermelést és az erdőirtás elleni küzdelmet is.

- Ahhoz, hogy csökkentsük az erdőirtást, az egyik megoldás az agrárerdészet. Azon belül az, hogy ösztönözzük a helyi közösségeket faültetésre, trágyázásra és faenergia előállítására

– magyarázta Olivier Mushiete, a Kongói Természetvédelmi Intézet igazgatója.

A FORETS projekt faiskolája látja el a gazdálkodókat palántákkal. A földimogyoró-ültetvény közepébe most akácot, gyorsan növő fákat ültetnek. A cél 5 millió fa elültetése és a leromlott biodiverzitás helyreállítása.

Az agrárerdészetnek a fővárostól 150 km-re keletre, a Batéké-fennsíkon lévő Ntsióban van nagy szerepe. Ezen a szavannán az Európai Unió 2013 óta támogatja a mezőgazdaság fejlesztését a homokos talajon, hogy a helyi lakosság élelemhez jusson, ezáltal lassítsák az elvándorlást.

5500 hektáron 260 család dolgozik, a területet pedig úgy alakították ki, hogy olyan feltételek legyenek, akárcsak egy termékeny erdőben.

A földeken minden gazda pálmaolajat, maniókát, gabonaféléket vagy hüvelyeseket termel, az akác, vagyis az agrárerdészet védelmező fájának árnyékában.

- Az évek során lehulló levelek felhalmozódnak és humuszréteget képeznek, az akác gyökerei pedig megkötik a nitrogént. Ez az, amitől ugyanolyan termékeny talajt kapunk, mint az erdőkben – mondta az Ntsio projekt koordinátora, Benjamin Tandala Kalenza, aki egyben helyi gazdálkodó is.

A gazdálkodók megtízszerezték jövedelmüket

Ma délelőtt megbeszélést tartottak a termésről és a termékek értékesítéséről, különös tekintettel Kinshasára, és annak 20 milliós lakosára. A vízhez a családok közös közös kutakból jutnak hozzá. Az Ntsio projekt lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy megtízszerezzék jövedelmüket.

- Megváltozott az életem, hiszen korábban vásároltam az ételt, a maniókát. Ezelőtt pénzre volt szükségem ahhoz, hogy megvegyem, de most nem kell. Kimegyek a földekre, learatom, és még keresek is vele – mesélte Judith Makasi Kazwala gazdálkodó.

Egy kivételes, Közép-Afrikában ritka faiskola látja el a gazdálkodókat az ültetvényekhez szükséges palántákkal, ahol kinshasai utcagyerekeket foglalkoztatnak.

Az agrárerdészeti területet körülvevő nagy rét tűzfalként szolgál a szavannatüzek terjedésének lassítására. Itt legelnek az üszők, akik szigorú tekintetükkel gondosan ügyelnek a helyi lakosok biztonságára is.

Forrás: 
Euronews

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.