Back to top

a’Capella: Ábrahámhegyre hangszerelve

A monori pincefalu szívében lévő KultPince kulturális eseményei, rendezvényei egyedi színfoltot jelentenek a környék életében. Azon túl, hogy a KultPince, a bor, a gasztronómia és a kultúra találkozóhelye, filmvetítéseik sok rajongót vonzanak. A kezdetek óta párosítják a bort és a gasztronómiát a filmmel, amikor is a rendezvénytermük moziteremmé változik.

Legutóbb Dunai János, az a’Capella Szőlőbirtok tulajdonosa mutatkozott be, amihez a Levél Júliához című film adta a vizuális élményt.

A Badacsonyi borvidéken 2,5-3 hektár, lássuk be, nem kiemelkedő nagyság, de kiváló lehetőség megmutatni a szőlőt termő területet – szép szóval a terroire-t –, s a borász tudását. Ebben pedig Dunai János nem ismer kompromisszumot.

Szorgalmasan tanulja a dűlőket, a fajtákat, a saját ültetvényeit. A szakma nagy öregjei szerint ez soha véget nem érő folyamat. Remélem, ő is generációs kérdést fog belőle csinálni.

De ne szaladjunk előre. Dunai János gyökereit a műszaki területen gondolta megerősíteni, így a Budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola elvégzését követően hangmérnökként tervezte további életét. Precíz, saját belső hangjaira sokat adó emberként. Nem is volt sikertelen a próbálkozás, ám valami folyamatosan megszólította. A föld, a szőlő, a bor, a maga természetességében, ugyanakkor természet felettiségében nem hagyta nyugodni. A vajúdás évekig tartott, de – a borfogyasztó társadalom megelégedésére – a döntés megszületett. Ennek köszönhetően örömmel kóstolhatjuk az a’Capella borokat.

Dunai János
Dunai János
Fotó: viniczai

Dunai János a hazai borászat asztronautája, aki nagy utat járt be, mire a fehérgalléros műszaki pályát, a fővárosi kényelmet – és az anyagi biztonságot – gumicsizmára, metszőollóra és az ábrahámhegyi pincére cserélte.

Nem volt számára elegendő a gyakorlat nyújtotta tapasztalat, újra beült az iskolapadba – hogy tudománnyal is felvértezze magát –, s borász szakmérnökként már nem csak a véletlen formálta borai karakterét, hanem tudatos alkotómunkába kezdett.

Ráadásul nem is akárhol, hanem az Ábrahámhegy és Mindszentkálla legszebb ültetvényeiben. Olyan helyeken, melyeket csak a legnagyobb tisztelettel lehet említeni. János nem csak tisztelettel, hanem alázattal és bátorsággal vegyes kíváncsisággal fordult a szakma felé. S, hozta magával a belülről jövő – ám a műszaki tanulmányai közben is megerősített – precizitást. Mindez pedig a borai minőségében mutatkozik meg.

Volt idő, amikor a fás íz miatt megjegyzést tettem az új fahordó túlzott használata. Csóválta a fejét, hitte is, nem is. Egyszer jelentkezett, hogy elkészítette az én boromat. Kiforrott, komoly egyéniséggel rendelkező, a termőhelyet magába integráló tétel készült, s készül azóta is. Hihetetlen mélységekig nyúlt le. Lenyűgözött.

Dunai János valódi ábrahámhegyi pincetulajdonos lett, ahol 2010-ben kezdődött életében az igazi kalandtúra, majd 2011 és 2012 között a monori Strázsa hegy, a Kultpince borainak arculatát is meghatározta.

Szakember a szó legnemesebb értelmében, aki együtt él a szőlővel, a borral.

Elkötelezte magát a helyi fajták mellett, így az Olasz rizling, a Rózsakő, a Zeusz, a Kéknyelű fontos szerepet kapott a vállalkozásban, akárcsak a magát otthonosan érző Rajnai rizling és Kékfrankos.

Az Ábrahámhegy szélén fekvő családi ház alatti kispince az első lépések megtételéhez, a kísérleti időszakban elegendő volt. Ki- és beszuszakolni a hordókat, a tartályokat, a mustot, nem könnyű feladat. Hasonló kihívást jelentett az érdeklődő borértők egyre növekvő száma, ma a társaságokat csak a rózsákkal övezett teraszon lehet leültetni.

Ahogyan nő a feladat, úgy formálódik az új feldolgozó és kóstoló helyiség terve. Mindezt pedig János a hegyben álmodta meg. Igazi autentikus környezetben, ami a kiváló borokat más dimenzióba helyezi. A borászati technológia is megkívánja fejlesztést, ami újabb lehetőségeket nyújt a szakember számára.

Évek alatt több poharat is volt szerencsém eltölteni Dunai János társaságában, s ezekben mindig a mögötte rejlő embert kerestem.

A szerény, mégis alaposan felkészült, tudatos, az elképzeléseihez ragaszkodó, mégsem mindenáron leigázó személyt.

Sokszor szerettem volna tudni, mi jár az ábrahámhegyi gazda fejében. Hol formálja ő a borait, s hol formálja őt a termőhely, ez az ősi mesterség. A szőlőből a lehető legjobbat hozza ki: bort készít belőle. János elindult a maga választotta úton, s hogy ez a lehető legjobb-e, mindenki meggyőződhetett, aki belekóstolt a borába.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felértékelődött a megbízhatóság

A jelenlegi gazdasági környezetben jelentősen felértékelődött a megbízhatóság. Nem új keletű dolog ez a KITE esetében, hiszen 48 éve ez határozza meg értékrendjüket. Megnyilvánul ez akkor is, ha kedvezőbbek a körülmények, ha jobb az időjárás vagy a közgazdasági feltételek előnyösebbek a gazdák számára.

Ismét BalatonBor bírálat!

Hamarosan kiderül, mely borászatok készíthetnek idén BalatonBort, illetve HegyBort! A BalatonBor az első termelői összefogásra épülő régiós bormárka Magyarországon, ezért joggal mondhatjuk, hogy „a Balaton Bora”.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Több vodka készült tavaly

Oroszországban tavaly 1,9 százalékkal több vodka készült, mint egy évvel korábban.

Ismét lehet pályázni óvoda- és iskolakertek kialakítására

Megjelent az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása, melyre óvodák, általános- és középiskolák jelentkezését várják 2022. január 30-ig. A programnak köszönhetően idén összesen 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósulhat meg - jelentette be a minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Növekvő érdeklődés az erdei iskolákban

Csaknem 9 ezren vettek részt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskoláinak programjain 2021-ben. A pandémia az elmúlt évben is hátrányosan befolyásolta az érdeklődést, de a látogatottság összességében mintegy 40 százalékkal haladta meg a 2020-as számadatokat.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.