Back to top

A történelmi Szöul falain belül élő leopárdok adhatnak segítséget a faj túléléséhez

Az amuri leopárdok a 19. században hosszú éveken át éltek együtt az emberekkel Szöul falain belül Dél-Koreában. Ezek a történelmi beszámolókon alapuló megállapítások segítségünkre lehet abban, hogy a jövőben jobban megvédhessük a veszélyeztetett nagyragadozókat és megtanuljunk együtt élni velük.

A Frontiers in Conservation Sciences új száma bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a mára kritikusan veszélyeztetett nagymacska sokkal régebben - és jóval több helyen - van jelen a városokban, mint korábban gondolták. Úgy tűnik, hogy a leopárdok kis populációi a hegyi falvaktól a megavárosokig képesek fennmaradni az ember uralta tájakon, amennyiben nem üldözik őket, van elég rendelkezésre álló táplálék és nappali búvóhely.

A UCL (Londoni Egyetem), a ZSL (Londoni Zoológiai Társaság), a Szöuli Nemzeti Egyetem Állatorvosi Főiskolája és a Norvég Természettudományi Intézet szakértői a szöuli leopárdokról szóló történelmi leírásokat tanulmányozták a 19. század végi és a 20. század eleji nyugati utazók és szöuli lakosok beszámolóiban.

Az új tanulmányuk azt jelzi, hogy Szöulban minden adott volt a leopárdok számára: szabadon kószáló, potenciális zsákmányok, például kóbor kutyák, a városon belüli elhagyott épületek, melyek nappali búvóhelyül szolgáltak, illetve a város peremén húzódó fával borított területek segítették a túlélésüket.

Az amuri leopárdok egészen az 1970-es évekig éltek Dél-Korea távoli hegyvidéki területein, de a szerzők elmélete szerint a 19. század végi, példátlanul nagy felfordulást hozó koreai társadalmi, gazdasági és politikai tényezők felgyorsíthatták pusztulásukat Szöul környékén. Az üldözésük bizonyítékát példázza, hogy a 19. század végén több korabeli nyugati látogatót is felbéreltek az országban a nagymacskák levadászására.

A kutatás vezető szerzője, Joshua Powell doktorandusz (UCL Földrajzi tanszéke és a ZSL Állattani Intézete) elmondta: "A történeti ökológia értékes eszköz, amely segít a természetvédelemmel foglalkozó tudósoknak kitölteni a veszélyeztetett fajok történelmi gazdagságáról és elterjedéséről szóló ismereteink hiányosságait. Ez azért fontos, mert így sokkal világosabb képet kaphatunk arról, hogy mit veszítettünk el, ahelyett, hogy külön-külön vizsgálnánk az elmúlt 10, 20 vagy akár 50 évet. Az amuri leopárdok dél-koreai előfordulása - és későbbi kipusztulása - tökéletes példa erre."

A leopárd (Panthera pardus) az egyik legnagyobb testű ismert ragadozó, amely képes alkalmazkodni a barátságtalan városi léthez, a fajnak ma is vannak híres városi állományai Mumbaiban (India), Nairobiban (Kenya) és Johannesburgban (Dél-Afrika).

Szöulban, ahol a téli hőmérséklet akár -20 Celsius-fokra is csökkenhet, nyáron pedig jóval a 30 Celsius-fok fölé emelkedhet, a leopárdok történelmi jelenléte jól mutatja, hogy mennyire jó az alkalmazkodó képességük.

Hang Lee, a Szöuli Nemzeti Egyetem Állatorvosi Főiskolájának munkatársa és a Koreai Tigris- és Leopárdvédelmi Alapítvány (KTLCF) alapítója elmondta: "A tanulmány azt mutatja, hogy fontos megvizsgálni az emberek és a nagymacskák együttélésének példáit urbanizált környezetben, mind térbeli, mind időbeli összefüggésben. Ezen a tanulmányon felül, amely a 19. század végére összpontosít, több mint 500 évre visszamenőleg, a 14-19. századból és az egész koreai Csoszon-dinasztia idejéből vannak feljegyzések szórványos együttélésekről Szöulban, ami azt mutatja, hogy a nagymacskák és a városi polgárok nagyon is közel élhetnek egymáshoz, ha bizonyos feltételek teljesülnek."

Világszerte a városok egyre terjeszkednek, és egyre inkább visszaszorítják a természetes környezetet és élőhelyeket. Az előrejelzések szerint a legnagyobb mértékű terjeszkedés Ázsiában és Afrikában várható, amelyek a még fennmaradt aprócska leopárd populáció elterjedési területének túlnyomó többségét adják. Az egykor Szöulban is előforduló amuri leopárdok a kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartoznak, és ma már csak egy kis területen, az orosz-kínai határ mentén élnek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.