Back to top

A növényi élet és a fény

Környezetünk egyik legfontosabb alakító tényezője a növényzet. Helyi mikroklímát képes létrehozni, mérsékli a szélsőséges hőmérsékleti hatásokat, párologtatásával egyensúlyban tartja a levegő nedvességtartalmát. Fékezi a kedvezőtlen, túl erős légmozgásokat, és előmozdíthatja vagy akadályozhatja a légáramlásokat, módosíthatja irányukat.

A vetési konkoly erős napfényben jól fejlődik
A vetési konkoly erős napfényben jól fejlődik
Befolyásolja a légmozgások által szállított anyagok (por, korom, hó, lomb stb.) felhalmozódását, lerakódását, részben kiszűri a légszennyező anyagokat, és részleges védelmet nyújt a csapadékkal szemben. Fontos szerepet tölt be zajszűrő hatásával is.

A növények a légkörből szén-dioxidot vesznek fel, és azt a Nap sugárzó energiájának felhasználásával, a levelek zöld klorofilljának segítségével szerves anyaggá alakítják, és közben oxigént termelnek. A zöld növények a Földre érkező napenergiának mindössze 1-5%-át hasznosítják: a mérsékelt öviek körülbelül 1, a trópusiak 4-5%-át.

A zöld növényzet élettani jelentősége, hogy oxigéntermelésével lehetővé tette az ember és állat megjelenését és elterjedését a Földön. Egy felnőtt ember a légzéséhez az élete folyamán körülbelül 0,3 tonna oxigént használ fel.

Hullámhossz-tartományok

Minden élőlény számára fontos a napfény és az árnyék. A napfény spektrális összetételét a táblázat mutatja.

A sugártartományból legnagyobb mértékben bizonyos hullámhosszakat használ fel a zöld levél: a fotoszintézis mechanizmusára a 630-700 nanométer hullámhosszúság körüli vörös, illetve a 430-490 nanométer körüli kékesibolya sugarak a leghatékonyabbak.

A látható fehér fény adja a természetes megvilágítást, és adja meg fény-árnyék hatás segítségével a különböző cserjék, fák és virágok kontúrjait. A rövidhullámú ultraibolya sugárzás (360 nm) szabad szemmel nem látható, de a növényi élet számára döntő fontosságú. A nap ultraibolya sugárzása földünkre ózon- (O3) rétegen keresztül érkezik, ez védi meg a növényeket, állatokat, embert a károsodástól. Ha nyáron szobanövényeket viszünk ki a kertbe, azokat ne a tűző napra, hanem növényárnyékba vagy mesterséges árnyékoló alá tegyük, még ha fényigényesek is, mert a szórt fény kedvezőbb, mint az erős napfény. Az árnyékolószerkezet fiziológiai szempontból világos legyen a fényvisszaverés miatt, és alul-felül feltétlenül legyenek rajta átszellőző légrések. A berendezést nyári időszakban a teljes napi sugárzási idő 75%-ában érje a napsütés.

Fotó: Havas Márta

A fák termelte oxigén egy részét maguk a fák használják fel élettevékenységük során. Ha gyümölcsösökben nem végezzük el szakszerűen a metszéseket, nagyon gyakran egyes hajtások (főleg a fa közepe táján) leárnyékolják egymást,

nem jut be a napfény a koronába, és létrejön a felkopaszodás jelensége. Úgy célszerű metszeni, hogy a Nap sugarai átjárhassák a lombkoronát. Így a levelek fotoszintetikus produktivitása optimális, és a gyümölcsök érésének és színeződésének is az áthatoló szórt fény kedvez.

A napsugárzás hazánkban évszakonként változik, ezért a téli időszakban pótmegvilágításra van szükség az üveg- és fóliaházakban. Télen figyelembe kell venni az üvegházhatást.

Az üvegházban

Az üvegházhatásnak a légkörben nagy mennyiségben felhalmozódó szén-dioxid gáz az egyik fő oka. A téli időszakban, amikor nagy az inszoláció, napfényes idő van, akkor az üvegházban növelni kell a hőmérsékletet, hogy a növények fotoszintézis mechanizmusa jól működjön. Borús, sötét napokon pedig csökkenteni kell a hőmérsékletet, különben a fotokémiai termékek feltorlódnak.

A fényintenzitást luxban fejezzük ki. Legalább 1000 lux fényerősségre van szükség, hogy a növények egyáltalán fotoszintetizáljanak.

Fényigényes növényeknél (szegfű, gerbera) télen az üvegházban 40-50 ezer lux fényt kell tartani, akár ciklikus megvilágítással is. Hazánkban nyáron 70-80 ezer lux fényerősség mérhető a déli órákban (Görögországban, Kaliforniában 100-120 ezer lux).

Üvegházban, fóliasátorban a pótmegvilágításhoz speciálisan erre a célra tervezett lámpák szükségesek, melyeknek spektrális összetétele megegyezik a természetes napfényével.

Árnyékot ad

Zöldítés nélkül a lapos tetők nyáron 60-80 °C-ra is fölmelegedhetnek, füvesítve viszont legföljebb 25-30 °C-ra
Zöldítés nélkül a lapos tetők nyáron 60-80 °C-ra is fölmelegedhetnek, füvesítve viszont legföljebb 25-30 °C-ra
A növényzettel borított földterület fölött különbözőképpen alakul a hőmérséklet, nyári napokon 4-8 °C körüli a különbség a napsütötte és az árnyékos részek közt, míg a kopár felületen 10-15 °C-nál is több lehet az eltérés. A lapos tetejű házak és garázsok fedésére használt anyagok a nyári tűző nap hatására 60-80 °C-ra is fölmelegedhetnek. Ha ezeket a tetőket füvesítjük, nagymértékben mérsékelhetjük a kedvezőtlen hőhatást. A füves felület maximum 25-30 °C-ra melegszik fel, ami azt jelenti, hogy a téli és nyári hőmérsékleti szélsőértékek közötti közel 100 °C-os különbséget 45-50 °C-ra mérsékelhetjük.

A fű megfelelő fejlődéséhez legalább 8-10 centiméteres talajréteg szükséges, megfelelő nedvességi viszonyok között. A fölösleges csapadékvíz, öntözővíz elvezetéséről kavicsréteggel kell gondoskodni, alatta a födémet szigetelni kell.

A talajréteg és kavicságy súlya az átlagosnál nagyobb teherbírású födémet igényel. Mindez meglehetően költségessé teszi a tetőfelület füvesítését, de hosszú távon jót teszünk vele.

A növények módosítják a fényviszonyokat, ez megnyilvánul az árnyékoló hatásban. A kertekben a szabad füves terület és a fák, bokrok által visszavert fény erősebb, mint ami a sűrű lombozatú erdőkben mérhető. Az összhang a kertekben a szabad tér és növények együttesével pihentető hatású.

Fényigényes növény az orgona
Fényigényes növény az orgona

Napernyőszerűen árnyékol a merev felépítésű, sűrű, erős ágszerkezetű fák koronája, ilyen a dió, a juhar, a vadgesztenye, a tölgy, a platán. A levéllemezek nagyságától, színétől, vastagságától függően ezek a fák mélyárnyékot adnak.

Mélyárnyékot ad még a puhafájú hárs is. Ezek a fák erős szélben jobban károsodnak, mert vázágaikban gyengén fejlett a szilárdítószövet. Rendszeres őszi káliumműtrágyázással szilárdíthatjuk a hársfák és a többi puhafájú fafaj ágait.

A laza, hajlékony ágrendszerű, mozgékony fáknál a szórt fény miatt világosabbnak, enyhébbnek hat az árnyék. A szél hatására az ágak, levelek közé behatoló fénysugarak a lombkoronában megtörnek, szétszóródnak, visszaverődnek, és változatos fény-árnyék folyamatosan ismétlődő képét mutatják. A nyírfáknál, fűzfáknál, kőrisnél, nyárfáknál ez elég gyakori.

A babérmeggy fény- és árnyékkedvelő
A babérmeggy fény- és árnyékkedvelő

Díszfáknál számos koronaforma-változatot hoztak létre a csüngő, „szomorú” változatoktól a piramis, oszlopszerű és gömbformáig. A magasban elágazó vagy ernyős lombozatú fák reggel és délután vetnek árnyékot a törzstől távolabb.

Ilyenkor közvetlen a fa alatti területet éri a kellemes napsütés. Félárnyékot kedvelő évelők ültethetők ilyen helyekre. A fenyők és a mélyen lelógó ágú vagy egészen alacsonyan elágazó fák árnyéka a törzs közelében van, csak ritkán nyúlik túl a korona szélein, ez reggel és késő délután lehetséges.

Az örökzöldeken és egyes lombos fákon a fennmaradó levél, illetve termések befolyásolják az árnyékhatást, ilyenek az akác, a lepényfa, a bálványfa termése, a szivarfa szivara, a platánok termésgömbjei. A juhar, a platán, a hárs, a bükk, a tölgy levelei nagyok, dúsak, többszörösen fedik egymást, összefüggő hűvös árnyékot adnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.

Ásó, kapa, nagy kaland: milyen ásót vagy ásólapátot vegyünk?

Az ásó vagy ásólapát alap kerti szerszám. Nincs kertrendezés nélkülük, lehetne mondani, azonban nem mindegy milyen kerti feladathoz milyen típusú ásót, ásólapátot választunk. Az éle lehet egyenes, csúcsos, a nyele műanyag vagy fa, a vége egyenes T- vagy D-nyelű. Speciális feladatokhoz pedig különleges bronzból is készülnek ásók, ásólapátok.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…

Nagy termetű bogyósok

A bogyósgyümölcsök újdonságait bemutató sorozatunkat a legnagyobbra növő fajokkal zárjuk. Az egészségtudatos táplálkozás, a különlegességek iránti igény és a klímaváltozás mind népszerűbbé teszik a színes gyümölcsöket, és lehetővé válik több mediterrán eredetű növény termesztése is.