Back to top

A hermelin

A Vadonleső Program 2009 óta gyűjti 18 növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait. A program keretében hét éve indították útnak az Év Emlőse kezdeményezést, amely során egy egész éven át tartó eseménysorozattal kívánják felhívni a figyelmet az aktuális védett vagy fokozottan védett állat fontosságára, jellemzőire. 2021-ben az Év Emlőse a hermelin lett.

Tavasztól őszig vörösesbarna ruhát visel
Tavasztól őszig vörösesbarna ruhát visel
A menyétfélék valaha fontos szerepet töltöttek be kontinensünkön, hiszen szelídített példányaik kiváló rágcsálóirtók voltak a ház körül. A kifejezetten emberkerülő hermelin a hazai menyétfélék ritka faja. Elterjedési területe hatalmas: Eurázsiában, Észak-Amerikában, a tundrán és a mérsékeltövi erdőségekben is viszonylag gyakori. Hazánk egész területén előfordul, de közel sem azonos állománysűrűségben. Óriási elterjedési területén 19 alfajt tartanak számon, különböző testmérettel. A nálunk előforduló egyedek testhossza 25-30 cm, farkuk 10-14 cm, tömegük 15-40 dekagramm. A hímek lényegesen nagyobbak a nőstényeknél.

Kifejezetten kerüli a zárt erdőségeket, akárcsak az emberi településeket. Leginkább alkonyattól hajnalig vadászik, ezért igen nehéz megfigyelni. 

Legnagyobb valószínűséggel tavak, patakok, vízelvezető csatornák mellett leshetjük meg az utódnevelés időszakában, ugyanis olyankor nappal is vadászni kényszerül, vagy ha télvíz idején az éhség kihajtja vackából, napközben is.

Télen szőre fehérre vált, ami a rejtőzködést szolgálja
Télen szőre fehérre vált, ami a rejtőzködést szolgálja
Télen fehér „szőrköntöst” visel, de a farok vége fekete, ami megmarad a nyári bundán is. Tavasztól őszig a hermelin testének felső részén a szőr vörösesbarna, a hasa továbbra is fehér. A téli és a nyári bunda egyaránt a rejtőzködést szolgálja, hiszen a mimikri az eredményes vadászat feltétele, valamint abban is segít, hogy a nagyobb ragadozók ne vegyék észre.

Hazánkban leginkább a mezei és a kószapocok állományának ingadozása befolyásolja a hermelinek egyedszámát, mert ősztől tavaszig főként pockot fogyasztanak.

A kószapockot még a vízben is üldözi, a mezei pockot pedig a hó alatt is megfogja.

Tavasztól őszig lényegesen változatosabb a tápláléka, a fiatal mezei nyúltól kezdve a talajszinten költő madarak tojásain, fiókáin át a hüllőkig, kétéltűekig, sőt a nagyobb testű ízeltlábúakig szinte mindent zsákmányol, és olykor-olykor némi növényi eredetű táplálékot is fogyaszt.

Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50000 forint.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Utazó ügynökök és neten követhető „dögcédula”

Kincskeresés GPS-szel, ládavadászatra fel! Ha kedveli a vadregényes kirándulóhelyeket, szeret túrázni és kipróbálna egy érdekes játékot, miközben járja az erdőt, a geocaching kiváló lehetőség, akár családi programnak is.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Elővigyázatosan a borsodi erdőkben!

A kullancsok jelenléte a felkészületlen túrázót akár el is tántoríthatja a szabadtéri programoktól. Ennek azonban nem kell így lennie, felkészüléssel és tájékozottsággal nem kell tartani a vérszívóktól.

Virágba borult akácerdők a Nyírségben

Ha esetleg valaki nem tudta volna eddig, hogy miért hívják „fehér akácnak” a Nyírségben leggyakoribb fafajunkat, most az erdőt járva megtapasztalhatja. Több ezer hektár akácos borult pompázatos fehér virágba térségünkben (is). Akár a Sóstói-erdőben sétálva, akár a Nagykálló Harangod környéki erdőtömböt autóval átszelve találkozhatunk ezzel az igazán gyönyörű képpel, mely az elmúlt évszázadok alatt teljesen hozzánőtt az Alföld vidékéhez.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.