Back to top

Méhészet a Buckfasti Apátságban

Ádám testvér könyve, a Méhészet a Buckfasti Apátságban 1975-ben jelent meg először angol nyelven, és több mint ötven év munkásságát öleli fel. Ahogyan a szerző fogalmaz: „Ez a könyv nem egy használati útmutató, hanem apátsági méhészkedésünk általános leírása”.

A Buckfast méhről (hazánkban legalábbis) rendkívül megoszlanak a vélemények. Azok, akik elégedettek a fajtával, azt mondják róla, hogy szelíd, kevésbé hajlamos a rajzásra és erőteljes a tavaszi fejlődése. De mi hívott létre egy keresztezések sorával mesterségesen előállított fajtát?

Egy angliai apátságból indult útjára ez a méh, ahol a Wight-sziget-kór, vagyis légcsőatkakór tombolása idején a méhek életben tartása volt a cél.

Egy elhivatott szerzetes, Ádám testvér fedezte fel, hogy két teljesen különböző méhfajta keresztezéséből ennek a fertőzésnek ellenálló méhek születtek. Ez a felismerés indította el azon az úton, amelynek során bámulatos eredményeket ért el a méhtenyésztés terén. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1974-ben a német miniszterelnöktől megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjét, a világ legfontosabb méhészeti szaktekintélyeként.

Ádám testvér, azaz Karl Kehrle a németországi Mittelbiberachban született 1898-ban. Édesanyja kérésére került a buckfasti apátságba 1910-ben. Öt évvel később áthelyezték az apátság méhészetébe, amelynek irányítását 1919-ben vette át, sok-sok gonddal.

Kitartó munkával, újítások egész sorával felépített egy rendkívül hatékony méhészetet. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan kutatta a világ méhfajtáit, számtalan leírást készített róluk, és tenyésztőmunkája során felhasználta őket, amin keresztül páratlanul átfogó képet kapott az egyes fajtákról és a bennük rejlő lehetőségekről.

Az utazásai során begyűjtött mintákkal nagyban hozzájárult ahhoz, ahogy ma ismerjük az adott alfajok területi elhelyezkedését, illetve amilyen módon ma azonosítjuk az adott alfajokat külső jegyek alapján. „Ádám testvér megfelelően konzervált és felcímkézett, értékes gyűjteménye adta a Frankfurti Egyetem Ober­urseli Méhkutató Intézet alaktani adatbázisának alapját, ami több mint 1300 méhmintából állt, melyek a későbbi hibridizáció következtében (pl.: Izrael és Törökország méhei) többé már nem elérhetők. Az ezzel a terjedelmes gyűjteménnyel végzett vizsgálatok eredménye az 1987. év végéig publikálandó »A mézelő méhek biogeográfiája és rendszertana« című könyv” (Friedrich Ruttner).

A Méhészet a Buckfasti Apátságban összefoglalja, hogy az apátság méhészete honnan hová jutott az 1900-as években, hogyan alakult ki az a méhészeti technológia, amely akár napjainkban is megállná a helyét. Kiemeli a méhanyák és tenyésztésük jelentőségét. Ádám testvér egy teljes fejezetet szentelt annak, hogy bemutassa az apátság méhészetének fő mozgatórugóit. Egy professzionális méhészet mindennapjait meghatározó alapelveket ismerhetünk meg, jól érthető okfejtéssel alátámasztva minden állítást, ahol egyértelműen körvonalazódik, hogy a hatékonyságé a főszerep.

Részletesen leírja a buckfasti méhészeti szezont, és azt, ami sikerességük kulcsa: a tenyésztést és méhanyanevelést.

„Felismerve a tenyésztésben rejlő tartós és folyamatos fejlődés lehetőségét és annak a méhészet gazdaságosságára gyakorolt pozitív hatását, a legnagyobb hangsúlyt mindig is a tenyésztésre fektettük.”

Ennek a tenyésztésnek az eredménye a Buckfast méh, amelynek fejlődését Ádám testvér sosem tekintette befejezettnek, inkább „még megbízhatóbb keresztezések és variációk létrehozásának alapjaként” tekintett rá.

1986-ban, a negyedik kiadás megjelenésekor már tisztán látszik, hogy az apátság módszerei kiállták az idő próbáját, így nem túlzás azt állítani, hogy a Gazsó Imre fordításában nemrégiben megjelent magyar nyelvű kiadás hiánypótló a hazai szakirodalomban.

Gazsó Imre főállású méhész Jánossomorján, korábban évekig Dublinban élt, ott tanult meg kiválóan angolul. A méhészeti szempontból kevésbé mozgalmas téli időszakokban fordította Ádám testvér művét. Látta, hogy az embereket érdekli a Buckfast méh, és az azt körülvevő tények és mítoszok. Egyik célja a fordítással, hogy tisztázza a tévhiteket ezzel a méhfajtával kapcsolatban. A magyar nyelvű kiadás különlegessége, hogy tartalmazza Ádám testvér életrajzát is, aminek a segítségével még közelebb kerülhetünk egy hatalmas életmű megismeréséhez.

Ennek a könyvnek nemcsak azoknak a méhészeknek a polcain van ott a helye, akik rokonszenveznek a Buckfast méhvel, hanem azokén is, akik szerint fontos a nyitott szemlélet és az újításokra való hajlandóság.

Ádám testvér széles látókörű szakemberként felismerte azokat a pontokat, amelyeken változtatni kellett, akár úgy, hogy teljesen szembement azzal, amit mindenki szerint a józan ész diktált volna. Újításaival teljesen megreformálta a méhészkedést, és az évek során mindvégig arra törekedett, hogy tovább tökéletesítse módszereit és méheit. Szerette és csodálta azt a változatosságot, amely alapja lehetett egy tökéletesebb méh létrehozásának.

„Személy szerint a méhészet legvonzóbb szegletének tartom a méhekkel való napi kontaktust, minden egyes család kibontakozó egyéniségének szemlélését, az alfajok közti eltéréseket, a változó tulajdonságaikban és viselkedésmintáikban rejlő számtalan nüanszot” – Ádám testvér.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Sok méz termett a vajdaságban

Az akác is jól mézelt, 15–20 kilogrammot adott a palicsi homokvidék erdeiben. Az akác elvirágzását követően a selyemfű (vaddohány) is szépen ontotta a nektárt. Aztán a Fruška Gora erdeiben 10 kilogramm hársmézet pergettek ki. Török Attila és neje, Erzsébet családi vállalkozásban foglalkoznak méztermeléssel, 30 éve.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Poszméhek helyett MI-vezérlésű robot

Ez még nem egy disztópikus szcenárió, hanem csak a megtépázott ausztrál ökoszisztémát védő futurisztikus fejlesztés.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Ausztriában nőtt a méhcsaládok száma

Ausztriában ismét nőtt a méhcsaládok száma - számol be a hírről az Osztrák Mezőgazdasági Minisztérium és a közmédia.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.