Back to top

Méhészet a Buckfasti Apátságban

Ádám testvér könyve, a Méhészet a Buckfasti Apátságban 1975-ben jelent meg először angol nyelven, és több mint ötven év munkásságát öleli fel. Ahogyan a szerző fogalmaz: „Ez a könyv nem egy használati útmutató, hanem apátsági méhészkedésünk általános leírása”.

A Buckfast méhről (hazánkban legalábbis) rendkívül megoszlanak a vélemények. Azok, akik elégedettek a fajtával, azt mondják róla, hogy szelíd, kevésbé hajlamos a rajzásra és erőteljes a tavaszi fejlődése. De mi hívott létre egy keresztezések sorával mesterségesen előállított fajtát?

Egy angliai apátságból indult útjára ez a méh, ahol a Wight-sziget-kór, vagyis légcsőatkakór tombolása idején a méhek életben tartása volt a cél.

Egy elhivatott szerzetes, Ádám testvér fedezte fel, hogy két teljesen különböző méhfajta keresztezéséből ennek a fertőzésnek ellenálló méhek születtek. Ez a felismerés indította el azon az úton, amelynek során bámulatos eredményeket ért el a méhtenyésztés terén. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1974-ben a német miniszterelnöktől megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjét, a világ legfontosabb méhészeti szaktekintélyeként.

Ádám testvér, azaz Karl Kehrle a németországi Mittelbiberachban született 1898-ban. Édesanyja kérésére került a buckfasti apátságba 1910-ben. Öt évvel később áthelyezték az apátság méhészetébe, amelynek irányítását 1919-ben vette át, sok-sok gonddal.

Kitartó munkával, újítások egész sorával felépített egy rendkívül hatékony méhészetet. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan kutatta a világ méhfajtáit, számtalan leírást készített róluk, és tenyésztőmunkája során felhasználta őket, amin keresztül páratlanul átfogó képet kapott az egyes fajtákról és a bennük rejlő lehetőségekről.

Az utazásai során begyűjtött mintákkal nagyban hozzájárult ahhoz, ahogy ma ismerjük az adott alfajok területi elhelyezkedését, illetve amilyen módon ma azonosítjuk az adott alfajokat külső jegyek alapján. „Ádám testvér megfelelően konzervált és felcímkézett, értékes gyűjteménye adta a Frankfurti Egyetem Ober­urseli Méhkutató Intézet alaktani adatbázisának alapját, ami több mint 1300 méhmintából állt, melyek a későbbi hibridizáció következtében (pl.: Izrael és Törökország méhei) többé már nem elérhetők. Az ezzel a terjedelmes gyűjteménnyel végzett vizsgálatok eredménye az 1987. év végéig publikálandó »A mézelő méhek biogeográfiája és rendszertana« című könyv” (Friedrich Ruttner).

A Méhészet a Buckfasti Apátságban összefoglalja, hogy az apátság méhészete honnan hová jutott az 1900-as években, hogyan alakult ki az a méhészeti technológia, amely akár napjainkban is megállná a helyét. Kiemeli a méhanyák és tenyésztésük jelentőségét. Ádám testvér egy teljes fejezetet szentelt annak, hogy bemutassa az apátság méhészetének fő mozgatórugóit. Egy professzionális méhészet mindennapjait meghatározó alapelveket ismerhetünk meg, jól érthető okfejtéssel alátámasztva minden állítást, ahol egyértelműen körvonalazódik, hogy a hatékonyságé a főszerep.

Részletesen leírja a buckfasti méhészeti szezont, és azt, ami sikerességük kulcsa: a tenyésztést és méhanyanevelést.

„Felismerve a tenyésztésben rejlő tartós és folyamatos fejlődés lehetőségét és annak a méhészet gazdaságosságára gyakorolt pozitív hatását, a legnagyobb hangsúlyt mindig is a tenyésztésre fektettük.”

Ennek a tenyésztésnek az eredménye a Buckfast méh, amelynek fejlődését Ádám testvér sosem tekintette befejezettnek, inkább „még megbízhatóbb keresztezések és variációk létrehozásának alapjaként” tekintett rá.

1986-ban, a negyedik kiadás megjelenésekor már tisztán látszik, hogy az apátság módszerei kiállták az idő próbáját, így nem túlzás azt állítani, hogy a Gazsó Imre fordításában nemrégiben megjelent magyar nyelvű kiadás hiánypótló a hazai szakirodalomban.

Gazsó Imre főállású méhész Jánossomorján, korábban évekig Dublinban élt, ott tanult meg kiválóan angolul. A méhészeti szempontból kevésbé mozgalmas téli időszakokban fordította Ádám testvér művét. Látta, hogy az embereket érdekli a Buckfast méh, és az azt körülvevő tények és mítoszok. Egyik célja a fordítással, hogy tisztázza a tévhiteket ezzel a méhfajtával kapcsolatban. A magyar nyelvű kiadás különlegessége, hogy tartalmazza Ádám testvér életrajzát is, aminek a segítségével még közelebb kerülhetünk egy hatalmas életmű megismeréséhez.

Ennek a könyvnek nemcsak azoknak a méhészeknek a polcain van ott a helye, akik rokonszenveznek a Buckfast méhvel, hanem azokén is, akik szerint fontos a nyitott szemlélet és az újításokra való hajlandóság.

Ádám testvér széles látókörű szakemberként felismerte azokat a pontokat, amelyeken változtatni kellett, akár úgy, hogy teljesen szembement azzal, amit mindenki szerint a józan ész diktált volna. Újításaival teljesen megreformálta a méhészkedést, és az évek során mindvégig arra törekedett, hogy tovább tökéletesítse módszereit és méheit. Szerette és csodálta azt a változatosságot, amely alapja lehetett egy tökéletesebb méh létrehozásának.

„Személy szerint a méhészet legvonzóbb szegletének tartom a méhekkel való napi kontaktust, minden egyes család kibontakozó egyéniségének szemlélését, az alfajok közti eltéréseket, a változó tulajdonságaikban és viselkedésmintáikban rejlő számtalan nüanszot” – Ádám testvér.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Megtartani minden áron - Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás 2022

A szervezők úgy döntöttek, hogy a 2022-es SIA mezőgazdasági kiállítást az eredetileg tervezett időpontban, 2022. február 26. és március 6. között, a COVID helyzet ellenére is megtartják.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Befejeződött a LABOR rendszer fejlesztése

A 2022. január 1-jén átadott utolsó funkciókkal lezárult az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszer kialakítása és üzembe helyezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2021. július 1-jétől több lépcsőben hajtotta végre az ágazat ügyviteli rendszerének átvezetését a digitális térbe.