Back to top

GoPro a rénszarvasokon

Az alaszkai rénszarvasok, vagy más néven karibuk táplálkozásáról eddig viszonylag keveset tudtunk. Azonban a legújabb technológiának köszönhetően fény derült rá, hogy miből mennyit fogyasztanak ezek a sarkkörön élő patások.

A klímaváltozás miatt megváltozik a sarkkör flórájának összetétele. Ha tudjuk, hogy az ott élő növényevők mivel táplálkoznak, akkor azt is megjósolhatjuk, hogyan hat majd rájuk ez a változás hosszútávon.

A karibuk nagy területeket járnak be, és gyorsan mozognak, így nehézkes terepi megfigyelésekkel vizsgálni a táplálkozásukat. Az összegyűjtött ürülékmintákból is lehet következtetéseket levonni, ám ezek sem mindig szolgálnak pontos adatokkal - számol be az arctictoday.com.

Most azonban egy új lehetőség adódott a patások megfigyelésére: nyakörvre szerelt kamerákkal a állatok maguk „árulják el”, mivel töltik napjaikat.

Egy nemrég közzétett tanulmány olyan GPS-el ellátott, nyakörvre szerelt kamerák felvételeit értékelte ki, mely a Fortymile rénszarvascsorda tagjai „készítettek”. Ez a csorda főleg Alaszka keleti részén mozog, de a kanadai Yukon territóriumra is átnyúlik az élőhelyük. A csorda mérete nagyon változatos volt az elmúlt évszázadban, de a legutóbbi becslések szerint 84 ezer egyed alkotja.

A kamerákat 30 felnőtt tehénre szerelték fel 2018 és 2019 nyarán. Az eszközöket úgy tervezték meg, hogy nyár végén leessenek, és jelet küldjenek a tudósoknak a pozíciójukról, így hozzájuthatnak az értékes felvételekhez.

Több, mint 18 ezer videót elemeztek a kutatók, melyen nem csak a táplálkozás tényét örökítette meg – mely a felvételeknek kb. 43,5 százaléka – hanem azt is, hogy mit ettek az állatok.

Ahogy várták, az karibuk étrendje igen változatos volt, azonban érdekes mintázatot mutatott: nyáron látványosan átváltottak a zuzmókról a cserjékre

– írják a tudósok az Ecology and Evolution című tudományos lapban megjelent publikációjukban.

A GPS-enabled collar camera shows caribou eating habits

"Azt hiszem, eddig nem igazán értettük a zuzmók és a cserjék közötti kompromisszumot" -mondta Libby Ehlers, a Montanai Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Ugyan a Fortymile projekt keretében vizsgálták az állatok ürülékét is, a cserjefogyasztás eszerint nem volt olyan jelentős, mint ahogy a videók bizonyítják. Ennek oka, hogy a levelek könnyebben emészthetők.

Ez a felfedezés akár reményteli is lehet, hiszen a klímaváltozással a fásszárú növények egyre északabbra nőnek, a sarkkörön jelentős cserjésedés figyelhető meg.

A karibuk számára ezek a cserjék tápanyagban gazdagok, a levelek fehérjetartalma magas, különösen a fűzfélék esetében – melyet az állatok igen kedvelnek. Ez különösen a nőstények számára fontos, melyek utódot nevelnek, mondta el Ehlers.

„Az energiaigényük nagyon magas. mindössze egy rövid két hónapos időablakuk van arra, hogy annyi cserjefélét és tápanyagdús élelmet fogyasszanak, amennyit csak tudnak” – tette hozzá.

Ha a cserjék jók a karibuknak, akkor azt hihetnénk, hogy a fásszárúak térhódítása észak felé a melegedő sarkkörön kevesebb aggodalomra ad okot.

Azonban ezek a fásszárúak csak egy bizonyos pontig hasznosak az állatoknak, mutatott rá Ehlers. A növények természetes védekezési módja a legelésre, hogy tannint termelnek, mely egy toxikus vegyület. Korábbi tanulmányok bebizonyították, hogy a tannin nagy mennyiségben fogyasztva gátolja a fehérjék felszívódását a karibuknál és más legelő állatoknál, beleértve a haszonállatokat is.

Kyle Joly, nemzeti parki vadbiológus és a tanulmány társszerzője szerint a több cserje jelenléte jó és rossz hatással is van a rénszarvasokra.

Ugyan a nyári magas fehérjebevitel segíti az állatok túlélését, azonban a cserjék kiszorítják a zuzmókat, mondta Joly. Ráadásul a lombhullató cserjék, mint a fűzfélék ősszel olyan avarréteget képeznek a talajon, mely káros a zuzmókra.

Ugyan a karibuk a zuzmóktól a gombákon át a cserjékig számos dolgot fogyasztanak, a hosszú téli hónapokban elsősorban a zuzmóktól függ a túlélésük.

A másik probléma, amire a videók rámutattak, az a vérszívó rovarok okozta zavarás.

Amíg a rénszarvasok idejük nagyjából felét táplálkozással töltötték, amennyiben nem voltak rovarok a közelben, addig a vérszívók zavarása ezt az időt 10 százalékra csökkentette. A rovarok rendszerint júliusban kezdtek megjelenni a videók tanúsága szerint.

„Nem esznek olyan sokat, és többet mozognak” -mondta Ehlers.

A karibukkal foglalkozó tudósok aggódnak a rovarok elszaporodása miatt, amely várhatóan csak rosszabb lesz, ahogy melegszik a klíma. Különösen aggodalomra ad okot a nőstények szemszögéből, melyeknek meg kell elleni és felnevelni a borjaikat, majd felhízni az elkövetkező télre. „

Minél kevesebb időt töltenek a cserjék legelésével a rovarok zavarása miatt, annál kevésbé tudnak lépést tartani az energiaigényük kielégítésével”

– tette hozzá Ehlers.

A nyakörvkamerák használata nagytestű emlősökön viszonylag új keletű, de az ilyen projektek értékes információkat szolgáltattak a táplálkozásról, viselkedésről, szaporodásról, időjárási viszonyokról és más témákról.

Alaszkában két másik nagy karibucsordánál is folynak nyakörv-kamerás vizsgálatok. A nyugati sarkvidéki csordában nemrég helyeztek el kamerákat az állatokon, és az eredmények pár éven belül várhatóak - mondta Joly. Egy másik projekt, amely az Arctic National Wildlife Refuge területét használó Porcupine csordában élő állatokon elhelyezett kamerákat vizsgálja, már valószínűleg a felvételek kielemzésénél tart.

A kamerák használatának egyik korlátja a költség. Joly szerint

minden egyes nyakörvkamera több ezer dollárba kerül, ezért csak kevés állatot lehet felszerelni velük;

a nyugati sarkvidéki csordában kezdetben 18 nyakörvvel ellátott karibu volt, de ez a szám tavaly nyáron 14-re csökkent, miután néhány állat elpusztult - mondta. Emellett minden kamera rengeteg felvételt készít, amelyek vizsgálata hosszú időt vesz igénybe - mondta.

Joly szerint csak a tehenekre szereltek fel nyakörvkamerákat. A bikák azért jelentenek problémát, mert a nyakuk megvastagszik a szaporodási időszakban, majd utána újra lefogynak, és elveszítik az agancsukat is, így a nyakörvek lecsúszhatnak - mondta.

Forrás: 
arctictoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Hígtrágya a miniszternek - gazdatüntetés Hollandiában

„Ideológiai alapon zárnátok be és sajátítanátok ki a farmjainkat!” Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett több tízezer gazdálkodó Hollandia hét pontján még a múlt héten, hogy tiltakozzék a kormány nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen. Az ország különböző részein, az autópályákon tiltakoztak a gazdák, több helyütt szénabálák égetésével.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.