Back to top

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

A tanulmány címe figyelemfelkeltő: „Pollenszerű enzimtartalmú részecskékkel a beporzók szerves foszforészter-mérgezésének megelőzésére”. Hű, ez nagyszerű, mert akkor hamarosan a piretroid-, neonikotinoid-, valamint a keverékekben méhveszélyes gombaölő szerek stb. okozta mérgezés is megelőzhető lesz. Méhekre veszélyes mérgek ellen ellenmérgekkel, milyen egyszerű! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe!

Komolyra fordítva a szót: közismert, hogy a kultúrnövények különféle kártevői ellen növényvédő szerekkel védekeznek.

Mára már bebizonyosodott, hogy ezek mérgező hatása előkelő helyet foglal el azoknak a tényezőknek, stresszfaktoroknak a listáján, amelyek veszélyt jelentenek a beporzókra, köztük a poszméhekre és a mézelő méhre.

A rovarölő szerek egyik fontos csoportját alkotják az úgynevezett szerves foszforészterek, amelyek világviszonylatban az összes rovarölőszer-eladás harmadát jelentik, és erősen mérgezőek a méhekre. (Használatuk az Európai Unióban erősen korlátozott, gyakorlatilag tilos. Az egyik széles körben használt foszforészter hatóanyagot, a klórpirifoszt 2020-ban tiltották be.)

A Minglin Ma vezette kutatócsoport (Cornell University) stratégiája abban állna, hogy a méheket és egyéb beporzókat ellenméreggel kellene méregteleníteni, amelyet be lehetne építeni az eleségükbe. A foszforészterek esetében ez egy foszfo-tri-eszteráz enzim lenne, amely ezeket a mérgeket ártalmatlan összetevőikre képes lebontani.

Az első gond viszont az volt, hogy a méhek savas emésztőrendszere gátolja ezeknek az enzimeknek a működését.

A kutatók kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével be tudják építeni a bontóenzimeket olyan mikrorészecskékbe, kapszulákba, amelyek mind nagyságra, mind pedig formára nagyon hasonlítanak a virágporszemekre, és a bélben képesek tartósan hatva közömbösíteni a méreganyagot.

A 8 mikrométer átmérőjű részecskék kalcium-karbonátból – mészből – állnak, és zselatin hozzáadásával tartják meg a formájukat. A kalcium-karbonátot a méhek egyrészt könnyen felveszik, másrészt olcsó előállítani a készítményt akár nagy mennyiségben is. Az anyag savlekötő képessége megvédi az enzimet a savas közegtől. Amikor a fölvett virágporból a méh szervezetében felszabadul a rovarölő szer, az áthalad a mikrokapszula pórusain, ahol a foszfo-tri-eszteráz enzim közömbösíti a veszélyes mérget.

A kutatók ötven poszméhből álló kis állományt etettek malationnal, egy méhekre veszélyes foszforészterrel. A rovarölő szerrel és cukorszörppel etetett méhek napokon belül elpusztultak.

A kapszulázott ellenméreggel és a méreggel párhuzamosan etetett csoportban viszont életben maradtak.

A vezető kutató szerint az ellenméreggel készített mikrokapszulákat könnyen be lehetne etetni, és ezáltal megelőzni a mérgezést vagy megvédeni akár a méhcsaládokat is.

„Be lehet keverni akármibe, amivel a méheket etetik, pollenpogácsába, folyékony szirupba, és mintegy takarmány-kiegészítőt lehet használni” – nyilatkozta a kutató. Munkatársaival a termék forgalmazására már céget is alapítottak Beemunity néven.

Közben az ismert „méhvédő” brit ökológus, Dave Goulson is megszólalt, és kétségeit fejezte ki afelől, hogy a módszer beválhat, és elterjedhet a mézelő méhek és különösen a poszméhek esetében. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a szabadon élő méhekhez és egyéb beporzókhoz el lehetne juttatni ezeket a kapszulákat” – mondta. Hozzátette továbbá, hogy

az ellenmérgek rendelkezésre állása bocsánatos bűnné tenné a méhekre veszélyes növényvédő szerek használatát, és megengedőbbé tenné a hatóságokat is a malation és más kémiai szerek engedélyezésénél, amelyek erősen mérgezőek az élő szervezetekre, beleértve az embert is.

Napjainkban az alacsony dózisú, halálos adag alatti, úgynevezett szubletális méreghatások felderítése, szabályozása van már napirenden. Jobban meg kell ismernünk a méhek immunrendszerére, a fiasítás életképességére, az anya petézőképességére stb. gyakorolt mérgező hatásokat.

Megjegyezzük: a tengerentúlon szabadalmaztatták már azt a módszert is, amely génszerkesztéssel növényvédő szereknek ellenálló méheket (génmódosított méhek) hozott volna létre.

Azaz nyugodtan lehetne használni méhekre veszélyes méreganyagokat, mert a génmódosított méhek nem pusztulnának. És a többi élőlény? És az emberiség…?

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.