Back to top

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

A tanulmány címe figyelemfelkeltő: „Pollenszerű enzimtartalmú részecskékkel a beporzók szerves foszforészter-mérgezésének megelőzésére”. Hű, ez nagyszerű, mert akkor hamarosan a piretroid-, neonikotinoid-, valamint a keverékekben méhveszélyes gombaölő szerek stb. okozta mérgezés is megelőzhető lesz. Méhekre veszélyes mérgek ellen ellenmérgekkel, milyen egyszerű! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe!

Komolyra fordítva a szót: közismert, hogy a kultúrnövények különféle kártevői ellen növényvédő szerekkel védekeznek.

Mára már bebizonyosodott, hogy ezek mérgező hatása előkelő helyet foglal el azoknak a tényezőknek, stresszfaktoroknak a listáján, amelyek veszélyt jelentenek a beporzókra, köztük a poszméhekre és a mézelő méhre.

A rovarölő szerek egyik fontos csoportját alkotják az úgynevezett szerves foszforészterek, amelyek világviszonylatban az összes rovarölőszer-eladás harmadát jelentik, és erősen mérgezőek a méhekre. (Használatuk az Európai Unióban erősen korlátozott, gyakorlatilag tilos. Az egyik széles körben használt foszforészter hatóanyagot, a klórpirifoszt 2020-ban tiltották be.)

A Minglin Ma vezette kutatócsoport (Cornell University) stratégiája abban állna, hogy a méheket és egyéb beporzókat ellenméreggel kellene méregteleníteni, amelyet be lehetne építeni az eleségükbe. A foszforészterek esetében ez egy foszfo-tri-eszteráz enzim lenne, amely ezeket a mérgeket ártalmatlan összetevőikre képes lebontani.

Az első gond viszont az volt, hogy a méhek savas emésztőrendszere gátolja ezeknek az enzimeknek a működését.

A kutatók kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével be tudják építeni a bontóenzimeket olyan mikrorészecskékbe, kapszulákba, amelyek mind nagyságra, mind pedig formára nagyon hasonlítanak a virágporszemekre, és a bélben képesek tartósan hatva közömbösíteni a méreganyagot.

A 8 mikrométer átmérőjű részecskék kalcium-karbonátból – mészből – állnak, és zselatin hozzáadásával tartják meg a formájukat. A kalcium-karbonátot a méhek egyrészt könnyen felveszik, másrészt olcsó előállítani a készítményt akár nagy mennyiségben is. Az anyag savlekötő képessége megvédi az enzimet a savas közegtől. Amikor a fölvett virágporból a méh szervezetében felszabadul a rovarölő szer, az áthalad a mikrokapszula pórusain, ahol a foszfo-tri-eszteráz enzim közömbösíti a veszélyes mérget.

A kutatók ötven poszméhből álló kis állományt etettek malationnal, egy méhekre veszélyes foszforészterrel. A rovarölő szerrel és cukorszörppel etetett méhek napokon belül elpusztultak.

A kapszulázott ellenméreggel és a méreggel párhuzamosan etetett csoportban viszont életben maradtak.

A vezető kutató szerint az ellenméreggel készített mikrokapszulákat könnyen be lehetne etetni, és ezáltal megelőzni a mérgezést vagy megvédeni akár a méhcsaládokat is.

„Be lehet keverni akármibe, amivel a méheket etetik, pollenpogácsába, folyékony szirupba, és mintegy takarmány-kiegészítőt lehet használni” – nyilatkozta a kutató. Munkatársaival a termék forgalmazására már céget is alapítottak Beemunity néven.

Közben az ismert „méhvédő” brit ökológus, Dave Goulson is megszólalt, és kétségeit fejezte ki afelől, hogy a módszer beválhat, és elterjedhet a mézelő méhek és különösen a poszméhek esetében. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a szabadon élő méhekhez és egyéb beporzókhoz el lehetne juttatni ezeket a kapszulákat” – mondta. Hozzátette továbbá, hogy

az ellenmérgek rendelkezésre állása bocsánatos bűnné tenné a méhekre veszélyes növényvédő szerek használatát, és megengedőbbé tenné a hatóságokat is a malation és más kémiai szerek engedélyezésénél, amelyek erősen mérgezőek az élő szervezetekre, beleértve az embert is.

Napjainkban az alacsony dózisú, halálos adag alatti, úgynevezett szubletális méreghatások felderítése, szabályozása van már napirenden. Jobban meg kell ismernünk a méhek immunrendszerére, a fiasítás életképességére, az anya petézőképességére stb. gyakorolt mérgező hatásokat.

Megjegyezzük: a tengerentúlon szabadalmaztatták már azt a módszert is, amely génszerkesztéssel növényvédő szereknek ellenálló méheket (génmódosított méhek) hozott volna létre.

Azaz nyugodtan lehetne használni méhekre veszélyes méreganyagokat, mert a génmódosított méhek nem pusztulnának. És a többi élőlény? És az emberiség…?

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

A fekete tea fogyasztása csökkentheti a halálozási kockázatot

A zöld tea régóta hírnevet szerzett az egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, a kutatások sokkal vegyesebbek a fekete teával kapcsolatban. Maki Inoue-Choi, a National Cancer Institute epidemiológusa szerint az egyik probléma az, hogy a teával és a halálozással kapcsolatos kiterjedt megfigyelési vizsgálatok olyan országokra összpontosítottak, mint Japán vagy Kína – ahol a zöld tea népszerűbb.