Back to top

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Az iskolakert mozgalmat 2018 őszén karolta fel az Agrárminisztérium, a következő évben pedig meghirdették az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot. Mi ösztönözte a létrehozását, és milyen volt a fogadtatása?

László Tibor Zoltán: A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak
László Tibor Zoltán: A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak
Fotó: Fekete István/Agrárminisztérium
László Tibor Zoltán: Az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programja között kiemelten fontosnak tartja az iskolakert-fejlesztési programot, bízva abban, hogy egyre többen felismerik zöldfelületeink, kertjeink jelentőségét. Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program célja, hogy a környezettudatos szemlélet átadásával felkészítse a fiatalokat az előttünk álló környezeti kihívásokra, hogy azokra naprakész információkkal, tapasztalatokkal felvértezve nagyszerű lehetőségként tekintsenek.

A program hozzájárul ahhoz, hogy az abban résztvevő óvodások és iskolások megtanulják környezetük helyes és tudatos használatát.

Nagyon népszerű a program, az eddigi három ütemében összesen 167 intézmény és legalább 20 000 gyermek érintett.

Ebben a pályázati szakaszban hány intézmény és mekkora támogatási összegre számíthat? A nyertesek kitől és milyen segítséget kapnak?

L.T. Z.: Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemében a pályázók közül a bírálók 120 intézményt választanak ki. A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak. A támogatott 120 intézmény egy delegáltja 30 órás akkreditált „iskolakert alapozó” pedagógus-továbbképzésben részesül, továbbá az intézmény számára mind kertészeti, mint pedagógiai mentorálást nyújtunk. Természettechnológiai és növényvédelmi kérdésekben ökológiai szemléletű kertész helyszíni látogatás során segíti az intézményeket, a kertek kialakításához és a pedagógiai szempontok sokoldalú érvényesüléséhez pedig gyakorlott iskolakert-vezetőre támaszkodhatnak. A program nyertesei tehát mentoraiktól folyamatos segítségnyújtást kapnak a program futamideje alatt.

A korábbi évekhez hasonlóan az Agrárminisztérium és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával, valamint az Iskolakertekért Alapítvány koordinálásával valósul meg a program, melyben idén a PontVelem Nonprofit Kft. is közreműködik.

Meddig lehet pályázni és hol tájékozódhatnak az érdeklődők részletekről?

L. T. Z.: A most meghirdetett pályázatra 2022. január 30-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődés függvényében azonban a pályázat benyújtási határideje 2022. február 20-ig meghosszabbodhat. A pályázati felhívás az Iskolakertekért Alapítvány honlapján érhető el.

Mi alapján döntenek a jelentkezők közül?

L.T. Z.: A kiválasztásnál a bírálók törekednek az országos lefedettségre. Fontos a pályázatok beérkezési sorrendje, és előny, ha a pályázó intézmény Zöld Óvoda, Örökös Zöld Óvoda, vagy Ökoiskola, Örökös Ökoiskola cím birtokosa. Figyelembe veszik a bírálók a pályázók ez irányú motivációit, és természetesen nagyobb eséllyel pályáznak azok az intézmények, amelyek minél szélesebb körben tervezik használni az iskolakertet az oktató-nevelő munkában, és minél több gyermeket kívánnak bevonni a kerti tevékenységekbe.

Mik az eddigi tapasztalatok, elsősorban milyen intézmények pályáznak?

L.T. Z.: A pályázatra két külön kategóriában lehet jelentkezni: óvodakertre és iskolakertre, amelynek feltételei némileg különböznek egymástól. Óvodakert kialakítására az óvodai intézmények jelentkezhetnek, míg az iskolakert esetében általános és középiskolák is benyújthatják jelentkezésüket. Az iskolák esetében az eddigi tapasztalatok alapján többségében általános iskolák pályáztak, de a középiskolák közül gimnáziumok és szakiskolák is voltak a pályázók között.

Hol népszerűbb a program, városokban vagy kisebb településeken?

L.T. Z.: Mind városi, mint vidéki környezetben nagyon népszerű a program, kis falvakból, városokból és a fővárosból egyaránt jelentkeznek. Budapesti nyertes pályázók is voltak a program előző ütemeiben, amely jól mutatja, hogy minden hazai településen van lehetőség iskolakert kialakítására.

Általában az iskola/óvoda udvarán belül alakítják ki a kerteket, vagy külső helyszínen?

L.T. Z.: Az intézmények többsége saját területén alakítja ki a kertet. Számos példa van azonban arra is, hogy a pályázó és a területet felajánló tulajdonos megállapodása szerint önkormányzati területen, magántelken, közintézmény vagy tájház udvarán hozzák létre az iskolakertet.

Mennyire kapcsolódnak be a kialakításba a szülők, helyi szervezetek?

L.T. Z.: Az iskolakertekkel kapcsolatos tevékenységekbe a szülők és a helyi szervezetek bekapcsolása az intézmények aktivitásától és élő kapcsolatrendszerétől függ. Jellemzően a szülők bevonása a gyakoribb.

Fotó: Agrárminisztérium

Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól? Leköti a gyerekeket a kert?

L.T. Z.: A pedagógusok kedvező tapasztalatokról számolnak be. Az iskolakert mint nyitott tanterem motiválja mind a gyermekeket, mind a pedagógusokat. A rendhagyó keretek között megvalósuló oktató-nevelő munka lehetőséget ad gyakorlati, tapasztalati úton történő tudásátadásra, amelynek a gyermekek számára azonnali és kézzel fogható eredménye van. Emellett segít a figyelem fenntartásában is.

A gyermekek szeretik, hogy a tanteremben és a szabadban megosztva történhet az oktatás, látják és nyomon kötik a kertben végzett munkájuk eredményét, azonnali visszacsatolást kapva azok hasznosságáról.

Volt-e már gond azért, mert a nyertes pályázók nem tartották fenn a kertet a vállalás idejéig?

L.T. Z.: Ez idáig minden nyertes pályázó teljesítette és teljesíti az iskolakert fenntartására vonatkozó kötelezettségét. A fenntartási időszak jelenleg is tart a korábbi ütemekben nyertes intézmények esetén. Kihívások természetesen előfordulnak, főként a járványhelyzettel összefüggésben. Ritkább esetben pedig a megvalósítás helyszíne módosul, de minden esetben sikerült megoldást találni a kertek fenntartására.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.

Nassolnivalók, amik táplálják és feltöltik a bőrt

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a tápláló étrend, de mégis könnyebb egyszerűen csak a gyorséttermi ételeket választani, hogy időt spóroljunk rohanó életünkben. Pedig létfontosságú az egészséges ételek fogyasztása, mert segítenek az izomépítésben, az elme élesítésében vagy éppen a szív megerősítésében.

Kevesebb hulladék, több tápanyag, avagy zöldségtermesztés közvetlenül az étteremben

Egy német étteremlánc eltökélt szándéka, hogy minden egységében helyben termelt zöldségekkel és csíranövényekkel szolgálják ki a vendégeket. Számos fenntarthatósági érv szól az ötlet mellett, a vendégek pedig garantáltan friss és egészséges ételeket fogyaszthatnak.