Back to top

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

(illusztráció)
(illusztráció)
A Science Advances szaklapban jelent meg az Institut Jacques Monod (CNRS/Université de Paris) kutatócsoportjának tanulmánya, akik az ősi DNS-t elemezve kimutatták, hogy ezek az állatok a házi szamarak és a vadszamarak keresztezéséből származnak. Ezzel ők a legrégebbi ismert példái az állati hibrideknek, amelyeket a szír-mezopotámiai emberek használtak, 500 évvel azelőtt, hogy az első lovakra szert tettek volna - írja a sciencedaily.com.

A lófélék a történelem során kulcsszerepet játszottak a hadviselés fejlődésében. Bár

a háziasított lovak csak körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelentek meg a Termékeny Félholdban, a sumérok már évszázadok óta használtak lófélék által vontatott négykerekű harci szekereket a csatatéren,

amint azt a híres "uri standard" (vagy uri jelvény), egy 4500 éves sumér dobozszerű tárgy oldalán lévő mozaikok is bizonyítják. Az ebből az időszakból származó ékírásos agyagtáblák szintén említést tesznek a "kunga" nevű, magas piaci értékkel bíró, tekintélyes lófélékről; ennek az állatnak a pontos kiléte azonban évtizedek óta vita tárgyát képezi.

Az uri standard háborús oldala
Az uri standard háborús oldala
Fotó: Wikimedia Commons

Az Institut Jacques Monod francia kutatóintézet paleogenetikusaiból álló tudóscsoport az észak-szíriai Umm el-Marra 4500 éves fejedelmi temetkezési komplexumából származó lófélék genomjának vizsgálatával próbálta megválaszolni ezt a kérdést. Egy egyesült államokbeli archeozoológus nézete szerint morfológiai és régészeti bizonyítékok alapján ezek a különálló létesítményekben eltemetett állatok lehetnek a nevezetes "kungák".

Bár az állatok genomja károsodott, mégis össze lehetett hasonlítani más lófélék: lovak, házi szamarak és a Equus hemionus fajhoz tartozó vadszamár alfajok genomjával, amelyeket kifejezetten e tanulmányhoz szekvenáltak.

Indiai vadszamarak
Indiai vadszamarak
Ez utóbbiak közé tartoznak egy 11 000 éves lófélék maradványai a legrégebbi ismert templomból, Göbekli Tepe-ből (a mai Törökország délkeleti részén), valamint a 20. század elején eltűnt szíriai vadszamarak (Equus hemionus hemippus) utolsó képviselői. Az elemzések szerint az Umm el-Marra-i lófélék első generációs hibridek, amelyek egy házi szamár és egy hím ázsiai vadszamár, vagy más néven hemion keresztezéséből származnak.

Mivel a kungák sterilek, a hemionok pedig vadak voltak, minden egyes alkalommal egy házi nőstényt kellett keresztezni egy korábban befogott hemionnal (a befogást egy ninivei asszír dombormű ábrázolja).

Ninivei domborművön látható hemion befogás
Ninivei domborművön látható hemion befogás
Fotó: E. Andrew Bennett, British Museum, London
Ahelyett, hogy háziasították volna a régiót benépesítő vadlovakat, a sumérok hibrideket tenyésztettek ki és használtak. Így a két szülő tulajdonságait ötvözve olyan utódokat hoztak létre, amelyek erősebbek és gyorsabbak voltak a szamaraknál (és sokkal gyorsabbak a lovaknál), de jobban irányíthatóak, mint a hemionok. Ezeket a kungákat végül kiszorította a házi ló érkezése a pontuszi sztyeppéről, amelyet könnyebb volt szaporítani.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Martin Plewa tartott kurzust Kaposváron

Nagy megtiszteltetés érte a lovastusa szakágat, hogy Martin Plewa ismét elfogadta meghívásunkat, és a húsvét előtti hétvégén háromnapos terepstílusbíró-képzést tartott Kaposváron.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Üllő és kalapács között

Nincs könnyű helyzetben az agrárium, hiszen kettős kihívás előtt áll finanszírozási oldalról – mondta el Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelmi és agrárfinanszírozási igazgatója az Magyar Mezőgazdaságnak. Az emelkedő kamat- és beruházási költségek mellett nehéz hosszú távú döntéseket hozni, de mire érdemes figyelni? Erről beszélgettünk vele az Alföldi Állattenyésztési Napokon.