Back to top

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Fotó: Czifrik Kati
Genetikai erőforrásaink felkutatása és begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés – mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállatfajták a nemzeti örökség részét képezik.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete kiemelkedő jelentőségű a baromfifajták genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában.

Génbankjában az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható, és egyedülálló módon ugyanez a telephely ad otthont az őshonos magyar baromfifajták élő állományának is, amely elengedhetetlen a fajták hosszú távú fenntartásához. Az intézet feladatainak bővülésével nyúl-, méh-, és hal-génbankokat fejleszt, valamint a magyar kutyafajták szaporítóanyag-mintáit is tárolja, amely DNS-bankkal is kiegészül.

A baromfitelep központi épülete, ahol irodák, átadó és kiszolgáló helyiségek találhatók, eredetileg istállónak épült és számos átalakításon esett át az évtizedek folyamán. Közben az állaga sokat romlott, amely miatt indokolttá vált a teljes felújítása, amely mintegy 163 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Tavaly összességében 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra, amelyek hozzájárultak az állattartási körülmények javításához, a kulturált munkavégzéshez, nem utolsó sorban pedig lehetővé tették a madárinfluenza megelőzésére vonatkozó hatósági előírásoknak való maradéktalan megfelelést.

A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
Fotó: Czifrik Kati
Kicserélték a takarmánykeverő épület tetejét, vizesblokkot alakítottak ki a magyaróriásnyúl-telepen, új pulyka-kifutó és mézkiszerelő üzem épült, és korszerűsítették a víziszárnyas-nevelő épültet is.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK) 2019-ben alapította az Agrárminisztérium a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ és a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ integrálásával.

A gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ múltja a XIX. századba nyúlik vissza, amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben megalapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, majd 1899-ben az Állami Méhészeti Gazdaságot.

A központ ellátja a hazai és nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és szervezési feladatokat az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztő szervezetek szakmai támogatása érdekében.

A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
Fotó: Czifrik Kati
Nemzeti génmegőrzési és génbanki hálózatot alakít ki és koordinál. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, valamint más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki, génvédelmi, génmegőrzési és génmentési tevékenységet végez. Alaptevékenységéhez kapcsolódóan részt vesz a kutatásban, oktatásban és ismeretterjesztésben is.

Dr. Beck Tibor igazgató a mai rendezvényen kiemelte, hogy

terveik között szerepel egy olyan nyilvános bemutatóhely létrehozása is, ahol a látogatók megismerhetik a hazai őshonos haszonállatfajtákat és a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, gazdasági tevékenységeket is.

Dr. Liptói Krisztina tudományos főmunkatárs pedig arról is beszélt, hogy hosszú távú céljuk egy olyan génbank létrehozása, amelyben nemcsak az őshonos baromfik és kisállatok, hanem valamennyi őshonos haszonállat fellelhető lesz.

Miniszteri bejárás az új központi épületben
Miniszteri bejárás az új központi épületben
Fotó: Czifrik Kati
A rendezvény részvevőit dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója, valamint Vécsey László, Gödöllő országgyűlési képviselője is köszöntötte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.