0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 4.

Jó példák egy ausztrál borásztól

Igaz, hogy több ezer kilométerre fekszik tőlünk Ausztrália, a világ két táján a gazdálkodók gondjai mégis nagyon is hasonlók. Éppen ezért a jó gyakorlatokat is érdemes ellesni egymástól - nemcsak termelőként, de vásárlóként is.

Alisdair Tulloch családja öt generáció óta termel bort Ausztráliában, a Hunter Valley-ben. Ezt a területet az ausztrál borvidék szívének is nevezik, közel két évszázados szőlőtermesztő hagyományokkal büszkélkedhet. A Tulloch Borászat Új-Dél-Walesben, Sydney-től északra helyezkedik el, a borai világhírűek. A klímaváltozás a távoli kontinensen is megnehezíti a munkát, Alisdair Tulloch ennek ellenére elhatározta, hogy a gazdaságát karbonsemlegessé teszi, a szőlőtől a palackig nulla lesz a károsanyag-kibocsátásuk. Ennek a szemléletnek azért van nagy jelentősége, mert felmérések szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyede az élelmiszerekhez kötődik; a világ rendelkezésre álló energiájának 30 százalékát az agrár-élelmiszeripari rendszer fogyasztja el; valamint az üvegház hatású gázok 56 százaléka a mezőgazdaságból származik. 

„A legkorábbi emlékeim a Hunter szőlőültetvényekhez kapcsolódnak, ez egy nagyon fontos nekem. Emlékszem, apámmal és nagyapámmal sétáltunk a sorok között, megismerkedtem a növény fejlődéséve, valamint a nappal, a földdel és a vízzel való kapcsolatáról, és a gyümölcs ízével” – mondta. 

A régió egyik legfőbb gondja az évszakok szélsőséges volta. A telek egyre rövidebbek, a nyarak szárazabbak és forróbbak. A tűző napon a gyümölcs szinte megfő a tőkén, vagy tönkre megy, még mielőtt megérik. A csapadék mennyisége változékony, amikor mégis esik, akkor rengeteget, vagy a jég veri szét a növényeket. Két éve bozóttüzek nehezítették a helyzetet, a termés fele odalett. Az élővilág is a túlélésért küzd. Alisdair Tulloch arról számolt be: nyugtalanító érzés azt látni, hogy madarak, denevérek, kenguruk kutatnak kétségbeesetten élelem után, megeszik a szőlőhajtásokat, vagy a bogyókat. Normál körülmények között ez nem lenne a táplálékuk része, de teljesen „összezavarodott” az ökoszisztéma.

Az ausztráliai borász azonban nem adja fel. elköteleződött amellett, hogy jobb módot találjon a gazdálkodásra, több téren tett lépéseket.

Napelemeket használ, ezzel  több mint 85 százalékkal csökkentette a hálózati villamosenergia-függőségüket. Csökkentette a palackok súlyát, így a szállításhoz szükséges üzemanyaggal lehet spórolni.

„Élő mulcsot” alkalmaznak, például lóherét ültetnek a szőlő alá, amely természetes tápanyagot biztosít, így nincs szükség műtrágyára. Törekszik a biológiai sokféleségre, az ültetvény körül: annak érdekében, hogy támogassa a helyi ökoszisztémát, igyekszik visszaállítani a természetes állapotot a birtok körül. 

 

És hogy vásárlóként, borfogyasztóként mit tehetünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben? 

  • Ismerjük meg a gyártókat, és közülük azokat támogassuk, akik felelősséget vállalnak a környezetért. 
  • Igyunk helyi borokat. A legfőbb károsanyag-kibocsátás a szállításból ered. 
  • Támogassuk az átlátható vállalkozásokat, azaz legyünk kíváncsiak az összetevőkre, a származási helyre. 
  • Fizessünk tisztességes árat. Ha megveszünk egy palack bort, gondoljunk végig, mennyibe kerülhetett maga a szőlő, a munkaerő, a kézműves tudás. 

Forrás: fivemedia.com