Back to top

Beporzók napja: Jól működő „cserekereskedelem”

Március 10-e 2018 óta a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méh-alkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Négy éve, 2018 januárjában javasolta a természetvédelmi jeles napok sorába a beporzók napját az ELTE Természettudományi Karának egy hallgatója és egy oktatója. Ekkoriban már az Európai Unió is kiemelt figyelmet kezdett fordítani a beporzókra, és uniós szintű változások kezdődtek a védelmük érdekében. Ezek az intézkedések azonban kevésnek bizonyultak, ezért indított el az Európai Bizottság egy beporzókkal kapcsolatos uniós kezdeményezést.

Beszédes volt az unió nyilvános konzultációjának eredménye is, miszerint a válaszadók 94 százaléka úgy gondolta, hogy a beporzók eltűnése riasztó mértékű.

Valóban riasztó mértékű, hiszen Németországban 27 év alatt 85 százalékkal csökkent a befogott rovarok száma a nemzeti parkokban (erről a PlosOne természettudományi folyóirat számolt be egy 2017-ben megjelent tanulmányban). Európában tízből egy méh- és lepkefaj a kihalás szélére került. Intézkedésre tehát szükség van! Az Európai Bizottság mindezek ismeretében elindította egy beporzókra vonatkozó nyomon követési rendszer kiépítését.

Nemcsak rovarok vehetnek részt a megporzásban, hanem gerincesek is, jellemzően madarak és denevérek. Hazánkban és Európában azonban a rovarmegporzás a jellemző.

Méhek, darazsak, bogarak, legyek, lepkék, hangyák és szúnyogok (bizony!) azok, amelyek részt vesznek ebben a számunkra is rendkívül fontos folyamatban.

A beporzó darazsak közül talán a fügedarázs a legismertebb, de ezen kívül is több olyan darázsfaj van, amely a növények megporzásáért felel. Ezek rendszerint magányosan élő darazsak.

A legkorábbi őskori beporzók bogarak voltak, ezek nagyjából 150 millió évvel ezelőtt kezdték pályafutásukat, és folytatják még napjainkban is. A legyek között számos fajt találunk, amelyek a méhekhez hasonlóan nagyon fontos részét képezik a beporzásról gondoskodó élőlényeknek.

A hangyák között is találunk olyan fajokat, amelyek beporzó munkát végeznek, bár kétségtelen, hogy ez meglehetősen ritka. Világszerte mindössze 46 példáról tudunk, amikor a hangyák is részt vesznek a beporzásban – ez többnyire azért lehetséges, mert ezek a fajok kisebb mértékben termelik a virágporszemekre káros csíraölő anyagot.

A lepkék szerepét nem kell különösebben magyarázni. Viszonylagos újdonság számunkra a lepkéket illetően, hogy az éjjeli lepkék sokkal nagyobb mértékben játszanak szerepet a beporzásban, mint korábban gondoltuk. Többféle és más növényeket látogatnak, mint nappali társaik. Ezek között lehetnek olyan növények is, amelyeket nappali beporzók egyáltalán nem látogatnak.

A virágport a toruk hasi oldalán gyűjtik össze, így sokkal hatékonyabbak tudnak lenni a megporzásban.

Sajnálatos módon az éjszakai lepkék száma is erősen csökken, és ezt a csökkenést a méhkímélő növényvédelmi technológia talán még inkább fokozza. [A 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendelet szerint méhkímélő technológia: növényvédő szernek a házi méhek napi aktív repülési idejét követően – legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával – megkezdett, legfeljebb 23.00 óráig tartó kijuttatása.]

A szúnyogok inkább csak érdekességképpen kerültek a beporzók listájára, jelentős szerepük nincs a beporzásban.

A beporzók legjelentősebb csoportját azonban a méhek alkotják. Rengeteg fajuk tartozik a magányos méhek közé.

Világviszonylatban mintegy 20-25 ezer vadon élő méhfajról beszélhetünk, amelyből hazánkban körülbelül 700 található meg. Testüket dús szőrzet fedi, ez teszi alkalmassá őket a virágpor szállítására, így a leghatékonyabb beporzókká tudtak válni.

Beporzóink munkájának pedig sokkal több eredménye van, mint gondolnánk. Azon túl, hogy nekik köszönhetjük asztalunkon a hüvelyeseket, zöldségeinket, gyümölcseinket, az olajos magvakat és az olajat, amellyel sütünk-főzünk, állati beporzású növények lehetnek az alapanyagai számos gyógyszernek, épület- és bútorfának, bioüzemanyagnak és a sokoldalúan felhasználható rostszálaknak is. De ne felejtsük ki a felsorolásból a mézet sem! A beporzók jelenlétének köszönhető a madárdal és a virágillat is. Világszerte közel évi 150 milliárd euróra becsülik a vadrovarok által végzett beporzó munka értékét.

Forrás: 
Méhészet/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európába felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.