Mi is a belvíz?
A belvíz esővízből és hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz. A belvízzel elöntött területeken elpusztul a vetés, vagy megkésik a talaj művelése, hiszen az nem alkalmas a művelésre mindaddig, amíg a talaj vízzel fedett, vagy nagyon magas a nedvességtartalma.
Belvíz különösen tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárja a víz útját mélyebb rétegekbe. Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség se be nem szivárog, se le nem folyik, hanem megáll, pang.
Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okozhat. A belvízi veszély okai egyrészt a természeti adottságokban, másrészt az emberi tevékenységben kereshetők. Meghatározó a területhasználat módja, ami külterületen a helytelen mező-, és erdőgazdasági művelésben, belterületeken a mély fekvésű területek beépítésében csúcsosodik ki. A településeken belül szólni kell a szennyvízcsatornázás elmaradásáról, ami a „talajvízdombok” kialakulásával nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához.
Veszélyeztetettek a síkvidéki területek
A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, hazánk területének 45 százalékát érinti – kisebb-nagyobb mértékben. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák.
Magyarország közel 3200 településének belterülete megközelíti a 640 ezer hektárt, ami az ország összes területének 7 százaléka. Ezen belül városaink 200 ezer hektár, kisebb településeink 440 ezer hektárterülettel részesednek. Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a víz kártételeinek lehetősége sík- dombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van.
Mérhető és számszerűsíthető a probléma
A belvízi veszélyeztetettség jellemzésre mérőszám szolgál az Alföld és a Kisalföld területére. A mérőszám figyelembe veszi az éghajlati tényezőket, a domborzati adottságokat, valamint a területhasználat módját. Az Alföld belvízrendszerei eltérő veszélyeztetettségének kialakulásában legnagyobb szerepe a talajnak és a talajvíz mélységének van. A belvízrendszerekre kidolgozott komplex mutató szám használata egyértelműen alkalmas a területek kategorizálására. Ez alapján megkülönböztetünk belvízmentes, belvízzel mérsékelten veszélyeztetett, belvízzel közepesen veszélyeztetett, valamint belvízzel erősen veszélyeztetett területeket.
Mit tehetünk ellene?
A belvíz megjelenése ellen kertjeinkben nem sok mindent tehetünk, ám, hogy minél hamarabb elvonuljon, azért már igen. A homokos talajokba gyorsabban beszivárog a víz, mint a kötött agyagos talajokba, ezért ez utóbbiaknál tartósabb és több kárt okozó lehet a belvizes állapot.
Amennyiben kötött a talajunk, lazításával, például homok terítésével és beledolgozásával javíthatjuk annak vízgazdálkodását. Ez csak kis mértékben változtatja, javítja a talajállapotot, ám a jobb vízgazdálkodású talaj nem csak belvíz esetén, hanem egyébként is jót tesz a növényeknek.
A belvíz mindig a legalacsonyabban fekvő részeken jelenik majd meg. Ha kertünkbe tavat készülünk kialakítani, érdemes ide tervezni. Kis csatornát is áshatunk egy arra alkalmas helyen, ami pont úgy működik majd kicsiben, mint a települések belvíz elleni csatornahálózata.
A belvíz ebbe a mélyebben fekvő árokba fog szivárogni, így nem a talaj felszínén áll majd meg. Az árok köré vízigényes, mocsári növényekből ültethetünk ki csoportokat, a medret befüvesíthetjük. Így a meder tavasszal megtelik vízzel, nyáron száraz ugyan, de nem mutat tájidegen képet, köszönhetően a növényeknek.
A kert azon részén, ahol belvíz jelenik meg tavasszal, mindenképp olyan növényeket ültessünk, amelyek bírják az időszakos vízborítást, és sok nedvességet igényelnek, párologtatnak el. Ilyen például a fűz, a nyár. Előbbiből számos kertészeti változat kapható, amelyek alacsonyabb bokros növésűek, akár színes lombbal, tehát nem kell mindjárt óriási fákra gondolnunk. E fafajok nagy mennyiségű vizet vesznek fel, melyek nagy részét leveleiken keresztül elpárologtatják, így csökkentve a nem kívánatos vízmennyiséget.
Mezőgazdasági területeken drága, de eredményes belvíz elleni védekezési mód a dréncsövezés, ez kiskertekben a költségvonzata miatt nem ajánlott.
Telekvásárlásnál érdemes megnézzük, mennyire belvízveszélyes az adott terület – így nem utólag kell szembesülnünk a problémával. A települések belvíz-besorolásában is utánanézhetünk ennek, de szemrevételezéssel is észrevehetők olykor. Ha lapos, mélyen fekvő részeket látunk a kertben, akkor gyanakodhatunk, hogy ott belvíz is megjelenik időszakonként.
