Back to top

Orsó koronájú meggyfák metszése

Előző cikkemben az ipari meggy intenzív termesztésének lehetőségeként mutattam be az orsó koronájú meggyfákat. Nem kétséges, hogy a munkaerő hiánya, valamint a feldolgozóipar ármeghatározó piaci szerepe miatt az üzemi ültetvényekben a korszerű gépi betakarítás lesz a hatékonyság fokmérője.

Jellemző minőségű koronás oltvány telepítés után (Újfehértói fürtös)
Jellemző minőségű koronás oltvány telepítés után (Újfehértói fürtös)
A világon a legjobb beltartalmi értékekkel rendelkező magyar fajtákkal és a nagy hozamokra képes ültetvényekkel párosítva a korszerű, gépesített technológiát, meggytermesztőink képesek lehetnek hosszú távon is versenyképesek maradni.

Az orsó koronaformák a csonthéjasoknál mindenütt terjednek, de érdemes figyelemmel lenni a fajok növekedésére és a termőrész-képződésük sajátosságaira.

A következőkben a meggy koronaalakításához és a termőkori fenntartó metszéséhez adok néhány tanácsot. A cseresznyéhez viszonyítva a legfontosabb különbség az, hogy gyengébb növekedése miatt a sudarat nem lehet csúcsrügyből nevelni, mert nem képes megtartani a hajtások súlyát, valamint a felsőrügyes metszés sem használható úgy, mint a cseresznyénél.

Koronás oltványból

A telepítéshez érdemes koronás oltványt vásárolni három-négy koronavesszővel, mert ez egy évvel korábban fordul termőre. A tavasszal elültetett fákat nem jó túl korán megmetszeni, várjuk meg a rügypattanást, mert akkor jobban megítélhető az egyes hajtások, rügyek értéke. A koronás oltványok telepítés utáni metszésénél több lehetőség is kínálkozik. Amennyiben a koronavesszők elég erősek, és van lehetőségünk a vesszők lekötözésére vagy csipesszel történő kitámasztására, a három-négy legjobb elhelyezkedésűt teljes hosszában meghagyhatjuk, a vezérvesszőt pedig felére-kétharmadára visszametsszük. Ebben az esetben a legalsó gallyak is termőgallyakká alakulnak, nem lesznek belőlük vázkarok.

A másik lehetőség, hogy a koronavesszők közül három-négy jó állású, arányosan elhelyezkedő, egymástól távolabbi, erős, de lehetőleg a sudárhoz nagy szögben álló vesszőt választunk ki, és erősségüktől függően mintegy harmadukra visszavágjuk őket egy kifelé álló rügyre.

Oblacsinszka fák kihajtása ággyűrűre visszavágott koronavesszőkből a második nyáron, a vezérhajtás alatti versengő hajtásokat visszacsíptük
Oblacsinszka fák kihajtása ággyűrűre visszavágott koronavesszőkből a második nyáron, a vezérhajtás alatti versengő hajtásokat visszacsíptük
A legalsó koronavesszők legalább 70-80 centiméter magasságban legyenek a talajfelszíntől. A sudarat vissza kell metszeni a koronavesszők fölött, erősségtől függően 60-70 centiméter magasságban, mert egyébként a csúcsrüggyel meghagyott vezérvessző elgyengül.

Harmadik megoldást is választhatunk: a koronás oltványok koronavesszőit az első külső rügyre vagy ággyűrűre visszametsszük, a vezért pedig hasonlóképpen a levágott koronavesszők szintje fölött 60-70 centiméter magasságban vágjuk vissza. Ilyenkor nyárra a koronavesszők szintjén erős hajtásokat kapunk, amelyekből lekötözés nélkül is jó termőgallyak nevelhetők, a csúcsrügyből kapott vezérhajtás körül pedig a konkurens hajtásokat három-négy levélre visszacsípjük.

Törzsmagasság

Amennyiben suhángot vásároltunk, azt szintén a rügypattanás után kell koronába metszeni, egészséges rügyeket meghagyva a vezérvessző és a koronavesszők számára. A visszametszés 80-90 centiméter magasságban történjék. Az üzemi ültetvényekben a korszerű, folyamatos működésű meggykombájn (Felix–Werem­czuk) számára minimum 70 centiméter szabad törzsmagasság szükséges.

Ha azonban ponyvás törzsrázókat tervezünk használni, azokhoz érdemes legalább 100 centiméter törzsmagasságot meghagyni.

Harmadik nyaras Oblacsinszka fák virágzásban
Harmadik nyaras Oblacsinszka fák virágzásban
A fák közötti sor- és tőtávolságnak nagy jelentősége van az üzemi ültetvényekben. A korszerű meggykombájnhoz fajtától függően 4-5 méter sortávolságot és 1,6-2 méter tőtávolságot lehet tervezni, a törzsrázó gépekhez inkább az 5 × 2 méter sor- és tőtávolság ajánlott.

Az első nyáron folyamatosan kísérjük figyelemmel a hajtások megfelelő fejlődését, júliusban pedig a visszametszett sudáron a csúcshajtás alatti hajtások közül a nagyobb szögben állókat hagyjuk meg, az erősen fölfelé törő, a csúcshajtással versengőeket pedig három-négy levélre csípjük vissza. A csúcshajtás alatt három-négy arányos elhelyezkedésű, 70-80 fokos szögben álló hajtást hagyjunk meg. A korona alsó szintjén segíteni kell a visszametszett koronavesszők csúcshajtásának szabad fejlődését, a mellettük képződő gyengébb hajtások meghagyásával. Ha suhángot telepítettünk, akkor arra kell törekedni, hogy a vezérhajtás mellett legalább három-négy jó szögben álló erős koronahajtást neveljünk ki a nyáron, amelyeket, ha szükséges, csipeszekkel állíthatunk megfelelő szögbe.

Figyeljünk a csúcshajtásokra

Harmadik nyaras Újfehértói fürtös fák nyári metszés után
Harmadik nyaras Újfehértói fürtös fák nyári metszés után
A második nyaras fákon tavasszal koronaalakító metszést végzünk a következők szerint. A sudár (tengely) vezérvesszőjét erősségtől függően visszametsszük, felét-kétharmadát meghagyva, az alatta levő hajtásokat pedig, ha azok szögállása megfelelő (70-80°), teljes hosszukban meghagyhatjuk.

Az alsó koronavessző-szinten a koronavesszők vezérvesszőit teljes hosszukban meghagyhatjuk, ha azok elég erősek és legalább 70 centiméter hosszúak.

Ugyanígy meghagyjuk csúcsrügyből fejlődni az alapi koronavesszők oldalvesszőit, amennyiben azok nem versengenek a csúcsvesszővel.

Ha az alsó koronavesszőkből nem kaptunk megfelelő erősségű oldalvezéreket, akkor azokat ismét felükre visszametsszük az alsó vázkarok megerősítése és elágaztatása érdekében. Suháng telepítése esetén, ha az első nyáron megfelelő koronavesszőket kaptunk, az első tavaszi koronaalakítási ajánlásokat érdemes követni.

A második nyáron a visszametszett vezér csúcshajtásának dominanciáját és az alatta képződött hajtások arányos fejlődését kell fenntartani, ezért a vezérhajtással versengő, fölfelé törő erős hajtásokat három-négy rügyre visszacsípjük, a többi, megfelelő szögben álló hajtást meghagyhatjuk. A korona alsóbb szintjein a befelé, keresztben növő, fölfelé törő, a koronát sűrítő hajtásokat a nyári hajtásválogatás során 3-4 levélre érdemes visszacsípni, hogy azokból virágrügyek, termőrészek képződjenek.

Kántorjánosi fa Magyar sajmeggy alanyon a negyedik nyáron, amikor már lehet tetejezni
Kántorjánosi fa Magyar sajmeggy alanyon a negyedik nyáron, amikor már lehet tetejezni

A harmadik évben

A harmadik nyaras fákon tavasszal a sudáron (tengely) a vezérvesszőt kétharmadára visszametsszük, az alatta levő vesszőket pedig, ha azok szögállása megfelelő (70-80°) teljes hosszukban meghagyhatjuk.

A tengelyen minden fölfelé törő, a sudárral versengő vesszőt ággyűrűre visszametszünk.

Az alsó koronavessző-szinten a koronavesszők vezérvesszőit teljes hosszúságukban meghagyjuk, hogy csúcsrügyből fejlődve a fajtára jellemző termőrészeket (bokrétás nyárs, rövid termővesszők) hozzanak. Ugyanígy meghagyjuk csúcsrügyből fejlődni az alapi koronavesszők oldalvesszőit, amennyiben azok nem versengenek a csúcsvesszővel. A korán termőre forduló fajtáknál, mint az Oblacsinszka, ilyenkor már komoly virágberakódással számolhatunk, elsősorban a konkurens hajtások visszametszésére érdemes fókuszálni.

Suháng telepítésekor a második nyaras fák tavaszi koronaalakítási ajánlásait érdemes követni.

Hatodik nyaras Újfehértói fürtös fákon megkezdtük a termőgallyak cseréjét, csonkra metszve az elöregedetteket
Hatodik nyaras Újfehértói fürtös fákon megkezdtük a termőgallyak cseréjét, csonkra metszve az elöregedetteket
A harmadik nyaras fákon nyáron csak hajtásválogatást végzünk, az összes erős, fölfelé törő, versengő hajtást ággyűrűre metszve eltávolítjuk.

A sudáron a visszametszett vezérvessző csúcshajtásának dominanciáját és az alatta képződött hajtások arányos fejlődését kell biztosítani.

A vezérhajtással versengő, fölfelé törő erős hajtásokat 3-4 rügyre visszacsípjük, a többi, megfelelő szögben álló hajtást meg lehet hagyni.

Termőkorban

A negyedik tavaszon nyugalmi állapotban történő metszésre már alig van szükség, csak korrekció jelleggel ellenőrizzük a fáinkat és a nyári zöldmetszést követően fejlődött, túl erős, szükségtelen vesszőket kell visszametszeni a helyzetüktől függően három-négy rügyre vagy ággyűrűre. A sudár vezérvesszőjét teljes hosszában meghagyhatjuk, majd amikor a sudár elérte a 3-3,5 méter magasságot, egy termőrészekkel berakódott oldalágra, gallyra visszametsszük, vagyis tetejezzük a fákat.

Korai, kézzel szedhető meggyfajtánk, a Piramis orsó koronaformára nevelve Soroksáron, Korponay sajmeggy alanyon
Korai, kézzel szedhető meggyfajtánk, a Piramis orsó koronaformára nevelve Soroksáron, Korponay sajmeggy alanyon
Ezzel a fáink termőkorba jutottak, ettől kezdve a fő metszési feladatok a nyári időszakra tevődnek át, különösen, ha erősebb sajmeggy magonc- vagy klónalanyon állnak a fák.

A meggy termőgallyai három-négyéves korukig a legtermékenyebbek, illetve ezeken a gallyakon képződik a legjobb minőségű gyümölcs.

Az elöregedett termőgallyakat folyamatosan cserélnünk kell az öreg gallyak csonkra vagy ággyűrűre történő visszametszésével. Csonkra (15-25 cm) akkor érdemes leváltani az elöregedett termőgallyat, ha az alapján van oldalhajtás. Vékonyabb, gyengébb gallyakat inkább ággyűrűre érdemes visszametszeni.

A termőkorú orsókoronájú ültetvények metszése síkfalmetszővel történhet július–augusztusban. A meggy azonban elég jól tűri a metszést, akár virágzásban is pótolhatjuk az elmaradt metszéseket, illetve a fák tetejezését. A síkfalmetsző gépekkel kezelt ültetvényekben a gép után karos ollóval kisebb kiigazításokra lehet szükség. Ezzel a termő meggyültetvények metszési munkái is mintegy 60-70%-ban gépesítve megoldhatók.

Virágzó Érdi bőtermő fák tetejezése a hatodik tavaszon
Virágzó Érdi bőtermő fák tetejezése a hatodik tavaszon

Dr. Hrotkó Károly

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg traktorok ha találkoznak...

Bár dologidő van, egy napra szüneteltetjük a munkát, elvégre traktoros találkozó ritkán van – hangzott el Csáfordon, ahol több év kihagyást követően végre meg tudták tartani a veterán mezőgazdasági járművek tizedik „összejövetelét”.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Kerti és konyhai gyógynövények sebkezelésre

Bárki elszenvedhet kisebb balesetet kertészkedés közben, hiszen néha még egy fűszál is „komoly” vágást okozhat, a tüskékről, tövisekről nem is beszélve. Mikor máskor történhetne meg a baj, mint amikor éppen nincsen nálunk fertőtlenítőszer és sebtapasz. Vagy mégis? Nézzünk csak körül a kertben!