Back to top

Szeretném kamatoztatni a kint tanultakat – Ifj. Lázár Zoltán

Tehetséges fiataljainkat bemutató sorozatunkat év elején Janik Anna nyitotta, aki a Svájcban töltött hetek lovasélményeiről mesélt. A sort egy olyan fiú folytatja, aki egy németországi istállónál kapott lehetőséget több héten keresztül. Lehetősége volt, hogy az ottani munkában, más lovakon és más edzők segítségével tökéletesítse tudását, amit aztán a hazai versenypályákon és saját lovain ülve kamatoztasson tovább.

Ifj. Lázár Zoltánnal, a fogathajtóbajnok család második generációjának lovasával beszélgettünk a kint tartózkodásáról, az ottani körülményekről és az idei tervekről.

A lovaglás mellett a tanulásra is nagy hangsúlyt fektetsz. Mik a terveid a 2022-es évre? Hol és hány lóval készülsz a versenyekre?

Az idei szezon első felét a jogi egyetem befejezésére kell fordítanom, már „csak” a diplomamunkám véglegesítése és a négy nagy záróvizsga van hátra a diploma megszerzéséhez. Csupán ezt követően kezdődik számomra az igazi versenyszezon.

Négy lovam van jelenleg, Diablo, Candide és a két Casper, akikkel tervezem az idei szezont, melyre különösen optimistán tekintek. Kisebb a létszám, mert az utánpótlás válogatottban kiemelkedően teljesítő két kancám, Lacrima és Katyusa visszavonult.

Sajnos a nagyon rövid időn belül nagydíj szintre felversenyezett Barolo kólika következtében elpusztult.

Még Barolo utolsó versenyén, Somorján megszereztük a Nemzetek Díja-döntőn való indulási jogot a fiatal lovas válogatottal. A rutinos Barolo hiányában Szombati Gábor óriási segítségével tudtam csak kiutazni Opglab­beek­be, ahol lovával, Falkyrie-vel két verőhiba nélküli pályát tudtam teljesíteni és így a Challenge Cup harmadik helyén végzett a válogatott. Úgy érzem, ennek köszönhetően méltóképpen sikerült befejeznem az utánpótlás éveimet.

Az ezt követő időszakban, de mondhatom azt is, hogy ezt követő években a fiatal lovaimat próbáltam felkészíteni, hogy újra legalább azon a szinten versenyezhessek, mint korábban. Egészen tavalyig kellett várnom, hogy beérjen ennek a gyümölcse, 2021 végén ismét nemzetközi kétcsillagos Grand Prix-t lovagolhattam, és szerencsére ott tudtam folytatni a nemzetközi szereplést, ahol 2019-ben abbahagytam.

Diabló­val a legeredményesebb magyarként ötödikek lettünk a Nemzeti Lovardában.

Erre különösen büszke vagyok, mert kizárólag az általam belovagolt és kiképzett lovakkal tudtam visszakerülni ismét a magyar élmezőnybe. A terveim között az szerepel, hogy Diablóval a kétcsillagos nemzetközi szintet legalább egy csillaggal növelni tudjam, és az is, hogy ugyanolyan meghatározó lehessek immár a magyar felnőtt válogatott keretben, mint amilyen anno az utánpótlás válogatottban voltam.

Ki segíti a munkád a lovakkal?

Balou du Ruet-val
Balou du Ruet-val
Továbbra is Pirik Zsolt a legmeghatározóbb edző az életemben, hiszen a kezdetektől vele dolgozom és ez nincs másképp a mai napig sem. 2017 óta már nincs napi kontrollal, így azóta jobbára egyedül készülök. A megbeszélések, a közös ötletelés és videóelemzés továbbra is megmaradt.

Abban az esetben, amikor az egyetemi, vagy akár a családi kötelezettségeimet kell teljesítenem, Stieber Sztella segíti a lovaim napi mozgatását, de ő a segítőm a versenyeken is.

Mennyi időt töltöttél kint a Schocke­möhle istállónál?

Január 31-től február végéig egy teljes hónapot töltöttem Németországban, és úgy gondolom, hogy ez kiváló felkészülés az idei versenyszezonra. Különösen úgy, hogy már hosszú ideje napi és állandó külső kontroll nélkül készülök. Itt ez adott volt, ráadásul nagyon magas szakmai színvonalon.

Hány lovat lovagoltál napi szinten?

Hetet, zömében ugyanazokat. Ebbe öt fiatal ló és a két saját lovam tartozott. Volt úgy, hogy ezek a lovak változtak, amennyiben az edzői stáb úgy látta jónak. Ha az egyik ló az én stílusomhoz passzolt jobban, akkor az hozzám került, és ugyanez igaz volt fordítva is. Olykor változott a lovak száma is, mert amikor az egyik lovas kiesett a munkából sérülés vagy egyéb ok miatt, akkor az ő lovainak a jártatásába, képzésébe is be kelett segítenem.

Megtörtént, hogy a fiatal lovakat kiképző egyik lovasunknak gyermeke született, és amíg ő a feleségével volt szabadságon, addig nekem szóltak, hogy menjek, mutassak be egy számomra amúgy ismeretlen hatéves lovat.

Ebben a szituációban egy kicsit izgultam is, hiszen Paul Schockemöhle lánya, Vivien Schockemöhle tárgyalt a vevőkkel és nézte a lovakat. Én pedig értelemszerűen szerettem volna, hogy minden a lehető legjobban menjen. Szerencsére úgy tűnik, hogy a bemutatás jól sikerült, mert később jelezték, hogy a ló elkelt.

Milyen edzői stáb segítette a kinti munkád? Versenyeken tudtál részt venni? 

Itt minden lovas edzővel dolgozik, a világranglista-helyezésétől és a saját szakmai tapasztalatától függetlenül. Az én munkámat Bastian Freese segítette. Róla azt érdemes tudni, hogy Franke Sloothaak volt tíz éven keresztül az edzője, ezt követően pedig dolgozott René Tebbel irányítása alatt. A siker kulcsának minden apró részletét ismeri, és pont ezért minden ilyen dologra nagy hangsúlyt fektet az edzésen. Előfordult, hogy egy konkrét ugrás tökéletesítése érdekében akár 10-20 percig modelleztük, min és hogyan kellene változtatni egészen addig, amíg az az ő elképzelései szerint tökéletesen meg nem valósult.

Norbert Nuxoll is tartott edzést nekem és ellátott néhány tanáccsal is.

Ez nagy megtiszteltetés volt számomra, mert ő a Schockemöhle istálló első számú edzője, és ő volt, aki az ukrán csapat, majd a japán olimpiai csapat edzői munkáját is vezette.

Paul és Alwin Schockemöhle szalagjai
Paul és Alwin Schockemöhle szalagjai

Lehetőségem volt versenyezni két hétvégén keresztül is. Mind a fiatalabb lovakat, mind a saját lovaimat el tudtam vinni, és a visszajelzések alapján a helyi edzői stáb meg volt elégedve mind a lovak, mind az én teljesítményemmel, aminek természetesen nagyon örültem.

Hogy érezted magad egy ilyen profi külföldi istállónál?

Rengeteget tanultam az itt töltött hónap alatt, különösen a lovak kiképzése, gimnasztikázása, az összetett ugrások gyakorlása során. Nagyon jól éreztem magam, egy fiatalos, lendületes nemzetközi csapat dolgozik Mühlenben, ahova a világ minden tájáról érkeznek lovasok az Egyesült Államoktól Japánon át egészen az európai országokig. Sok ír, olasz és francia lovassal találkoztam.

Érdekes, hogy éppen emiatt a legtöbben angolul kommunikálnak, és sokszor több angol szót lehetett hallani, mint németet.

Rendkívül barátságosan fogadtak és nagyon könnyen ment a beilleszkedés is. Az itt folyó munka szinte felfoghatatlan azok számára, akik nem voltak még itt. A lovasok számáról nem tudok pontos adatot mondani, de azt tudom, hogy közel 450 ló munkáját kell napi szinten megszervezni. Ehhez értelemszerűen egy nagyon jól működő rendszer és eszméletlen nagy szervezettség szükséges. Ezt pedig testközelből nagyon hasznos és tanulságos volt megtapasztalni. Volt több olyan elem, amit a Lázár Lovasparkban is szeretnék majd átvenni.

Melyik volt a kedvenc lovad?

Paul és Alwin Schockemöhle szalagjai
Paul és Alwin Schockemöhle szalagjai
Mindegyik lovat szeretem, és ezért nem is szeretek egyet sem kiemelni. De talán a For Pleasure × Chacco-Blue származású hétéves kancát mondanám. Egy nagyon jó természetű, kisméretű ló, aki annak ellenére, hogy nem tartozik a legnagyobbak közé, hihetetlenül robbanékony és nagyon energikusan ugrik, és szuperkényelmes lovagolni. Vele élmény volt minden egyes lovaglás.

Hogy látod, mi a különbség az ottani istállóvezetés, felkészülési, versenyzési lehetőségek és az itthoniak között?

Az istálló működése nyilvánvalóan teljesen más, hiszen 450 ló napi szintű munkája egy istállóban otthon elképzelhetetlen. Ezt a helyet jóval nagyobb szervezettség jellemzi, mint bármelyik másikat, ahol eddig jártam.

A felkészülési lehetőségek úgy gondolom, hogy otthon is vannak legalább ilyen jók néhány lovarda esetében, és a hazai versenynaptár is kezd olyan sűrű lenni, hogy Budapest környékéről akár minden második hétvégén el lehet jutni maximum egyórás utazással egy nemzeti versenyre, úgyhogy egyre jobbak a lehetőségek Magyarországon is.

Ami a fő különbséget jelenti, az nyilvánvalóan a nemzetközi versenyek száma és a tapasztalat. Ez alatt azt értem, hogy ebből az istállóból olyan lovak kerültek ki, mint a hírek szerint 10 millió euróért értékesített Catch Me If You Can, vagy éppen Chacco-Blue, és olyan lovasok, mint például Ludger Beerbaum.

A sikeres múlt, a megkérdőjelezhetetlen tapasztalat és az a számtalan ló, ami itt megfordul, olyan tudásbéli előnyt jelent mind a felkészítésben, mind a lovak menedzsmentjében, amivel senki sem rendelkezik Magyarországon. De talán sehol máshol sem a világon. Nagy a különbség a nemzetközi versenyekben. Ennek oka, hogy Németországban nemcsak nemzeti versenyek vannak minden héten, de maximum 150-200 kilométeres vonzáskörzetben két- és háromcsillagos versenyeket is rendeznek. Ez a lovak és a lovasok számára a nemzeti szint feletti fejlődési és a világranglistán pontszerzési lehetőség.

Hogy kell elképzelni egy napod itthon, mik a legnagyobb különbségek?

Az Európa- és olimpiai bajnok Warwick emlékműve
Az Európa- és olimpiai bajnok Warwick emlékműve
Itthon általában napi három-négy lovat tudok lovagolni, mert a lovaglás mellett tanulok és próbálok bizonyos feladatokban a családi vállalkozásban is segíteni.

Tavaly egy negyedévet egy ügyvédi irodában is dolgoztam gyakornokként, mert szerettem volna ezen a területen is tapasztalatokat szerezni.

Összegezve, a napi rutinom részét képezik a lovak, de még számtalan más dologra is figyelnem kell. Ez most külföldön teljesen más volt, ott csak a lovakra kellett fókuszálnom, ami úgy érzem, a fejlődésemet is megkönnyítette. Egy hónapon keresztül minden gondolatom kizárólag akörül forgott, hogy mit lehetne jobban csinálni, vagy éppen hogyan lovagoljam az adott lovat picit másképp annak érdekében, hogy ez számára még komfortosabb legyen és ezáltal jobban ugorjon.

Reggel 8-kor kezdtem a napomat, egy félórás szendvics- és kávé/teaszünetet kivéve folyamatosan lovon ültem 17 óráig. Voltak napok, amikor kicsit előbb végeztem a lovakkal, de olyanok is, például az ugróedzések napján, hogy később. Amennyiben hétvégén nem volt verseny, akkor szombaton csak délig tartott a munka és a vasárnap is szabad volt. Ilyenkor a környékbeli magyar lovasokkal szerveztünk közös programot, a közelben üzemeltet istállót Szentirmai Ferenc és Krucsó Balázs is.

Katona Linda

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2022/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Freddie Mercury a díjlovasnégyszögben

A most induló sorozatunkban egy örökzöld témára, az angol telivérek sokoldalúságára és többirányú hasznosítására hívjuk fel a figyelmet. A világ leggyorsabb lófajtáját közel háromszáz éve szigorú és következetes szabályrendszer szerint tenyésztik és próbálják ki a versenypályán.

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

Múzeumok éjszakája - Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti múzeumban

Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombatra, a Múzeumok éjszakájára meghirdetett Állati éjszaka - lovak és kutyák a haderő szolgálatában című programsorozatában.

Két szakágban is az Eb a cél

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a két szakágban is eredményesen szereplő Pataki Anna Klárával beszélgettünk; az idén tizenhét éves lovas a díjugrató és military szakágban is a válogatott keret tagja.

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.

Traktor, quad, lovas kocsi: milyen jogosítvánnyal vezethetők?

Sokszor nem egyértelmű, ha a mezőgazdasági vontatóhoz egy vagy több pótkocsit csatolnak, milyen vezetői engedéllyel kell rendelkeznie a sofőrnek, vagy, kell-e jogosítvány quadra, illetve milyen okmány kell az állati erővel vont jármű esetében? A témáról Pető Attila közlekedési szakértő és szaktanárt kérdeztük.

Ismét Farkaslaka lovasa nyerte a Székely vágtát

Rekkenő hőségben és felfokozott hangulatban vette kezdetét a 11. Székely Vágta legvártabb pillanata, a két döntő futam. Népes közönség várta a legjobb nyolc lovast, akik a szombati kvalifikációs futamokból küzdötték magukat a vasárnapi döntőkbe.