Back to top

„Szerelem volt első látásra”

A fajtával Németországban, egy kiállításon találkozott 1993-ban, szerelem volt első látásra. Két kossal és öt jerkével kezdte. A fülöpházi Szabó Csaba landschaf merino juhokat tenyészt. Nehézségekről is beszámolt: a gyapjút nem tudja eladni, az aranysakállal napi harcot vív.

A jelenleginél sokkal jobban kellene figyelni hazánkban a tudatos tenyésztésre, vallja Szabó Csaba Bács-Kiskun megyei juhtenyésztő. A landschaf merino mellett tette le a voksát, nagyon elégedett a fajtával. Általában elégedett a helyzetével is, de van, ami aggasztja: például az, hogy a gyapjú szinte eladhatatlan, illetve, hogy sziszifuszi küzdelmet vívnak a sakállal.

A fajtával a németországi Herrenbergben, egy kiállításon találkozott 1993-ban, szerelem volt első látásra. Két kossal és öt jerkével kezdte. Először nála volt ilyen juh Magyarországon. Bár az édesapja agrárszakember volt, óvta ettől a pályától, az igazi nagy lökést a híres sükösdi juhász, Erdélyi Zoltán adta. Ahogy Szabó Csaba fogalmazott: „ő fertőzte meg a juh szeretetével még gyerekkorában”.

A gyapjúval gondban van, részletezte a fülöpházi gazdálkodó, hiszen nem bírja eladni. Két éve tárol egy jókora mennyiséget, ami komoly költség. Érdekes módon ugyanakkor megkövetelik a minőséget, mutatott rá a visszásságra: 30 mikron alatti gyapjúval tenyészthetik az állatot, amelynek ennél durvább a gyapjúja, az kiesik a tenyészetből.

A finomgyapjas állataik lanolint termelnek, ami a kozmetikai iparban is felhasználható volna, ezért is érthetetlen számára, hogy hagyni kell kárba veszni ezt az értéket.

A landschaf merinot nagyon kedveli a török piac, szögezte le. Volt, hogy tőle az egész állományt szerették volna megvenni, bármi pénzt megadtak volna, plusz még egy hét ingyen nyaralást bárhol Törökországban, idézte fel derűsen az emléket. „A török partnerek nem vágásra viszik főként az állatokat, hozzám például tenyésztők járnak. Olyan hodályok vannak kint, hogy leesett az állam. Komolyan csinálják, tenyésztik az állatokat, ha mi nem leszünk jobbak náluk, akkor nem fognak utánpótlásért jönni hozzánk, csak vérfrissítésért” – foglalta össze. Szerinte sokkal jobban kellene ellenőrizni, tudatosítani itthon a tenyésztést, a szövetség részéről keményebben kellene fellépni. A tudatosság hiányát azon a téren is tapasztalja, hogy nagyon sokan hibáznak ott, hogy „össze-vissza mindenfajtát tartanak”.  Holott elég lenne 2-3, akkor egyöntetűbb, szép bárányok lennének.

A klímaváltozás a juhtenyésztőket is sújtja: ahol saját és bérelt legelőin elvolt eddig 200 juh, most 70-et tud eltartani. A másik baj, amiről beszélni kell, a sakál. „Elszabadult a pokol. Eddig szépen megellett a juh kint a legelőn, most versenyezni kell a sakállal. Figyeli, hol van az ember, kergeti a fias juhot. Túlszaporodott, élni akar, bemegy akár a hodályba is, ha éhes" - tapasztalta a gazdasága környékén.

Erről bővebben, illetve hasonló témákról a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Költségoptimalizálás a Fruit Logistica jelszava

2023. február 8–10. között rendezik a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs frissáru-kereskedelem tematikájú üzleti találkozóját Berlinben. A kiállítók hivatalos jelentkezési határideje már lejárt, de a szervezők közleménye szerint várólistára még fel lehet iratkozni.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.