Mindazok, akik rendszeresen részt vesznek a közúti forgalomban, tapasztalhatják e téren azt a fegyelmezetlenséget, amellyel sofőrtársaink veszélyeztetik a forgalmat. Kacsázó lakókocsik, utánfutók, autószállítók, versenyző kamionok, felelőtlen autóvezetők, sajnos mind részei hétköznapjainknak.
A veszélyzóna után, az árokban, a feje tetején? A személyi sérülésekről nem is beszélve. Mindenféleképpen szükség van kellő gyakorlatra. Talán ezért is tilos a jogosítvány megszerzését követő két éven belül bármit vontatni. Már látom, ahogy többen előveszik az engedélyüket, ezért szólok, hogy nincs benne ez a korlátozás. Egyszerűen így van és kész.
Tehát a sebességhatárok:
Személygépjármű, tehergépjármű 3,5 tonna alatt, mikrobusz (max. 9 személy) 3,5 tonna alatt:
- lakott területen belül 50 km/h,
- lakott területen kívül 90 km/h,
- autóút 110 km/h,
- autópálya 130 km/h.
Fenti kategóriák utánfutóval:
- lakott területen belül 50 km/h,
- lakott területen kívül 70 km/h,
- autóút 80 km/h,
- autópálya 80 km/h.
Vajon ismerjük-e a járműkategóriákat? Jelen cikkemben is a „B” kategóriával vezethető gépjárművekről írok.
Azonban ez picit bonyolultabb, először is a rendelet:
2. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez
„B” kategóriával vezethetők:
- A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű.
- Az előző pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg.
- Az első pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.
Az első pontot nem hiszem, hogy meg kell magyarázni, utána kezd bonyolódni a dolog. Tehát 3,5 tonna megengedett össztömegig vezethetünk autót, ez jár a „B”-s jogsinkhoz. Ugyanígy utánfutót is húzhatunk, a rendelet már nem tér ki a fékrendszerre, tengelyek számára stb.
750 kg-nál nagyobb megengedett legnagyobb össztömeg esetén már nehézpótkocsiról beszélünk. Még ezt is el lehet húzni „B”-s jogosítvánnyal, de ebben az esetben már vonatkozik a vezetőre a 3,5 tonnás korlátozás, mégpedig a teljes szerelvény (vontató + vontatmány) megengedett legnagyobb össztömegének tekintetében. Ezenkívül ügyelnünk kell arra is, hogy a vontatmány megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a vontató saját tömegét. Bízom benne, hogy jogosítvánnyal rendelkező olvasóinknak nem kell megmagyarázni ezeket a fogalmakat. Kis számolással elkerülhetők lesznek a félreértések, ezek a tudnivalók pedig mind kinyerhetők a forgalmi engedélyekből.
Járműkategóriák a forgalmi engedélyben, amelyeket vezethetünk „B” kategóriás jogosítvánnyal, és ahol megtaláljuk a keresett súlyadatokat (akkor is ezekre az adatokra van szükségünk, amikor autópálya-matricát vásárolunk):
M1 – személygépkocsi,
M1G – terepjáró személygépkocsi,
N1 – tehergépkocsi 3,5 t össztömegig,
N1G – terepjáró tehergépkocsi 3,5 t össztömegig,
O1 – pótkocsi 0,75 t össztömegig,
O2 – pótkocsi 0,75–3,5 t össztömeg között.
Kicsit kitérnék az N1, N1G kategóriákra, ezek a kisteherautók, furgonok, alvázasok, pick-up-ok. Akár 3,5 tonnát is vontathatnak, azonban több kérdés is felmerül. Cég nevén vagy magánszemélyként birtokoljuk az autót, saját árut szállítunk vagy áruszállításban veszünk részt? Kell-e tachográfot, menetíró készüléket használnunk?
Amikor a méheinket visszük ide-oda, akkor az nem minősül közúti árufuvarozásnak, tehát nem kell ilyen eszközt beszereltetnünk az autóba. Természetesen még mindig 3,5 tonna alatti kategóriáról beszélünk. Magas kategóriában is lehet mentességet szerezni, de az egy másik témakör.
Vontatni szakszerűen felszerelt vonóhoroggal lehet, azonban minden esetben hatósági vizsgára kell vinni a gépjárművet a felszerelés után. A vizsga alkalmával fel kell mutatni a vonóhorog unió által elfogadott papírjait és a szerviz igazolását a felszerelésről. A vonóhorgoknak is megvannak a műszaki paraméterei, az adott autónak is megvannak a korlátai. Hogy mennyit húzhat egy autó, az függ a vontató súlyától, a motor jellemzőitől, a vonóhorog terhelhetőségétől… Sok meglepetést okozott már az elektromos csatlakozás is: hét, illetve 13 pólusú csatlakozók léteznek, szerencsére vannak adapterek is, mindenesetre érdemes kitérni erre az apróságra, főleg, ha utánfutót kérünk kölcsön.
Síkplatós vagy oldalajtókkal ellátott utánfutót egyaránt használhatunk kaptáraink szállítására, a lényeg, hogy hogyan tudjuk őket elhelyezni a rakfelületen. Méhesházat, árusító bódét is lehet utánfutóra szerelni, erre a célra lakókocsit is át lehet alakítani. Szállításnál különösen oda kell figyelni, hogy szállítmányunk megfelelően legyen rögzítve, ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát, még egy baleset esetén sem. Ez a gépjármű vezetőjének a felelőssége. Az utánfutón – csakúgy, mint a rakterekben – szakszerűen kialakított rakományrögzítőknek kell lenniük, akkor is, ha nem használjuk azokat (rögzítő fülek, sínek, horgok stb.).
A rakomány nem mozdulhat meg menet közben.
Egy utánfutó rugózása messze elmarad egy gépjárművétől. Pattog, ugrál az úton, megtalál minden úthibát, mindezen mozgások nagy részét átadja a vontatónak is, így fordulhat elő, hogy az utánfutó megemeli a vontató hátulját, „letolja” az útról. Elgondolhatjuk, mit éreznek meg ezekből a méhek. Kissé morcosak lesznek, mire megérkezünk. Persze, mindez elkerülhető a megfelelő vezetési stílussal.
Castiglione László
